136991. lajstromszámú szabadalom • Potenciométer

Megjelent: 1961. június 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.991. SZÁM 21. c. 54-56. OSZTÁLY — R—8397. ALAPSZÁM Potenciométer Remix Elektrotechnikai Gyár K. F. T. cég, Budapest A bejelentés napja: 1942. április 3. A rádióvevőkészülékekben használatos hangerő­szabályozó potenciómétereknél szükség van arra, hogy a potenciométer kezdeti állásában a hang­erőt egészen nulla értékig vagy legalább is meg­közelítőleg nulla értékig lehessen szabályozni, il­letőleg csökkenteni. Ennek a követelménynek az eddig ismeretes potenciómétereknél úgy tettek eleget, hogy a potenciométerek kezdeti ellenállá­sát, tehát azt az ellenállást, amely a mozgatható érintkező kezdeti útja mentén ez érintkező és a kezdeti feszültségbevezető kapocs között fennáll, lehetőleg nullának vagy olyan értékűnek válasz­tották, hogy az egész potenciométer ellenállásának csak egészen kis hányadát, célszerűen 1/1000-nél kisebb részét tegye ki. A mozgatható érintkező „kezdeti útja" alatt ez érintkező pályájának mintegy 1/6—1/8 részét értjük, amely kör alakú potenciómétereknél a mozgatható érintkező mintegy 45°-os szögelfordu­lásának felel meg. Rádióvevőkészülékek potencio­métereinél, amelyek rendszerint a készülékek be­kapcsolójával vannak egybeépítve, e kezdeti út alatt történik a készülék bekapcsolása is, úgyhogy ezt az utat „bekapcsolási útnak" is nevezhetjük. Régebbi szénpotenciométereknél a kezdeti el­lenállásra vonatkozó fenti követelménynek úgy tettek eleget, hogy az ellenállásréteget a kezdeti út mentén fémlappal helyettesítették, amelyet a mozgatható érintkező végigsúrolt. Ennek a kivi­telnek az a hátránya, hogy amikor a mozgatható érintkező a fémlapról az ellenállásrétegre vagy az ellenállásrétegről a fémlapra felfut, a rádiókészü­lékben koppanást okoz. Ezért az ilyen kiviteltől eltértek és ehelyett a kezdeti úton az ellenállás­réteg ellenállását pl. az ellenállasmasszába kevert fémporral vagy más többé-kevésbé nehézkes gyár­tási eljárással a kellő értékre csökkentették. A találmány értelmében a fenti kívánalmaknak úgy tehetünk eleget, hogy a potenciométer moz­gatható érintkezőjének kezdeti (bekapcsolási) útja gyakorlatilag a potenciométer feszültségszabályo­zó körzetén kívülesik, azonban az ellenállásanyag­ból való pályán belül van. Az ellenálláásanyag­ból való pályát akár ellenállásréteg, akár drótte­kercs alkothatja. A találmány egyik kivitelénél a mozgatható érintkező kezdeti útja a potenciométer két beve­zetőkapcsa közötti úton kívülesik, ami kör alakú potenciómétereknél annyit jelent, hogy a mozgat­ható érintkező útjának ívhossza naigyobb, mint a két bevezetőkapocs közötti ívhossz. A találmány egy további kivitelénél a kezdeti bevezetőkapoes a mozgatható érintkező kezdeti útjának határán vagy azon túl fekvő ponttal, az érintkező súrolta pályán kívül, galvanikusan, pl. drót útján össze van kötve. Réteges potenciomé­ternél lehetséges olyan kivitel is, hogy az ellen­állásréteg alatt vagy mellett a mozgatható érint­kező kezdeti útjának megfelelő vagy annál hosz­szabb útszakaszon a kezdeti bevezetőkapoccsal összekötött fémréteg van. Ez utóbbi két megoldás meglevő potenciómétereknél is felhasználható. Mindezeknél a fent vázolt kiviteleknél biztosít­juk azt, hogy a potenciométer, mozgó érintkező­jének kezdeti útja alatt, nem vesz részt a poten­ciométer okozta feszültségosztásban, és emellett a mozgatható érintkező egész pályája mentén el­lenállásanyagon fut, tehát például a fentvázolt ré­gebbi ismert megoldás hátrányai nem lépnek fel. A rajz 1. ábrája ismert kivitelű szénpotencio­métert mutat vázlatos felülnézetben. Az, ábrán 1 az ellenállásréiteg, amely a szokásos logaritmi­kus kivitel szerint három részből van összeállít­va. Az ellenállásréteg két végén a 2, 3 bevezető­kapcsok csúcsa látható. Az eredményvonallal raj­zolt K körív a mozgatható érintkező pályáját, az ugyancsak eredményvonallal rajzolt E egyenes pe­dig a mozgatható érintkező kezdeti vagy bekap­csolási útjának határát jelzi. A K köríven látható nyíl a kezdeti helyzetből a véghelyzet felé való haladás irányát mutatja. Amint az ábrán látható, a mozgatható érintkező pályája kb. 270°-os7 amelyből a kezdeti útra kb. 45° esik. A rajz 2. és 3, ábrája az ilyenfajta potenciomé­ternek a találmány szerinti példaképpeni megoldá­sát mutatja. A 2. ábra szerint az 1 ellenállásrétegen a 4 sze­gecs van, amely a kezdeti útnak az E egyenessel jelképezett határán túl és a mozgatható érintkező K pályáján kívül fekszik. Ez a 4 szegecs ugyan­csak a K pályán kívülfekvő 5 drót útján a 2 be­vezetőkapoccsal van összekötve. Ez az összeköt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom