136994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás észterek előállítására

2 136.994 50 súlyrész tömény kénsav jelenlétében elész­­terezzük. Az elészterezést és az észter feldolgozá­sát a fentismertetett módon foganatosítjuk. A 150-től 200°-ig forró frakció olajos. A magasabb forráspontú részek zsír, illetve faggyúszerűek. 3. 500 kg nyers hűtőolajat és 1500 kg, a hűtő­olajból származó el nem szappanosíthatót, melynek forráspontja 300° feletti (jellemzők: savszám 7, 8; elszappanosítási szám 21; jódszám —; OH-szám 30.5; CO-szám 31), 40 kg tömény kénsawal elegyítünk. Az elészte­rezést és a feldolgozást a fentebb 1. alatt ismer­tetett módon foganatosítjuk. A nyers észtert 2—3 mm nyomáson frakcionáljuk. A következő frakciókat kapjuk: előpárlat 150°-ig első főpárlat 150—200° második főpárlat 200—250° maradék A 150-től 200:-ig átmenő részek olajszerűek és a zselatinálódásra kissé hajlamosak. Az észter­­elegy azonban már enyhe melegítésre is olajszerű lesz és akkor külsőleg valamely alacsony viszko­zitású heringolajhoz hasonlít. A 200-tól 250°-ig forró alkatrészek zsírszerűek. A visszamaradó rész faggyúszerű és kissé sötét­­színű. 4. 1200 súlyrészt a hűtőolaj 170° felett forró részletéből (jellemzők: sa\-szám 106: elszappanosí­tási szám 187: jódszám 2.8: OH-szám 50). 300 súlyrész. a hűtőolajból származó el nem szappanosíthatót (forrpont 170-től 300°-ig) és 1000 súlyrész. a hütőolajból származó el nem szappanosíthatót. melynek forráspontja 300' fe­letti. 50 súlyrész töménykénsavval elészterezünk és a nyers észtert a fentismertetett módon mossuk. A nyers észter kitermelése 2355 súlyrész, ami 94.2" „ termelési hányadnak felel meg. A nyers észtert 2 mm nyomáson frakcionáljuk és a 150 -nál átmenő előpárlatot elkülönítjük. 150-től 200 -ig halolajszerű frakció megy át (a ki­indulási anyag 36.4%-a) 200-tól 250°-ig pedig zsírszerü frakció (a kiindulási anyag 25.6°, o-a). A maradék (a kiindulási anyag 8" n-a) viaszszerű. 5. 1000 súlyrész. a hütőolajból származó 170° fe­lett forró részletet. 3000 súlyrész a hűtőolajból származó 300° fe­lett forró el nem szappanosítható részletet, 80 súlyrész töménykénsav jelenlétében elészte­rezünk és a fent ismertetett módon feldolgozunk. A nyersészter kitermelése 3800 súlyrész = 95%. A nyers észter jellemzői a következők: savszám 0.4 elszappanosítási szám 45 jódszám 16 OH-szám 18 CO-szám 15 A nyers észtert 2 mm nyomáson frakcionáljuk és a 150°-ig átmenő előpárlatot elkülönítjük (580 súlyrész = a kiindulási anyag 14,5%-a). 150 és 200° között halolajszerű frakció megy át, amely­ből 20°-nál való hosszabb állás esetén csekély mennyiségű kiválások keletkeznek. (Kitermelés 1370 súlyrész = a kiindulási anyag 34,25%-a.) 200-tól 250°-ig faggyúszerű massza megy át, mely­nek olvadáspontja kb. 35°. (Kitermelés 1250 súly­rész = a kiindulási anyag 31,25%-a.) A viaszszerű maradék mennyisége 470 súlyrész = a kiindulási •anyag 11,75%-a). 594 kg = a nyersanyag 29,7 %-a 419 kg —a nyersanyag 20,95%-a 565 kg = a nyersanyag 28,25%-a 217 kg = a nyersanyag 10,85%-a 6. 1650 súlyrész nyers hűtőolajat (jellemzői: savszám 176; elszappanosítási szám 221; jódszám 7: OH-szám 90; CO-szám 62). 1000 súlyrész, a hütőolajból származó el nem szappanosíthatóval. melynek forráspontja 170 és 300° közötti, (jellemzők: savszám 10; elszappano­sítási szám 18: jódszám 7: OH-szám 170). 30 súlyrész Twitchell reagens jelenlétében annyi ideig hevítünk 150—170°-on. amíg a savszám a minimális értékre csökken. A feldolgozást a már ismertetett módon foganatosítjuk. Oly terméket kapunk, amely lényegileg egyezik az első példa szerint kapott termékekkel. 7. 100 súlyrész nyers hűtőolaj és 500 súlyrész. a hűtőolajból származó el nem szappanosítö rész (170 és 300° közötti frakció) keverékébe telítésig sósavgázt vezetünk és azután több órán át 150— 170°-on melegítjük. A kapott nyers észterelegyet közömbös gáz áramának bevezetése útján a sósav­tól mentesítjük és azután az 1. példában ismerte­tett módon feldolgozzuk. Oly terméket kapunk, amely gyakorlatilag egyezik a 2. példa terméké­vel. A kapott észtereket fizikai tulajdonságaik sze­rint. nehezen hozzáférhető zsírsavészterek, külö­nösen növényi és állati olajok, zsírok és viaszok pótlására használhatjuk. Ily módon a zsírsavszin­tézis mindeddig nem kielégítően értékesített hulla­déktermékből nagyértékü termékeket kapunk, amelyek a zsírsavszintézis gazdaságosságát növe­lik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás észterek előállítására, melyet az jel­lemez. hogy a hűtőolajnak elszappanosítható, kar­­boxilcsoportokat tartalmazó részeit, a hűtőolaj­ban jelenlevő illetőleg abból elkülönített el nem szappanosítható. hidroxilcsoportokat tartalmazó részekkel, önmagában véve ismeretes módon, el­­észterezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítá­­si módja, melyet az jellemez, hogy a nyers hűtő­olajból az elészterezés előtt a legalacsonyabb for­ráspontú alkatrészeket az összmennyiség 10%­­áig terjedhető mértékben elkülönítjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a hűtőolajnak és/vagy az abból származó el nem szappanosítható résznek csupán kb. 150° illetve kb 300° felett for­ró részleteit vetjük alá az elészterezésnek. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 604970. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom