136944. lajstromszámú szabadalom • Térbeli rácsos tartóként készült torony és eljárás annak felállítására

136.944 3 A példákban a torony alulról felfelé haladva I—ív. részekből, valamint egy fejrészből áll, ame­lyen padozat van elrendezve. Az alsó I és II szakaszok páronként a toronyttest —a--, illetőleg —j— lábait alkotják. Minden egyes toronyszakasz metszete négyzetes vagy négyszögletes. Ilyen metszetet a 7. ábra tüntet fel. A toronytest e keresztmetszetre harántirányban —q, r, s, t— nagyjában szögvas alakú negyedekre van osztva. Ezek a negyedek szállításkor a 8. ábrán feltün­tetett módon egymásba tolhatók. Általában elő­nyös, ha a billenő csapágyakat az azokhoz tartozó toronyrészekkel már a műhelyben egyesítjük. Ezek a csapágyak azonban a torony lábaival ter­mészetesen a felszerelés helyén is összeköthetők, amennyiben ez a mód előnyösebbnek bizonyul. A találmány szerinti torony készülhet profil­vasakból, csövekből, vagy fa- vagy betonalkat­részekből. Szabadalmi igénypontok: 1. Rácsos tartóként kialakított torony, melynél a tartóelemek profilvasak, csövek, fából vagy vas­betonból készült részek, melyre jellemző, hogy a torony mind magassági irányban, mind a magas­sági irányra harántirányban is részekre van osztva, mely részek a torony magassági irányú szakaszaiban szakaszonként azonos szerkezettel vannak kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti torony kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a magassági irány­ban szakaszokra osztott torony minden egyes szakaszának keresztmetszete szögletes és a részek akként vannak megosztva, hogy szétszerelt álla­potban egymásba tolhatók. 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti torony szereléséhez, melyre jellemző, hogy a to­rony legalsó szakaszát alkotó lábak egyik csoport­ját a talajon elrendezett billenő csapágyakban lengethetően ágyazzuk, a lábak másik csoportját pedig a toronnyal végleges helyzetükben össze­kötjük. 4. Eljárás az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti torony szereléséhez, melyre jellemző, hogy a torony lábainak egy részét (j) külön sze­reljük össze és a talajon lengethetően rendezzük el, majd oly kötél, illetőleg kötelek támasztéka­ként alkalmazzuk, amelyekkel a torony többi, a talajon összeszerelt részét, függőleges helyzetbe állítjuk. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti torony ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a torony leg­alsó szakaszát alkotó lábak egy csoportja a tor­nyon tengelyével vízszintesen elrendezett billenő csapágyban (o) van ágyazva. 6. Eljárás az 5. igénypont szerinti torony sze­relésére, melyre jellemző, hogy a torony lábainak egyik csoportját (a) a torony többi testével a toronynak-,a talajon fekvő állapotában mereven a végleges helyzetben kötjük össze, tnásik csoportját (j) pedig a toronyhoz elforgathatóan csatlakoztatjuk. 7. Eljárás az 5. igénypont szerinti torony sze­relésére, melyre jellemző, hogy a toronnyal bil­lenő csapágy (c) közvetítésével elforgathatóan összekötött lábcsoportot (j) a fekvő helyzetű to­rony felállítása előtt a végleges helyzetbe állítjuk és abban rögzítjük. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy a torony felállításához a talajon elrendezett billenő csapágy (b) fölött kötéltárcsát (1) rendezünk el, a kötél­tárcsán átvetett kötél egyik végét a torony felső részével (n) összekötjük, másik végét pedig hen­gerkeréken (m) erősítjük meg, majd a henger­kereket forgatva, a tornyot felállítjuk. 9. Az 1., 2. vagy 5. igénypontok bármelyike szerinti torony kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a rácsos tartót alkotó elemek zárt kereszt­metszetűek, előnyösen cső alakúak és egymással mereven vannak összekötve. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 604965. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom