137027. lajstromszámú szabadalom • Eljárás filfelvételek utószinkrónizálására

Megjelent; 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.027. SZÁM 57. a. 64-72. OSZTÁLY — F—10077. ALAPSZÁM Eljárás filmfelvételek utószinkronizálására Fonó Ervin magántisztviselő, szálkai Szalkay János mérnök, Szvatsina Ferenc műszerész, mindhárman Budapest A bejelentés napja: 1942. október 31. A filmtechnikában sok esetben merül fel annak a szüksége, hogy valamely adott hangosfilmfelvételről az eredetitől eltérő nyelvű másolatokat készítsenek. Ezt az eljárást utószinkronizálásnak nevezik. Evégből eddig úgy járnak el, hogy az elmondott másnyelvű szövegről közvetlenül villamos úton felvételt készítenek és. ezt rendszerint a képfelvételt hordozó szalagra másolják. Az eljárás egyik lényeges hátránya, hogy a lehallgatásra, illetőleg visszajátszásra alkalmas felvételhez fényérzékeny rétegű filmszalagra van szükség és ezt a filmszalagot a lehallgatás, illetőleg visszajátszás * előtt elő kell hívni, ami sok esetben tekintélyes időveszteséget jelent. A találmány szerinti eljárásnál az eredetitől eltérő nyelvű., kísérő hangról mechanikus vagy mágneses úton felvételt készítünk, majd e hangfelvételt a negatív képfelvételt tartalmazó szalagra vagy külön hangszalagra villamos úton átírjuk. Mind a mechanikus, mind az elektromágneses hangfelvétel önmagában ismert tetszőleges módon készül. Az első eljárásnál a hangnyom hordozójaként az eddig ismeretes hordozók, például ily hangnyomok készítésére alkalmas tárcsa, vagy szalag alakú hordozók használhatók. A szalag alakú hordozó lehet például elhasznált, előnyösen lágy, még nem zsugorodott film, amelynél a hangnyom a szalagnak akár az emulziós, akár az emulzió nélküli oldalába vágható, azonban az ilyen' filmről az emulzió egyszerű módon el is távolítható. Előnyösen úgy járunk el, hogy az ilyen szalag alakú hordozót készletdobról lehúzzuk, a hordozóra a hangnyomot felvisszük és a hangnyommal vágott hordozót másik dobra tekercseljük. A két dob között a szalagpálya mentén van a vágó 'szerszám és a szalag alakú hordozót,, például az abban levő perforációs lyukak közvetítésével, menesztő fogas görgő. A felvétel készítésekor ezt a fogas görgőt, előnyösen a kép lejátszása közben, a filmet vetítő gép főtengelyéről csúszásmentes kapcsolat közvetítésével hajtjuk. Ezzel a felvétel vetítése közben mondott beszéd vagy ének szinkron felvitele biztosítva van. Az ilyen szalag alakú hordozó a találmány szerinti eljárásnál rendkívül gazdaságosan használható ki, amennyiben például elhasznált mozifilm esetén is a két perforációs lyuksor közé igen jó vágófejjel még körülbelül 50 hangnyom vihető fel, figyelemmel arra, hogy a hangnyom szélessége a mélyhangoknak megfelelő legnagyobb amplitúdók mellett sem .több, mint körülbelül 1/4 milliméter. Az elektromágneses eljárásnál a hangnyomot mágnesezhető anyagú huzalnak a hangáramokkal gerjesztett mágneses téren való átvezetésével állítjuk elő. Ez eljárás többféle foganatosítási módja ismeretes. A mechanikus, illetőleg mágneses hangfelvétel elkészítése után az így kapott grafikus vagy mágneses hangnyomot a képfelvételt tartalmazó szalagra önmagában ismert módon, villamos úton, például valamely e célra ismeretes ködfénylámpás berendezéssel, átírjuk. Ha a rendelkezésre álló eredeti felvétel pozitív, úgy erről, úgy mint az eddig ismert eljárásoknál is, dupnegatívot kell készíteni. Ez: esetben a mechanikus hangfelvételt a dupnegatív .hangcsíkjára írjuk át. Ha a rendelkezésre álló eredeti negatív, úgy a negatív másolata közben a hangcsíknak azokat a részeit, amelyek utószinkronizált hanggal helyettesítendők, másolás közben lefedjük és a hangcsíknak erre a helyeire az oda tartozó mechanikus hangfelvételeket előhívás előtt villamos úton átírjuk. A hangosfilmeik eddigi felvételi módjainál, valamint az eddig szokásos utószinkronizálási eljárásoknál is lényeges és sok esetben ki nem. küszöbölhető nehézséget okoz az a körülmény, hogy a hangfelvételben levő utánzengés nem felel meg a felvételen ábrázolt tér megszokott utánzengésének, ami sok esetben illúziórontó. A találmány módot ad arra, hogy a hangfelvételi helyiség és a díszlet utánzengési idői közötti különbséget figyelembe vegyük. Ez a lehetőség különösen oly eljárásoknál jelent előnyt, .amelyeknél a hangot és a képet különböző időkben, például előbb a hangot és később a képet veszik fel. Evégből a találmány értelmében úgy járunk el, hogy az utószinkron mechanikus hangfelvételt oly térben készítjük, amelynek észrevehető után.zengése nincs. A végleges felvételen, tehát a le-