137120. lajstromszámú szabadalom • Tartós-hajhullám-csipeszhez való fűtőberendezés

137.120 3 szekrények száma kettőnél több, úgy a csipeszekét az egyes fűtőszekrényekben egyenlően osztjuk el. A fűtőszekrényeket és a csipeszeket össze•cserélés és - egyenlőtlen fűtés elkerülésére célszerűen számozzuk, pl. a baloldali fűtőszekrényt éa a baloldali fűtŐBzekrénybe helyezendő összes csipeszeket „1" jellel, míg a jobboldali fűtőszekrényt és az utóbbiba helyezendő összes csipeszeket „2" jellel láthatjuk el. Hajhullámosítasnál, azaz első kezelésnél mindkét fűtőszekrény áramköreit egyidejűleg bekapcsoljuk, amikor egyszerre 30 (vagy 32) csipesz kerül felfűtésre, ellenben utókezelésnél váltakozva vagy az egyik, vagy a másik fűtőszekrény áramkörét kapcsoljuk be. Ha két utókezelést végzünk, úgy egyidejűleg vagy időben eltolva mindkét fűtőszekrény áramkörét bekapcsoljuk. Az egynél több, illetve osztott fűtőszekrény további előnye, hogy a haj minőségétől függően, utókezeléseknél az egyes fűtőszekrényeket más-más hőfokra lehet felfűteni. A —7— fedél felnyitásakor, a csipeszek kiszedése alatt a fűtőszekrény belsejében levő meleg levegő eltávozik ugyan,. azonban a melegveszteség nem oly nagy, mintha kétszer akkora volna a légtér. Azáltal, hogy a szomszédos, egymáshoz erősített —1— keretek között is hőszigetelő légtér van és az egymáshoz erősített —1— keretek, illetve külső szekrények közé hőszigetelő lemez iktatható, meggátoljuk azt, hogy az üzemben levő —2— fűtőszekrény a melegét számottevő mértékben a szomszédos fűtőszekrényt körülvevő külső szekrénynek átadja. A találmány lényegének érintése nélkül a melegveszteség még tovább csökkenthető azáltal, hogy a —4— szemölcsök és a —2— keret közé, továbbá az —1— keret felső pereme és a —2—• fűtőszekrény körülfutó —3—• bordái közé hőszigetelő lapokat vagy léceket iktatunk. A 2., 3., 4. ábrákon látható második megoldási alaknál az L-keresztmetszetű —20— fenékkerethez —22—nél hőszigetelőanyagból, pl. azbesztpalából való függélyes —21—• lapok vannak csavarokkal rögzítve. Ezek a —21— lapok a külső szekrény oldalfalait alkotják. A szomszédos —21—• lapok találkozási éleinél keletkező sarkok a rajzon nem látható, szögvas-keresztmetszetű fémborításokkal fedhetők. A —21—• lapok felső szélén a —2— fűtőszekrény —3— bordái ülnek. A —4— szemölcsök a —21— lapok belső oldalaival érintkeznek és a —21—• lapok __és a —2—• fűtőszekrény oldalfalai' .között térközt (hőszigetelő légteret) alkotnak. A —21— lapokat —23—-nál a —4— szemölcsökhöz csavarokkal rögzítjük. A —20—• fenékkereten a —12— fenéklap fekszik, melynek tükröző felső lapja van. A —20— fenékkeret a —21— lapok és a —12— fenéMap együttesen a külső szekrényt alkotják. A —2— fűtőszekrény feneke, az 1. ábrán látható megoldási alaktól eltérően, nyitott és a mellső és hátsó rövidebb oldalfalaiban a —24— bevágások vannak. A —25— zárófenékhez utóbbival egy darabból való —26, 26— oldallapok 'csatlakoznak. A —26, 26— oldallapok a —25—• zárófenékkel együtt U-kereszitmetszetet mutatnak. A —26— oldalfalak között