137060. lajstromszámú szabadalom • Végtelen szalagfűrész, főként rönkfűrész
2 137.060 majd továbbfűrészelünk. Midőn az —1— szalagfűrész már a —3— rönkbe hatolt, akkor a fűrészhasítékba ékeket dughatunk, hogy a —2— palló kipeckelődjék és ne terhelje súlyával a fűrészpengét. A —6— állványzatra,' ezt üzem közben az egyik vagy mindkét irányban elmozgató, vonta tó művet is alkalmazhatunk, hogy a fűrész haladását gépies erővel és pontossággal befolyásolhassuk. Ez különösen nagy átmérőjű, vagy nagyon kemény rönkök esetében kívánatos. A vontatómű p. o. valami motolla lehet, amelynek tengelyét a —6— állványzatra ágyazzuk és amelynek húzókötelét a rönk végében a földbe vert cölöpökhöz kötjük. A szóban levő vontatómű egyébként a fűrész hajtóművével is kapcsolatos lehet, mikor is akár az egészet önműködővé szerkeszthetjük. Az ábra, könnyebb áttekinthetőség végett, kissé szélesnek és magasnak mutatja a gépet. A valóságban ennél sokkal zömökebb szerkezetet kapunk, még akkor is, ha egyszerre két vagy több, egymás mellé fektetett rönköt kívánunk fűrészelni. A gép rendszerint csekély súlyú, különösén ha az egész állványzatot csövekből készítjük. A találmány nevezetes sajátsága, hogy az új szalagfűrész egyenesben működő szakaszának, gépi alaktrészektől mentes, szabad körzete van. Ez annyi jelent, hogy sem munkaasztal-lap, sem egyéb állványzatrész nem keresztezi a fűrész működőpályáját, vagyis hogy a tulajdonképpeni fűrészelő penge, a rönk hosszában mindvégig, sőt a tekintetbeeső beállítási térben is, mindenfelé ugyanolyan szabadon járhat, mint valami kézi fűrész. A találmány ui. a végtelen szalagfűrész gépi előnyeit egyesíti a kézi fűrész egyszerűségének és mozgási szabadságának előnyével. A szalagfűrész egyenesben működő szakaszának fűrészpenge-síkja, továbbá az —1— szalagfűrészt hordozó —7— keret, vagy az ezt adott esetben helyettesítő asztallap síkján alulra esik. E kivitel előnye, hogy a fűrész ugyanolyan szabadon működik, mint valami hántókés, mimellett a rönk, amint már említettük, nem szorul befogásra. A találmány ismét további jellegzetessége, hogy az új gép egyszerre két vagy több szalagfűrésszel dolgozhatik. Ezeket p. o. lépcsős dobok körül vezethetjük. E megoldás előnye, hogy egyszerre több és akár azonos, akár eltérő vastagságú pallót stb.-t fűrészelhetünk. A 2, ábra szerinti kivitel csupán abban különbözik az előbbitől, hogy az —1— szalagfűrész egyenesben működő szakasza most gyakorlatilag függélyes. Ilyenkor az ezen fűrészszakaszra merőleges, vagyis vízszintesbe eső —17— munkaasztalt alkalmazunk, amely a —6— állványzatra és ennek —7— keretére is támaszkodik. A —6— állványzat föld. felé fordított oldalának egy vagy több, az —1— szalagfűrész egyenesben működő szakaszát gyakorlatilag függélyes üzemi helyzetben tartó támasztékot adunk. A rajzon a —18— oszlopot, a —19— talpgerendákat, valamint a .—20— zsámolyalátéteket látjuk, amely utóbbiak szabadon tartják a fekvő —12— szabályozó csavart. Az álló helyzet, a vízszintesnek ártalma nélkül, többféle járulékos fűrészelő munkára is alkalmassá teszi a gépet. Szükség esetén a —17— munkaasztalon, vagy egyebütt, vízszintes alapra helyezhetjük át a szalaghajtó motort. A leírt új gép, egyszerűségével és mozgékonyságával, a hazai viszonyok között tömegével menti át haszonfává ama rönköket, amelyeket máskülönben legfeljebb tűzifává tudtak volna felhasogatni. Szabadalmi igénypontok: 1. Végtelen szalagfűrész, főként rönkfűrész, azzal jellemezve, hogy a fűrész, a szalag forgássíkjára merőleges értelemben, állványostól — és célszerűen hajtóművestül is — üzem közben odavissza elmozdítható. 2. Az 1. igénypont szerinti fűrész kiviteli alakja, jellemezve az állványzat szánvezeték-, ill. vágányszerű pályájával. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állványzat, üzemi elmozgása közben, saját szállítókerekein jár. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, jellemezve az állványzatot üzem közben az egyik vagy mindkét irányban elmozgató és adott esetben a fűrész hajtóművével kapcsolatos vontatóművel. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szalagfűrész egyenesben működő szakasza, rendszerint üzem közben, gyakorlatilag vízszintes. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szalagfűrész egyenesben működő szakaszának, gépi alkatrészektől mentes, szabad pályakörzete van. 7. A 6. igénypont szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szalagfűrész egyenesben működő szakaszának fűrészpenge-síkja, a szalagfűrészt hordozó keret, ill. asztallap síkján alulra esik. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fűrész, a szalag forgássíkjában, a szalag egyenes szakaszára merőleges értelemben és célszerűen hajtóművestül, oda-vissza beállítható. 9. A 8. igénypont szerinti fűrész kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szalagfűrészt, valamint esetleg ennek hajtóművét is hordozó és a fűrész állványzatán vezetett keret, ill. asztallap mindkét végét egy-egy, az állványzatra ágyazott szabályozó csavar döfi át, amelyek hajtószerkezete egymással kapcsolatos. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, jellemezve két vagy több szalagfűrésszel. 11. Az 1—5. és a 8—10. igénypontok bármelyike szerinti fűrész kiviteli alakja, jellemezve a szalagfűrésznek szükség esetén gyakorlatilag függélyes egyenesben működő szakaszára merőleges és célszerűen az állványzatra, pl. a szalagfűrészt hordozó keretre, ill. asztallapra, támaszkodó munkaasztallal. 12. A 11. igénypont szerinti fűrész kiviteli