137118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari széntüzelések éghető maradványainak hasznosítására

137.118 20—10 súlyszázalék szemcsézett vagy porított maradványszén. • ' . A rajz a találmány szerinti eljárás megválóéi- ' tására szolgáló boksának egy példaképpéni kiviteli alakját szemlélteti. A boksa építésénél mindenekelőtt is elkészítjük a huzatokat, célszerűen oly.'módon, hogy a létesítendő huzatok oldalfalait két-két lapjára fektetett téglából -az 1. ábrán bemutatott módon megépítjük. Hyképpen egyidejűleg létrehozzuk áz —a— huzatcsatornákat és a megépítendő rostélyiiak —b, b— talapzatjait: Maga a —c— rostély (2. ábra) egy sor topjára fektetett téglából van létrehozva. A téglásodban egymáshoz fekvő téglák között fennmaradó kis hézag teljesen elegendő árunak a levegőmennyiségnek az átáramlására, amely az égé» folyamat táplálásához szükséges. A rostélyon élére állított téglákból a —d, d— közfalakat' állítjuk elő, amelyek —c, c— csatornákat fognak közre. Ezekbe a csatornákba helyezzük be " az égés megindításához szükséges, közepes vagy magas fűtőértékű darabos '-szemet vagy széniszapot (3. ábra). Ezután áz •—e, e— csatornákat ' élükre állított téglákból képezett födémimel betakarjuk és az így /megalkotott —f— födémre építjük rá a boksát, mégpedig mindenkor élére állított téglákból oly ni ód on, hogy két egymás fölé helyezett —-g— téglasor egymáshoz képest 90°-kai el legyen fordulva {4t~. ábra). E 'téglasorok száma és kiterjedése tetszés szerint választható meg. Nagyobb állékonyság elérésére ajánlatos a boksa vízszintes keresztmetszetét helyenként beiktatott padkákkal csökkenteni. Ha a boksát a szabadban állítjuk fel, úgy azt téglából készített köpennyel kívülről borítjuk be. A begyújtás egy. vagy több —h— nyíláson át történik, amelyeket" bizonyos távolságokban 3 szélső téglasorban a rostély magasságában szabadon hagyunk és a rostélyra helyezett darabos szénnek vagy széniszapnak szalmával és/vagy faforgáccsal való meggyújtása után az ugyancsak téglákból készített —j, j— ajtókkal (4. ábra) elzárunk. \" A találmány szerinti eljárással kapott téglák a tömör fali téglákhoz képest a bekebelezett, szemcse vagy por alakú maradványszén kiégése következtéiben kisebb súlyúak, ami már egymagában is különös előny. Ha azonban az előállítandó téglák kisebb fajsúlyára, nem helyezünk súlyt, úgy a bekebelezett imaradványszén mennyiségériek csekély növelésével _ az elégésnél nagybb mértékű zsugorodást lehet--elérni, ami azután szilárdabb és nagyobb fajsúlyú terméket eredményez. Szabadalmi igénypontok: •1.'. Eljárás ipari széntüzelések -éghető maradványainak hasznosítására, azzal jellemezve, hogy e maradványokat esetleges osztályozás és/vagy felaprítás és/vagy megőrlés után a falitéglák készítéséhez, alkalmas agyaggal összekeverjük, azután e keverékből kézzel vagy gépi erővel téglákat vetünk, illetve préselünk ki, ezeket megszárítjuk és végül égetőkemencében, célszerűen a téglákból összerakott boksában kiégetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiégetési folyamat megindításához a boksában közepes vagy magasabb fűtőértékű darabos szenet vagy széniszapot használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a téglák kiégetését körkemencében eszközöljük. 4. Boksa az 1—2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve a földre állított téglákból képezett (a) léghuzatosatornákkal, az ezek fölé épített '(c) rostéllyal, a rostélyt (e, e) szénűsatornákra osztó (d, d) közfalakkal, a széncsatornákat felül lezáró, téglából készített (f) födémmel, továbbá a födémre felépített, egyes (g, g) sorokból összeállított téglaoszloppal. 1 rajz A kiadásért felei: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 622210. Terv Nyomda, Budapest V.,. Balassi Bálint utca 21-23...