137060. lajstromszámú szabadalom • Végtelen szalagfűrész, főként rönkfűrész

2 137.060 majd továbbfűrészelünk. Midőn az —1— szalag­fűrész már a —3— rönkbe hatolt, akkor a fűrész­hasítékba ékeket dughatunk, hogy a —2— palló kipeckelődjék és ne terhelje súlyával a fűrész­pengét. A —6— állványzatra,' ezt üzem közben az egyik vagy mindkét irányban elmozgató, vonta tó művet is alkalmazhatunk, hogy a fűrész haladását gépies erővel és pontossággal befolyásolhassuk. Ez különösen nagy átmérőjű, vagy nagyon kemény rönkök esetében kívánatos. A vontatómű p. o. valami motolla lehet, amelynek tengelyét a —6— állványzatra ágyazzuk és amelynek húzókötelét a rönk végében a földbe vert cölöpökhöz kötjük. A szóban levő vontatómű egyébként a fűrész hajtóművével is kapcsolatos lehet, mikor is akár az egészet önműködővé szerkeszthetjük. Az ábra, könnyebb áttekinthetőség végett, kissé szélesnek és magasnak mutatja a gépet. A való­ságban ennél sokkal zömökebb szerkezetet ka­punk, még akkor is, ha egyszerre két vagy több, egymás mellé fektetett rönköt kívánunk fűré­szelni. A gép rendszerint csekély súlyú, különö­sén ha az egész állványzatot csövekből készítjük. A találmány nevezetes sajátsága, hogy az új szalagfűrész egyenesben működő szakaszának, gépi alaktrészektől mentes, szabad körzete van. Ez annyi jelent, hogy sem munkaasztal-lap, sem egyéb állványzatrész nem keresztezi a fűrész működőpályáját, vagyis hogy a tulajdonképpeni fűrészelő penge, a rönk hosszában mindvégig, sőt a tekintetbeeső beállítási térben is, mindenfelé ugyanolyan szabadon járhat, mint valami kézi fűrész. A találmány ui. a végtelen szalagfűrész gépi előnyeit egyesíti a kézi fűrész egyszerű­ségének és mozgási szabadságának előnyével. A szalagfűrész egyenesben működő szakaszának fűrészpenge-síkja, továbbá az —1— szalagfűrészt hordozó —7— keret, vagy az ezt adott esetben helyettesítő asztallap síkján alulra esik. E kivitel előnye, hogy a fűrész ugyanolyan szabadon mű­ködik, mint valami hántókés, mimellett a rönk, amint már említettük, nem szorul befogásra. A találmány ismét további jellegzetessége, hogy az új gép egyszerre két vagy több szalagfűrésszel dolgozhatik. Ezeket p. o. lépcsős dobok körül vezethetjük. E megoldás előnye, hogy egyszerre több és akár azonos, akár eltérő vastagságú pallót stb.-t fűrészelhetünk. A 2, ábra szerinti kivitel csupán abban külön­bözik az előbbitől, hogy az —1— szalagfűrész egyenesben működő szakasza most gyakorlatilag függélyes. Ilyenkor az ezen fűrészszakaszra merő­leges, vagyis vízszintesbe eső —17— munkaasztalt alkalmazunk, amely a —6— állványzatra és en­nek —7— keretére is támaszkodik. A —6— áll­ványzat föld. felé fordított oldalának egy vagy több, az —1— szalagfűrész egyenesben működő szakaszát gyakorlatilag függélyes üzemi helyzet­ben tartó támasztékot adunk. A rajzon a —18— oszlopot, a —19— talpgerendákat, valamint a .—20— zsámolyalátéteket látjuk, amely utóbbiak szabadon tartják a fekvő —12— szabályozó csavart. Az álló helyzet, a vízszintesnek ártalma nélkül, többféle járulékos fűrészelő munkára is alkal­massá teszi a gépet. Szükség esetén a —17— munkaasztalon, vagy egyebütt, vízszintes alapra helyezhetjük át a szalaghajtó motort. A leírt új gép, egyszerűségével és mozgékony­ságával, a hazai viszonyok között tömegével menti át haszonfává ama rönköket, amelyeket máskülönben legfeljebb tűzifává tudtak volna felhasogatni. Szabadalmi igénypontok: 1. Végtelen szalagfűrész, főként rönkfűrész, azzal jellemezve, hogy a fűrész, a szalag forgás­síkjára merőleges értelemben, állványostól — és célszerűen hajtóművestül is — üzem közben oda­vissza elmozdítható. 2. Az 1. igénypont szerinti fűrész kiviteli alakja, jellemezve az állványzat szánvezeték-, ill. vágány­szerű pályájával. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állvány­zat, üzemi elmozgása közben, saját szállítókere­kein jár. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, jellemezve az állványzatot üzem közben az egyik vagy mindkét irányban elmozgató és adott esetben a fűrész hajtóművé­vel kapcsolatos vontatóművel. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szalagfűrész egyenesben működő szakasza, rend­szerint üzem közben, gyakorlatilag vízszintes. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szalagfűrész egyenesben működő szakaszának, gépi alkatrészektől mentes, szabad pályakörzete van. 7. A 6. igénypont szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szalagfűrész egyenesben működő szakaszának fűrészpenge-síkja, a szalag­fűrészt hordozó keret, ill. asztallap síkján alulra esik. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fűrész, a szalag forgássíkjában, a szalag egyenes szakaszára merőleges értelemben és célszerűen hajtóművestül, oda-vissza beállítható. 9. A 8. igénypont szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szalagfűrészt, valamint esetleg ennek hajtóművét is hordozó és a fűrész állványzatán vezetett keret, ill. asztallap mind­két végét egy-egy, az állványzatra ágyazott szabályozó csavar döfi át, amelyek hajtószerke­zete egymással kapcsolatos. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, jellemezve két vagy több szalagfűrésszel. 11. Az 1—5. és a 8—10. igénypontok bár­melyike szerinti fűrész kiviteli alakja, jellemezve a szalagfűrésznek szükség esetén gyakorlatilag függélyes egyenesben működő szakaszára merő­leges és célszerűen az állványzatra, pl. a szalag­fűrészt hordozó keretre, ill. asztallapra, támasz­kodó munkaasztallal. 12. A 11. igénypont szerinti fűrész kiviteli

Next

/
Oldalképek
Tartalom