136965. lajstromszámú szabadalom • Irányzószerkezet lőfegyverek távcsövéhez

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.965. SZÁM 72. f. OSZTÁLY — 0-1856. ALAPSZÁM irányzószerkezet lőfegyverek távcsövéhez Optikotechna Gesellschaft m. b. H. Prerau, cég Prerau A bejelentés napja: 1942. augusztus 10. Németországi elsőbbsége: 1941. augusztus 4. Irányzószerkezetes távcsövek rendszerint szer­kezettel vannak ellátva, melynek segítségével az irányzékjel képe, mely a távcsőrendszer szemlen­cséjében a céllal együtt látható, alapállásából oly módon mozdítható ki, hogy az alapállás és a ki­mozdított állás közötti szög a lőfegyver irányzó­szögét alkotja. Az irányzékjel eltolásakor, rend­szerint, közvetlenül az irányzószerkezet látóteré­ben egyúttal lőtávolságskálán a lőtávolság is leol­vasható, melynek a fegyver irányzószöge megfe­lel. Minthogy e szöget nemcsak a cél távolsága, hanem a fegyver és a lőszer ballisztikai tulajdon­ságai is meghatározzák, enélfagva egyetemes távcső kiképzése céljából a távcső látóterében a különböző lőszerfajták számára fokbeosztáscsopor­tot kell elrendezni. Ily elrendezés azonban a lát­hatóságot a látótér központjában — melyen át a célt figyelni kell — csökkenti, illetőleg az egyes fokbeosztások leolvashatósága is rosszabb lesz. Ezeket a hátrányokat a találmány szerint a lő­távolságfokbeosztásoknak a látótér kerületén való koncentrikus elrendezésével nagymértékben kikü­szöböljük, úgyhogy az irányzékjel egyedül van a látótér központjában. Ezt azzal érjük el, hogy az irányzék- és lőtávolságlemezek mind egymással, mind pedig a távcső forgatható vezérlőszervével kényszermozgásúan vannak összekötve, mimelleít az irányzéklemeznek egy vagy több lőtávolságmu­tatója, a lőtávolságlemeznek pedig egy vagy több lőtávolságfökbeosztása van. A találmány szerinti egyszerű és könnyen előállítható szerkezeti kivi­tel következtében a forgatható és eltolható szer­vek kölcsönös kényszermozgású összeköttetése elő­nyösen van megoldva, miáltal egyúttal a lőtávol­ságértékek pontosabban olvashatók le, minthogy a fokbeosztás szélértékei közötti és ezzel az egyes osztóvonalak közötti távolságot az eltolható szerv alkalmas elrendezésével tetszésszerint szabályoz­hatjuk. A rajz a találmány szerinti irányzószerkezet egy példaképpeni kiviteli alakját mutatja éspedig az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán az 1. áb­ra A—A és B—B vonala szerinti keresztmetsze­tekben; a 3. ábra két lőtávolságfokbeosztásos, for­gatható lemezt nagyobb léptékben, végül a 4. áb­ra az irányzékjellel és a lőtávolságfokbeosztások számára két mutatóval ellátott eltolható lemezt mutat. A távcső —1— csövében a —2— toldat van ágyazva, melyet a —3— csavaranya biztosít hely­zetében és melynek az —0— szemlencse optikai elemeit felvevő —4— szemlencsecső beállítható ágyazására való csavarmenete van. A —4— szem­lencsecsőre az —5— dioptria fokbeosztás és a —6— gumiszemlencse van felcsavarva. Az —1— cső nem eltolható —2— toldatának ágyazófelüle­teiben a —7— hüvely van forgathatóan ágyazva, melyet tengelyirányban való eltolás ellen a — 8— csavaranya biztosít. A —7— hüvelyben a külön­böző —10— és —11— lőtávolságfokbeosztásokkal ellátott —9— üveglemez van. (3. ábra.) Az el nem forgatható —2—, toldaton csavarokkal —12, 13— vezetékek vannak megerősítvqf, melyek között a —14— hüvely eltolhatóan van ágyazva. Ebben a hüvelyben a —16— irányzékjellel és a —17, 18— mutatókkal ellátott —15— üveglemez van. (4. ábra.) E mutatókkal az illető lőtávolságot a pl. hektometrikusan osztott —10, 11— lőtávolság­fokbeosztások segítségével beállítjuk. A használt lőszer szerint a hozzátartozó fokbeosztást a meg­felelő mutatóval leolvassuk. A képek a két, —9,. 15— lemezen a szemlencse képsíkjában, azaz a szemlencse gyújtópontjától —f— gyújtótávolság­ban vannak. A —2— toldat külső kerületén a —19— gyűrű van forgathatóan ágyazva, mely kerületén rovát­káit és, melyet tengelyirányú eltolás ellen a —20— csavaranya biztosít. E —19— gyűrű belső homlok­felületén az excentrikus —21—• horony van, mely a —14— hüvelynek a —22— csap segítségével va­ló eltolására szolgál, mely csap az el nem tolható —2— toldat —23— kivágásában eltolható. A —19— gyűrűnek a —7— hüvely —24— nyúlvá­nyának az ágyazására való kivágása van; ez a —24— nyúlvány fél fordulatot végezhet, mint­hogy a —2— toldatnak, a —24— nyúlvány elto­lására, hozzátartozó kivágása van. A —19— gyűrű forgatásakor a —22— csap és ezzel a —16—-

Next

/
Oldalképek
Tartalom