136968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textiliák nemesítésére fenolgyanták felhasználásával
2 136.968 alkalmazott gyantáknak az utóbb említett gyantaféleségekre kifejtett lágyító hatása folytán az újabban szokásos műgyantakészítést megjavítsuk, valamint hogy a plasztifikált fenolgyantákkal rendkívül állandó vizes emulziókkal dolgozzunk. Savanyú közegben fölös formaldehiddal való reakcióképességük a nemesítés eddig el nem ért igen sokoldalú alkalmazását teszi lehetővé, és emellett oly hatásokat hozhat létre, melyek az elért állandóság és egyenletes minőség szempontjából eddig nem voltak elérhetők. Az említett gyanták megváltozott vegyi jellegének megfelelően, amint már említettük, az elszíneződést és a kellemetlen szagot, mely egyébként a textilkikészítéshez használt fenolgyantáknál rendkívül zavaróan hatott, igen kis mértékre csökkentettük, úgyhogy az ilyen gyantákkal fehér árut is készíthetünk anélkül, hogy , az áru fehér színe tartós megvilágítás közben, huzamosabb ideig való tárolás után kárt szenvedne. Azzal, hogy a találmány értelmében lényegileg már kialakított gyantákból indulunk ki, az előtermékek alkalmazásánál mutatkozó hibaforrásokat elkerülhetjük és azonos hatásokat érhetünk el, mivel a gyanta előállítását sokkal jobban szabályozhatjuk, ha azt nem a roston állítjuk elő. Ha savanyú közegben fölös formaldehidet alkalmazunk, és a savanyú közeget célszerűen oly többértékű fémek, például tórium, kloridjainak alkalmazásával létesítjük, melyek az eddig javasolt savanyú fémsókkal ellentétben ném képeznek savanyú, hanem csupán bázisos oxidokat és ennek következtében mindenfajta sérülés veszélyét kizárják, a plasztifikált fenolgyantákkal elért, használat közben is tartós appretúra mellett a cellulózamolekula hidrofil hidroxilcsoportjai is reakcióba lépnek, ami a duzzadóképesség messzemenő csökkentésével, a nedves állapotban való szakítási szilárdság növelésével és a zsugorodóképesség csökkentésével jár. Ha a fentemlített kombinációval együtt viasz- vagy parafinemulziót is alkalmazunk, mosással szemben nagymértékben ellenálló, vizet taszító hatás érünk el, melyet a fenolos vegyület jelenléte nagymértékben megjavít. Mivel a plasztifikált fenolgyanták a roston az összes eddigi műgyantaappretúrák tapadását többszörösen felülmúló mértékben tapadnak, a találmány értelmében a legerősebben igénybevett mosócikkeket is nemesíthetjük. A találmány értelmében kikészített szövet használati értékének növekedése a nagyobb dörzsölési ellenállásban, nagyobb alaktartósságban, nagyobb húzási és repesztési szilárdságban, csökkentett alkálioldhatóságban és nagyobb hajtogatási szilárdságban mutatkozik. Az eddig ismert műgyantaappretúrák egyike sem volt képes a használati értéket létrehozó fentemlített tulajdonságok összességét kielégítő módon megjavítani. A találmány szerinti eljárásnál oly utólagos hőkezelésre, vagyis utólagos kondenzálásra nincs szükség, mint amilyent eddig az összes műgyantaapretúráknál alkalmazni kellett. E kezelésnél normális 80—100 C° közötti szárítási hőmérsékletet tarthatunk be, mely a textiliparban nehézség nélkül elérhető és nem jár a rost sérülésével. Ha a találmány szerinti eljárást műselyemből vagy cellulózaműrostból készült harisnyákhoz alkalmazzuk, az eljárással nem csupán a harisnyák fogását, hanem tartósságát és festéssel szembeni állandóságát is növeljük. Ha az eljárást sátorszövetek, vagy viharkabátszövetek kikészítéséhez használjuk, a légárammal szembeni tömítés mellett a vizet taszító hatást is nagymértékben javítjuk. A hajlítási rugalmasság növelésével az ilyen szövetek gyakori összehajtogatásánál az összegöngyölítésnél egyébként könnyen fellépő törést elkerüljük. Ekként például 60% cellulózaműrostból és 40% kotoninból készített zsávolyszövetet mosásállósága és alaktartóssága szempontjából rendkívül megjavíthatunk. Az anyag képlékeny jellege következtében a kikészítést nagynyomású kalanderen foganatosíthatjuk és így különleges hatásokat érhetünk el, mint például inlett-szöveteknél a pihe áteresztőképesség csökkentését. Zászlószöveteken alkalmazva a műgyantaappretúra alakrögzítő hatása az időjárással szembeni ellenállóké-. pesség és fokozottabb' beszakítási szilárdság mellett különösen előnyösen érvényesül. A találmány szerinti műgyantaappretúra általános használhatósága az alábbi példákból is kitűnik. 1. példa: A 606.917 számú német szabadalmi leírás szerint előállított emulzió 50 résznyi mennyiségét 950 rész 40 C° hőmérsékletű vízzel bensőségesen elkeverjük. Ezzel az appretúrafürdővel műselyemharisnyát itatunk át és ezt követően 90—100 C°on azonnal alakítjuk. Mosással szembeni tartósság, szemszilárdság és cséppel szembeni érzékenység szempontjából számos mosás után is kitűnő kikészítést érünk el. 2. példa: , Tiszta cellulózaműrostból készült ponyvaszövetet három hengerrel dolgozó fulárdgépen az alábbi összetételű emulzióval impregnálunk: A 605.917 számú német szabadalmi leírás szerint kapott emulzió 100 résznyi mennyiségét 800 rész 40 C° hőmérsékletű vízben finoman elosztjuk, majd 50 rész 30%-os formaldehidet és. 50 rész 20%-os technikai tóriumkloridoldatot adunk hozzá. Az ezzel az emulzióval átitatott árut megszárítjuk. Oly árut kapunk, mely ledörzsöléssel szemben rendkívül állandó, erőteljes fogása van és 50 forralásos mosással szemben is állandó vizet taszító hatású, emellett széllel szemben tömít és vízálló. 3. példa: Cellulózaműrostból készült ingszövetet oly fürdővel impregnálunk, melyet következőképpen állítottunk elő: 1000 rész vízben 50 rész karbamidot, 150 rész 30%-os formaldehidet, 10 rész, vízben oldódó polivinilalkoholt, 30 rész a 605.917 számú német szabadalmi leírás szerint előállított emulziót és 8 rész borkősavat oldunk. A szövetet impregnálás után 100 Cc -on szárítjuk. Az így kapott szövet duzzadóképessége csökkent, erőteljes pamutos fogásúvá vált, majdnem teljesen zsugorodásmentes, ledörzsöléssel szemben fokozottan ellenálló és oly mosástálló tulajdonságai vannak, melyek az eddigi karbamid-formaldehid-kondenzálási termékkel elérhető appretúrát felülmúlják.
