137118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari széntüzelések éghető maradványainak hasznosítására

Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS- TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.118. SZÁM 80. b. 20. OSZTÁLY — S—19819. ALAPSZÁM Eljárás ipari széntüzelések éghető maradványainak hasznosítására Sándor Károly, Pécs A bejelentés napja: 1944. január 22. Az ipari széntüzelések, így pl. kazántüzelések éghető maradványai — a rostélyon át a hamutérbe hulló el nem égett széndarabok,' melyek gyakran nem éghető salakkal vannak körülvéve, illetve ilyeríbe vannak beágyazva —. tekintélyes veszteséget jelentenek, akár pénzben, akár kalóriában számólunk. Még azokban az esetekben is, melyekben a tüzelőszerkezet, illetve a rostély a felhasznált szén mineműsége — gáztartalma, nedvessége, zsügorodóképeseége, hamutartalma stb. — szerint van megválasztva- és a fűtő munkája kifogástalan, a veszteség az egész eltüzelt szénmennyiség 3%-át is eléri. Magának a hamunak éghető hányada a , Hütte Des Ingenieurs Taschenbuch szerint {1937-í 26. kiadás, II. kötet 344. lap) kedvezőtlen esetben 40%-ot is kitehet. Jelentékenyen nagyabbak ezek a veszteségek, ha -a szenet nem a mineműségének megfelelő tüzelőszerkezetben, illetve, rostélyon égetjük el, vagy a fűtő munkája szakszerűtlen.- A mai rendikívüli szénélátási és szállítási viszonyok között ezek a veszteségek különösen számbaj önnek és megszüntetésük, illetve csökkentésükhöz nagy érdekek fűződnek. A találmány az említett éghető maradványok hasznosítását tűzi ki célul. A találmány szerinti eljárásnak főképpen ott van jelentősége, ahol az előzőikben tárgyalt szénveszteségeket sem lehet a tüzelőszerkezet, illetve a, rostély átalakítása, vagy más szénfajtára való' áttérés útján jelenleg majd mindenütt ez az eset forog fenn — lényegesen csökkenti. Á találmány tárgyát tevő eljárással a hamuba kerülő, éghető maradványokból falitéglát készítünk. E célból e maradványokat nagyság szerint osztályozzuk. 10 mm-nél kisebb szeminagyságú darabok adott -esetben» felaprítás vagy őrlés nélkül tovább dolgozhatók fel. A 10 mni-nél nagyobb darabokat fel kell aprítani; salakos széndarabokat meg kell őrölni. A legelőnyösebb szemcseméretre vonatkozólag a rendelkezésre álló anyaggal előzetes kísérleteket kell végezni. A feldolgozandó, esetleg felaprított vagy megőrölt szénmaradványokat ezután a falitéglák készítéséhez alkalmas/ agyaggal egyenletesen összekeverjük. Ebből a keverékből kézzel ^ vagy gépi erővel téglákat vetünk, ill. préselünk ki, ezeket megszárítjuk, belőlük boksát rakunk össze és ato. ban a téglákat kiégetjük. Ennél a 'műveletnél tüzelőanyag gyanánt csak a téglákba bekebelezett, szemcsés vagy • por alakú imaradványszén szolgál. A kiégetési folyamat megindításához begyújtásra van szükség, amihez közepes vagy magasabb fűtőértékű darabos" szenét vagy széniszapot használunk. A kiégetési folyamat, .Jra a boksa egyik helyén meg van indítva, minden külső beavatkozás nélkül folyamatosan továbbhalad, úgyhogy a boksába összerakott téglaanyag önmagatói szemcséről számcsere és tégláról téglára'kiég. A találmány felöleli, még az eljárás megvalósítására szolgáló boksát is. Ennél lehetséges az égési gázok olyan áramlását elérni, hogy a kiégetés előtt álló téglasorok ós oszlopok majdnem az izzásig melegííttetnek elő, amely elő* melegítés tudvalevőleg a körkemencéknek legjellegzetesebb előnye. ^ A találmány szerinti eljárás megvalósítása azoniban ,nincs a találmány szerinti boksához kötve, ez csupán az eljárásnak a helyszínen a legegyszerűbb eszközökkel és a .legkisebb költséggel eszközölhető kiviteli módja. Azoniban más égető -keananeereindszerekkel, pl- körkemencével a találmány szerinti eljárás éppúgy megvalósítható. . '" Az eljárás kivitelénél a maradványszén és az agyag súlyviszonyát ezen anyagok mdheműsége é& sajátossága szerint, továbbá a. célbavett kiégetés mértékének megfelelően állapítjuk meg és legcélszerűbben tapasztalati úton találhatjuk meg a legkedvezőbb keverési arányokat. Előnyösnek bizonyült a következő, keverési arány: 80—9-0 súlyszázalék agyag és