az -—5— fűtőcsövek vannak rögzítve. A —25— fenéklap szélei —27—nél a —2—• fűtőszekrény oldalfalainak alsó pereméhez csavarokkal vannak Oldhatóan rögzítve. A —2— fűtőszekrény a —25— fenéklappal és az utóbbival egy testet alkotó —26, 26— oldalfalakkal együtt alul és oldalt zárt teret alkot. Összeszerelésnél a —26— oldalfalak a —2— fűtőszekrény mellső és hátsó, rövidebb függélyes falainak síkjába kerülnek. A —25— fenéklap a —26, 26— oldalfalakkal és az —5— csövekkel együtt mint különálló szerelési egység kerül alkalmazásiba. Ott, ahol villamosáram nem áll rendelkezésre, a —25— fenéklapot, a vele egy testet alkotó —26, 26— oldalfaiakikai együtt leszereljük és helyébe a 4. ábrán látható —25x— fenéklapot és utóbbival egy testet alkotó —26x, 26x— oldallapokat rögzítjük. A —25x— fenéklapból a —28— bordák emelkednek ki, amelyeknek felső vastagabb —29— fejrésze megközelítőleg körkereszt-: rr.etszetű. A —28— bordák felső vastagabb —29— fejrésze az —5—• fűtőcsövek szerepét tölti be. A —25x— fenéklap a —28x, 26x— oldallapokkal és a vastagabb fejrészű —28— bordákkal egy testet alkot. A gázcsövek önmagukban véve ismert módon a —25x— fenéklap alatt rendezhetők el. Gázfűtés esetén a külső szekrények oldalfalaiban légbevezető nyílások kerülnek alkalmazásba. Az 5. ábrán látható megoldási alaknál a —30— asztal kerül alkalmazásiba. A —30— asztal felső lapjában alakított derékszögű négyszög alakú —31— nyílásokba a szigetelőanyagból, pl. azbesztpalából való függélyes —32— lapok vannak a —33— csavarokkal rögzítve. A —32—• lapok felső pereme a —30— asztal felső lapjából kiemelkedik és a —34— fűtőszekrény felső széléhez csatlakozó vízszintes —35— karimát hordja. A vízszintes —35— karimához a lefelé nyúló függélyes —36— karima csatlakozik, amely a —32— lapnak a —30'— asztal felső lapjából kinyúló pereme külső' falával érintkezik és ily mód on. a •—34— fűtőszekrény pontos behelyezését megkönnyíti. Ennél a megoldásnál a —4—• szemölcsökre nincsen szükség. A —4— szemölcsök elhagyásának, súly- és költségmegtakarításon kívül az a további előnye, hogy a —34— fűtőszekrény hőszigetelése tökéletesebb, amennyiben a külső szekrények oldalfalai a fűtőszekrények oldalfalaival nem érintkeznek. A —34— fűtőszekrény fedelét a szögvas-keresztmetszetű —37— keret alkotja, amelynek belső oldalán a —38— hő''szigetelőlap, pl. azbesztcementlap van rögzítve. A rögzítés a —39— csapokkal történik, amelyek a szögvas-keresztmetszetű —37— fedélkerettel egy testet alkotnak. A —38— szigetelőlapot előre elkészített furatokkal a —37— keret belső oldalára illesztjük oly módon, hogy a —39—- csapok a —38— szigetelőlap furatain hatolnak át. Ezí követőleg a —39— csapok kiemelkedő fejeit lelapítjuk. Az 5. ábrán látható megoldási alaktól eltérően a —39— csapok helyett csavarok alkalmazhatók. A —9— hőmérőt a —38— szigetelőlap kör alakú —40— furatába illesztett helyzetében a belső oldalon csavarok rögzítik. A —30— asztal célszerűen fából készül. A —30— asztalnak a fűtőszekrény alatti terében a —42— léceken vezetett —41— fiók csúsz-