137075. lajstromszámú szabadalom • Dobozelzárás

2 137.075 A fedőnek a doboz —a— oldalfalai előtt fekvő •—d— oldalfalai belsejéhez a kartonból, pléhből vagy hasonlóból készült rugózó -^e— nyelv van erősítve, amely a fedőbelső felé van irányítva és a fedőnek a dobozalsórészre való helyezésekor a dobozalsórész felső szélének —b— pereme alá ugrik -és a fedő megemelését ellenkapocsként megakadályozza, úgyhogy a részeknek á 3. ábra szerinti helyzetében a dobozt osak annak szét­rombolásával nyithatjuk ki. Annak megakadályozására, hogy a doboz záró­dása annak üres állapotban való elküldésekor bekövetkezzék és hogy annak újbóli, adott eset­ben szándékolt nyitását tegyük lehetővé, pl. a doboztartalom megvizsálása céljából, a találmány szerint a doboz alsó részére a papír vagy hason­lóból készült —f— fedőlapot helyezhetjük, amely a doboz alsó részének a nyílását és a két —a— oldalfalat fedi le és az —e— nyelveknek a —b— peremek alá való beugrását megakadályozza. Ez a lap a 4. ábrában szaggatott vonallal van ábrá­zolva, mely jelzi, miként szorítja a betétlap az —e— rugózó nyelveket belülről a dobozfedő felé. Hogy a dobozt annak végleges, vagyis az —f— fedőlap behelyezése nélküli lezárása után annak teljes szétrombolása nélkül, egyszerű dobozként való továbbhasználás céljából mégis kinyithassak, az 5. és a 6, ábra szerint a dobozfedőn a nyel­vek végződésénél a —g— nyílásokat, ezeket he­lyettesítő bemetszéseket, esetleg csak bemélye­déseket, vagy jelöléseket alkalmazhatjuk, ame­lyek között a dobozfedőt és az alatta levő nyel­veket g—g nyílások közötti —h— vonal mentén átvágva, a dobozfedőt az alsó részről ismét le­emelhetjük. Nyílások vagy rovátkák helyett e célra nem ábrázolt módon a nyelven belül végigfutó fona­lat vagy drótot is használhatunk, amely a —g— nyílásokon ki van vezetve és amelynek meghúzá­sával a nyelveket ugyancsak levághatjuk a fedőről. Az utóbbi megoldásokkal a doboznak illeték­telen nyitása ugyancsak meg van akadályozva, mert a doboz egyszeri nyitását a g—g között átmetszett dobozfedő feltétlenül felismerhetővé teszi. A rajz a találmány szerinti dobozelzárást egy­szerűség kedvéért négyszögletes dobozzal kapcso­latban tünteti fel, ezt azonban hasonlóképpen kerek vagy ovális dobozon is alkalmazhatjuk. A különbség osak az, hogy ez esetben keskenyebb, esetleg a dobozoldalnak megfelelően hajlított nyelveket fogunk használni, éspedig célszerűen nemcsak a fedőnek két átellenben fekvő részén, hanem átlósan még ezek között is szembenfekvő részeken. A dobozalsórész oldala, mint az ábrá­zolt kivitelben ugyancsak befelé lesz helyezve, a nyelvek elhelyezéséhez szükséges tér számára. A találmányt tetszőleges anyagból készült do­bozon alkalmazhatjuk, tehát nemcsak karton­dobozon, hanem bádogból, műgyantából vagy hasonlóból készült dobozon. Ahelyett, hogy az nyelveket különálló darabként erősítjük a fedő belső oldalához, vagy a doboz külsejéhez, ezeket a fedővel, ill. a doboz­zal egy darabból, a fedő ill. a doboz megfelelő oldalfalainak lefelé való meghosszabbításával és befelé való hajlításával is alakíthatjuk ki. A nyelv gyökrésrzét, azaz a visszahajlítás. menti részét ez esetben a dobozfedő belső falához, ill. a doboz külsejéhez szükség esetén még alkalmas módon, pl. kapcsokkal vagy ragasztóanyaggal rögzíthetjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Dobozelzárás, amelyre az a jellemző, hogy a fedő belső oldala és a doboz külső oldala kö­zül az egyikén egy, vagy több rugózó nyelv, a másikon pedig egy, vagy több ütköző van és az összetartozó nyelv és ütköző a fedőnek a dobozra helyezett állapotában, ellenkapocsként működik együtt. 2. Az 1. igénypont szerinti dobozelzárás ki­viteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy a fedő­nek az egy, vagy több rugózó nyelve, a fedőnek belső oldalán befelé vannak irányítva és a doboz külső oldalán elrendezett ütközővel, pl. a doboz felső szélének kifelé hajlított peremével, ellen­kapocsként működik együtt. 3. Az 1. "igénypont szerinti dobozelzárás kiviteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy a nyelvek és az ütközők a 2. igénypont szerintivel fordított elrendezésűek, azaz a nyelvek a doboz külső oldalán, az ütközők pedig a dobozfedő belsején vannak. 4. A 2. igénypont szerinti dobozelzárás kiviteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy a doboznak ütközővel ellátott oldalfala befelé van helyezve és annak felső és alsó széle kifelé van hajlítva, úgyhogy a külső oldalfalon merev keret létesül, amely a nyelveket befogadó üreges teret fog közre. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti dobozelzárás kiviteli alakja, amelyre az a jel­lemző, hogy a rugózó nyelvek a fedővel, ill. a dobozfallal egy darabból vannak kialakítva, a megfelelő oldalfalaknak lefele való meghosszab­bításával és befele való hajlításával, szükség ese­tén gyökrészüknek, azaz a visszahajlítás menti részüknek a dobozfedő belső falához, ill. a doboz külsejéhez (pl. ragasztóanyaggal^ vagy kapcsokkal) való rögzítésével. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti dobozelzárás kiviteli alakja, amelyre a doboz­fedőn a nyelvek végződésénél alkalmazott (g) nyílások, ezeket helyettesítő bemetszések, bemé­lyedések vagy jelölések a jellemzők. 7. A 6. igénypont szerinti dobozelzárás kiviteli alakja, amelyre az 5. igénypont szerinti (g) nyí­lásokon kivezetett és a (g) nyílások között a doboz­fedőn és a nyelveken belül végigfutó fonalak vagy drótok a jellemzők. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója. 610146. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom