136950. lajstromszámú szabadalom • Fotométer, melynek beállítható fényrekesze van

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.950.SZAM 42. h. 17—22. OSZTÁLY — Z—2648. ALAPSZÁM Fotométer, melynek beállítható fény rekesze van Carl Zeiss cég, Jena A bejelentés napja: 1943. október 8. Németországi elsőbbsége: 1942. október 12. A találmány fotométer, melynek beállítható fényrekesze van, mely fényrekeszt lencserend­szer a megfigyelő szemének pupillájában ké­pezi le. Ismert ilyfajta fotométereknél a fényrekeszt mindig úgy alakították ki, hogy. a rekesz köze­pének képe a nyíláskeresztmetszet tetszőleges be­állításánál a szempupillájának közepében van. A fényrekesz ily kialakításának az a következménye, hogy az egymással összehasonlítandó két fény­nyaláb keltette színérzékenység, még akkor is, ha az összehasonlítandó fénynyalábok objektíve azo­nos összetételűek, ugyanannál a megfigyelőnél a fényrekesz nyílásának különböző keresztmetszetei mellett, különböző, ami a világosságbeli különb­ség megítélését megnehezíti. A találmány értelmében a színérzékenységben eddig mutatkozó különbség gyakorlatilag teljesen megszüntethető azzal, hogy fényrekeszként több, változtatható nagyságú nyílást alkalmazunk, me­lyek kölcsönös helyzete olyan, hogy képeik a szem pupillájának közepén kívül feküsznek és e közép körül egyenletesen vannak csoportosítva. Kitűnt, hogy különösen előnyös, ha a fény­rekeszt úgy alakítjuk ki, hogy annak négy, be­állítható oldalhosszúságú, négyzet alakú nyílása van, mely nyílások közepei négyzetet alkotnak, mely négyzet középpontja a szem pupillájának középpontjában képeződik le. Az ilyen fényrekesz egyik különösen előnyös kiviteli alakja úgy állít­ható elő, ha a fényrekeszt két egymással szom­szédos, át nem látszó lemezből készítjük, amelyek egyforma nagyságú, de egymással ellentétes irá­nyú eltolhatóság végett egymással össze vannak kötve és amelyek mindegyikében négy egyenlő keresztmetszetű négyzetes nyílás akként van el­rendezve, hogy mindegyik nyílás egyik átlója párhuzamos ez eltolás irányával és a két lemez valamely meghatározott kölcsönös helyzetében az egyik lemezben levő nyílások a másik lemezben levő nyílásokkal pontosan szemben feküsznek. A rajz 1. ábrája az optikai tengelyen átvett metszetben oly fotométer optikai rendszerét tün­teti fel, amelyen a találmány alkalmazható és amelynek az eddig szokásos módon beállítható fényrekesze van. Ezt a fényrekeszt a 2. ábra a fotométer optikai tengelyében vett nézetben ábrázolja. A 4. és 5. ábrák a két találmány sze­rinti fényrekesz közül az egyiket, a 7. és 8. ábrák a másikat alaprajzban, illetőleg felülnézetben szemléltetik. A 3., 6. és 9. ábrák a három rekesz­hez a fotométer optikai tagjaival a szem pupillá­jában létesített képeket tünteti fel. . Az 1. ábrabeli fotométer optikai tagjait két —ai— és —a2— objektív, egy —b— okulár és oly —c— hasábrendszer alkotják, amely az ob­jektív 0i—0i és 02 —0 2 optikai tengelyeit úgy té­ríti ki, hogy azok a kitérítés után a —b— okulár optikai tengelyével egybe esnek. Az —a2 -— ob­jektív előtt négyzetes nyílású, helytálló —d— fényrekeszt, az —a<— objektív előtt változtat­ható oldalhosszúságú négyzetes nyílással készült fényrekeszt rendeztünk el. A fényrekeszek hely­zete olyan, hogy azokat a fotométer optikai tagjai a P-vel jelzett szempupillába képezik le. A be­állítható fényrekesz két egymást átlapoló, szög alakban kimetszett —e!— és —e2 — pofákból van (2. ábra), amelyek csúcsaik összekötő vona­lának irányában egymással szemben eltolhatók és amelyek egymással oly menetes orsó közvetíté­sével vannak összekötve, mely orsók egyikének _f,— balmenete, másikának —f2 — jobbmenete van, úgyhogy a pofák egymással szemben, egy­mással ellentétes irányban azonos utakkal tolha­tók el. A pofákban kialakított kimetszések derék­szögűek és a szögszárak egymásra páronként me­rőlegesek. Ekként a rekesznyílás mindig négyzet, melynek területe a menetes —fi—, —f2 — csavar­orsók forgatásával beállítható. A négyzet C kö­zéppontja az 0i—0i optikai tengelyben fekszik és azt a leírt optikai rendszer a szem P pupillá­jának M középpontjába képezi le. A 4. és 5. ábrákban feltüntetett találmány szerinti fényrekesz a berajzolt nyilak irányában egyenlő utakkal és egymással szemben eltolható, evégből egymással kapcsolt két —g— és —h— lemezből van, mely lemezek mindegyikében

Next

/
Oldalképek
Tartalom