137098. lajstromszámú szabadalom • Patkó-erszény papírpénz befogadására is

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.098. SZÁM 33. b. 1—5. OSZTÁLY — S—19985. ALAPSZÁM Patkóerszény papírpénz befogadására is Sóti János műszaki tisztviselő, Budapest A bejelentés napja: 1944. július 1. Az ismert patkóerszényeknek az a hátrányuk, hogy papírpénz tárolására nem alkalmasak. A felső reteszbe helyezett, többrét összehajtott papírpénz a felső reteszt túlságosan kidomborítja, duzzasztja, úgyhogy egyrészt a patkóerszény zárása-nyitása körülményes, a patkóerszény fedőlapjának keretkarimája feszül, másrészt a duzzadt felső retesz az alatta levő aprópénz tárolására szolgáló reteszt leszorítja, úgyhogy nyitott patkóerszénnynél az aprópénz nem csúszik könnyen át a lehajtott fedél belső oldalára, hanem azt darabonként kell az alsó reteszből kiszedni, illetve az aprópénz kiszedésének lehetővé tételére a patkóerszénynek az apró pénzt befogadó részét oldal irányban össze kell nyomni oly módon, hogy az aprópénzt befogadó retesz szájnyílása szétnyíljék. A felsorolt hátrányok a patkóerszénynek papírpénz tárolására való fel-, használását alkalmatlanná teszik, úgyhogy a patkóerszény mellett rendszerint a bankjegyek számára levéltárcát is használnak. A találmány szerinti patkóerszóny az előzőkben felsorolt hátrányokat kiküszöböli, külön levéltárca használatát feleslegessé teszi. A találmány patkóerszény, jellemezve az aprópénz-rekesz fedelén rögzített, kétrét összehajtható, papírpénzeket befogadó, hajlékony anyagból való lapokkal, amelyek a patkóerszény zárt helyzetében kétrét összehajtva az aprópénzt befogadó rekesz fedele fölött a patkóerszény belsejében foglalnak helyet, míg nyitott patkóerszénynél a bankjegyeket befogadó lapok oly módon hajthatók szét, hogy azok egyrészt az aprópénzt befogadó rekesz fedelét, másrészt a patkóerszény fedelének belső lapját részben vagy teljesen fedik. A mellékelt rajz a találmány szerinti patkóerszény három példaképpen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra az első megoldási alak távlati képe, nyitott helyzetben, a papírtpénzt befogadó lapok lehajtása után. A 2. ábra az 1. ábra —A, B— vonala mentén vett hosszmetszet. A 3. ábra a 2. ábrához hasonló hosszmetszet, a papírpénzt befogadó lapok kétrét hajtott helyzetében. A 4. ábra a patkóerszény .második megoldási alakjának távlati képe. Az 5. ábra a harmadik megoldási alak kisebb léptékű távlati képe. Az 1—3. ábrákon látható első megoldási alakot ismertetve: a patkóerszény feneke (1), a fedele (2), a (2) fedélhez1

csatlakozó ismert keretkarima (3), az (1) fenékhez csatlakozó az aprópénzt befogadó keretkarima (4), (4) keretkarima felső széléhez varrt, az aprópénzt befogadó rekesz felső lapja (5), az (5) felső laphoz a kétrét összehajtható (6) lap van erősítve. A (6) lap fölött a (7) lap és az utóbbi fölött a (8) lap van elrendezve. A (6, 7, 8) lapok a baloldali (9) széleiknél és a (10) alsó széleiknél vannak egymáshoz varrva. A (6, 7, 8) lapok méretei célszerűen úgy vannak megválasztva, hogy a (8) lap a legkeskenyebb és a legrövidebb, a (7) lap hosszabb és szélesebb mint a (6) lap, míg a (6) lap hosszabb és szélesebb mint a (7) lap. Ezen lépcsőszerű elrendezés a (6, 7, 8) lapok között keletkező két rekesz kényelmes, könnyű megközelítését teszi lelehetővé, úgyhogy az egyes rekeszek egymástól függetlenül kezelhetők. A (8) lapra, varrt kisebb méretű (16) lap bélyeg tárolására való zsebet alkot. A (6) lapra erősített (11), (12) nyomógombok a bankjegyek befogadására való ,(6, 7, 8) lapoknak kétrét összehajtott helyzetben való rögzítését teszik lehetővé (3. ábra). Rendes körülmények között a (6, 7, 8) lapok a 3. ábrán látható kétrét összehajtott helyzetben vannak és a (12) apanyomógomb feje a (11) anyanyomógomb üregébe hatol. Ebben a helyzetben a patkóerszény ugyanúgy használható aprópénzhez, mint az ismert patkóerszények, mivel a kétrét összehajtott (6, 7, 8) lapok az (5) lapra számottevő nyomást nem (gyakorolnak és az aprópénzt befogadó rekesz szájnyílását nem szűkítik. A (6, 7, 8) lapok célszerűen vékonv hasított bőrből vagy selyemből készülnek. Míg az ismert patkóenszényeknél a papírpénzt rendesen háromrét hajtják össze, úgyhogy egyetlen bankjegynél nyolc papírréteg kerül egymás fölé, addig a találmány szerinti patkóerszénynél a papírpénzt behelyezésnél csak kétrét kell összehajtani és mivel a (6, 7, 8) lapok nincsenek mind a négy szélükön levarrva, tehát nyitott patkóerszénynél nem léphet fel duzzasztóhatás, amely az (5) lapot