137016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ragasztófolyadék előállítására, valamint annak természetes vagy mesterséges textilrostokból való kötött, kötszövött, vagy más hasonló áruk szemeinek ragasztásához való alkalmazására

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.016. SZÁM 3. a. 8—12. OSZTÁLY — K—16330. ALAPSZÁM Eljárás ragasztófolyadék előállítására, valamint annak természetes vagy mesterséges textilrostokból való kötött, kötszövött, vagy más hasonló áruk szemeinek ragasztásához való alkalmazására Kerl Brúnó kereskedő, Wuppertal-Barmen (Németország) A bejelentés napja: 1943. február 9. Németországi elsőbbsége: 1942. szeptember 28. A legkülönbözőbb valódi és műselyemből készült női harisnyáknál, amelyek általában nagyon finom és vékony szövött, kötött, vagy kötszövött anyagból állnak, a szemek kis sérülései, különösen ott ahol feszültségek lépnek fel, napirenden vannak. Ezek folytán következnek be az ún. szemleszaladások, amelyektől mindenki fél és amelyek a női harisnyát elcsúfítják, míg végül teljesen használhatatlanná is teszik. Ilyen szemsérüléseknél ún. szemleszaladások megakadályozása végett javasolták már az anyagnak a megsérült helyen ragasztóanyaggal való bekenését. A találmány tárgya egyrészt ilyen ragasz^ tóanyag előállítására való eljárás, másrészt a ragasztásnak különleges, szemleszaladás keletkezését és továbbterjedését megakadályozó felvitele a harisnyára. Ilyen ragasztóanyagok leginkább folyadékok, mégpedig önmagukban ismert, gyorsan illó oldószerrel ugyancsak önmagában ismert módon folyékonnyá tett cellulózából, amilyenek hasonló módon műselyem, stb. kiindulási anyagként általánosan ismeretesek, mimellett az oldhatóvátételkor előnyösen megfordítva, a kész műselyemszálakból, pl. kollódium-, acetát- vagy viszkózaselyemből vagy rézoxidammóniumselyemből indur lünk ki. Mint a kollódium- vagy acetátselymek előállításánál kiindulási anyag gyanánt pamutvagy lenrostokat is választhatunk, amelyeknek folyékony cellulózává való átalakítása a nitráláson keresztül már ismeretes. Ez az aránylag hígfolyós ragasztófolyadék, amely különösen az oldószer (éter, rézoxidammónia, aceton és más hasonlók) illó tulajdonságával tűnik ki, színtelen vagy gyengén mézsárga és az oldószer elillanása után is színtelen vagy majdnem színtelen hártyát alkot. E ragasztófolyadék alkalmazásánál azonban nagyon hátrányosnak mutatkozott, hogy az megszilárdult állapotban a harisnyák mosásakor nem marad színtelen, hanem megfehéredik. Világos barna, hűsszínű vagy tetszőleges más színezetű harisnya, amelynél az anyag legkülönbözőbb helyein megragasztott sérült szemek vannak, mosás után a ragasztási helyeken fehér foltokat mutatna. Ehhez a kellemetlen tulajdonsághoz járul még az is, hogy a ragasztási helyek a folyadék megszilárdulása után keményekké és ridegekké válnak és ilyenek is maradnak. A találmány tárgya elsősorban olyan eljárás, amely az ismert ragasztószerek hátrányait kiküszöböli, még pedig azzal, hogy az oldószerhez vasoxidot vagy más fémoxidot adunk. E célból pl. az ecetsavval elészterezett aeetátműselyemoldatoknál az ecetsavat vassal vagy más fémmel hozzuk érintkezésbe. Ily módon vasoxid keletkezik és az oldatot egyrészt vörösesre festi (más fémoxidok más színárnyalatokat adnak), másrészt főleg elveszti azt a tulajdonságát, hogy ragasztóanyagként használva, vagyis megszáradás és mosás után, aminek a harisnyát vagy más hasonlót előbb-utóbb alá kell vetni, megfehéredjék. Ezzel az eljárással a megszáradt ragasztási hely puhább és hajlékonyabb is marad s így azt többé nem csúfítja el. A ragasztási hely tehát láthatatlan marad és a szemek megragasztásának előnyei továbbra is megőrizhetők. Az új szemragasztófolyadék alkalmazása tekintetében kitűnt, hogy teljesen céltalan, ha a harisnya felső szegélye közelében köröskörül ismert módon ragasztóanyagot kenünk fel és így szemleszaladás tovaterjedésével szemben védőgyűrűt készítünk, miután ezen a helyen csak nagyon kis feszültségek vannak vagy ezek egyáltalán nem keletkeznek. A nagyobb feszültségek a harisnya felhúzásakor és leüléskor a térd fölött, a boka alatt és a lábikrák környezetében lépnek fel. Ezért a találmány értelmében a ragasztófolyadékot előnyösen már a harisnya felhúzása előtt úgy visszük fel, hogy a harisnyát a térdcsukló, továbbá a boka közelében az anyag szemeit köröskörül összeragasztó gyűrűvel látjuk el. Emellett ajánlatos, hogy a ragasztóanyagból való gyűrűt vagy koszorút a boka közelében a félcipő felső széle mentén vigyük fel. A gyűrűk keskeny cellulózaszala-