136994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás észterek előállítására
Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.994. SZÁM 12. o. 5—10. OSZTÁLY — B—15802. ALAPSZÁM Eljárás észterek előállítására Böhme Fettchemie G. m. b. H. cég, Chemnitz A bejelentés napja: 1943. február 23. Németországi elsőbbsége: 1942. április 2. A parafin oxidálása útján foganatosított zsírsavszintézisnél, mint ismeretes, az oxidáló kemencékből távozó gázból közvetett hűtőben való kondenzálás útján az ún. hűtőolajat kapjuk, amely a levegővel való fújtatással dolgozó szokásos oxidálási eljárásoknál a feldolgozott friss olajos parafinkása mennyiségére számított kb. 6—9%-ot tevő termelési hányaddal keletkezik. Azt találtuk, hogy a hütőolaj elszappanosítható részeinek a hűtőolaj el nem szappanosítható. hidroxilcsoportokat tartalmazó részeivel való elészterezése útján oly észtereket kapunk, amelyek kiválóan alkalmasak állati vagy növényi zsírsavgliceridek. valamint cseppfolyós vagy szilárd viaszok pótlására. A hűtőolaj elészterezésénél célszerűen oly keverékből indulunk ki. amely egyfelől karboxilcsoportokból és másfelől hidroxilcsoportokból egyenértékű mennyiségeket tartalmaz. Minthogy a nyers hűtőolajban a karboxilcsoportokat tartalmazó részek túlsúlyban vannak, ahhoz az elészterezés előtt vagy megfelelő mennyiségű, a hűtőolajból elkülönített el nem szappanosítható részt adagolunk. vagy pedig a nyers hűtőolaj legillóbb alkatrészeinek csekély. 10%-ig terjedhető, pl. 6%-ot tevő mennyiségeit — amelyek víz mellett alacsonvrendű vízoldható zsírsavakat tartalmaznak — az elészterezés előtt ledesztilláljuk. Eljárhatunk úgy is. hogy mind a nyers hűtőolajból, mind pedig az abból elkülönített el nem szappanosítható részből csak a magasabb hőmérsékleten forró részleteket, pl. a 150° vagy 300° felett forró részleteket vetjük alá az elészterezésnek. amikor is megfelelően magasabban forró észtereket kapunk, amelyek részben zsír- vagy faggyúszerűek. Ha a nyers hűtőolajnak ill. az abból származó el nem szappanosítható résznek összmennyiségét észterezzük el, úgy ugyancsak magasabb forráspontú észterek kitermélésére oly módon járhatunk el, hogy a nyers észterből az alacsonyabb forráspontú részeket desztillálás útján eltávolítjuk. Az elészterezést önmagában véve ismeretes módon, elészterező katalizátorok segélyével, pl. tömény kénsav, sósav, szerves szulfonsavak vagy hasonló hatású anyagok segélyével foganatosítjuk. Példák: 1. 3300 súlyrész nyers hűtőolajat (jellemzők: savszám 176; elszappanosítási szám 221; jódszám 7: OH-szám 90; CO-szám 62). 2000 súlyrész, a hűtőolajból származó, el nem szappanosítható résszel, (170—300° közötti frakció. jellemzők: savszám 10: elszappanosítási szám 18: jódszám 7. OH-szám 170), 106 rész tömény kénsavval elészt erezünk. A kezdő hőmérséklet 110°. A hőmérséklet a 3 óra hosszat tartó elészterezés folyamán 170°-ra emelkedik. A nyers észtert 50—60 -os vízzel, az ásványi sav főmennyiségeinek eltávolítása végett kétszer mossuk. Ezután 1° o-os szódaoldattal és végül 50—fi0'-os vízzel utána mossuk addig, amíg kongóvörössel kék színeződést már nem kapunk. A nyers észtert (kitermelés kb. 4890 súlyrész) 2 mm nyomáson frakcionáljuk. A 150°-ig átmenő előpárlat hígfolyós. A 150-től 200°-ig 2 mm nyomáson átmenő frakció olajszerű és jellemzői a következők: savszám 0.4 elszappanosítási szám 64 jódszám 61 OH-szám 0 CO-szám 11 A termelés 900 súlyrész. A 2 mm nyomáson 200° felett forró frakció kenőcsszerű és jellemzői a következők: savszám 1,3 elszappanosítási szám 65 jódszám 72 OH-szám — CO-szám — A kitermelés 290 súlyrész. 2. 1000 súlyrész nyers hűtőolajat, 500 súlyrész, a hűtőolajból származó el nem szappanosíthatóval (170 és 300° között forró frakció), 1000 súlyrész, a hűtőolajból szármázó el nem szappanosíthatóval, (300° felett forró frakció),
