136937. lajstromszámú szabadalom • Acélbetonból készült rácsos tartó és eljárás annak előállítására

2 136.937 húzott rudakhoz tartozó beton a számított terhelés befolyása alatt mindig a nyomófeszültségek tartományában marad. Ha például a találmány szerinti, rácsos tartónál változó terhelés hatása alatt valamely tetszőleges rúd húzó ereje megnövekszik, úgy ez a körülmény a rúd keresztmetsze-• te szempontjából csak azt jelenti, hogy a betonban 'a nyomófeszültség csökken és az acélbetétben uralkodó húzófeszültség csak kismértékben növekszik. Húzófeszültségeknek a betonban való elkerülésével lényegesen növeljük a repedésekkel szembeni biztonságot és ezzel növelhetjük a szerkezet élettartamát. Az előfeszültségeket létesítő fegyverzeteket, a találmány értelmében, egész hosszuk mentén, a betonkeresztmetszettől elkülönítetten rendezzük el és e rudakat a betontesttsl csak a végeiken alkalmazott horgonyzá sokkal kötjük össze. A találmány értelmében úgy is eljárhatunk, hogy a fegyverzeteket, a húzott rudak betonozása előtt segédeszközként alkalmazott támasztékokon, húzásra vesszük igénybe. Alkalmas inézkedésekkel elérhetjük, hogy e segédtámaszokról való leoldás után a fegyverzetekben uralkodó feszültségek a húzott beton keresztmetszetére adódnak át. Ez intézkedés különösen akkor célszerű, ha rácsos tartókat tömegesen állítunk elő. Ebben az esetben a segédeszközként alkalmazott támaszték elkészítésének költségei elenyészőek. A találmány további jellemzőit a rajzban feltüntetett példaként! kivitel kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti, rácsos tartó oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra 1—1 vonata menti metszet, a 3. ábra az 1. ábra szerinti rácsos tartó 2—2 keresztmetszetében, a szerelés előtt, de az acélbetétek előfeszítése után uralkodó feszültségek diagramja, a 4. ábra ugyanennek a keresztmetszetnek feszültségi diagramja a szerelés után, tehát az önsúly hatásba alatt, az 5. ábVa ugyanennek a keresztmetszetnek az önsúly és az üzemszerű terhelés alatti feszültségdiagramja. A felvett példában széles hídtartót ábrázoltunk, mely két végén van alátámasztva. A rácsos tartó részei az —a— felső öv, az ezzel párhuzamos —b— alsó öv, a—c— rácsrudak és a —d— oszlopok. Az előfeszültség alatt álló fegyverzeteket —e—, —e'— és —e"— hivatkozási jelekkel jeleztük. Az —e— fegyverzetek az alsó öv egész hosszára kiterjednek és azokat végeiken a húzott öv betontestére horgonyoztuk le. A felvett példában ezenkívül járulékos, rövidebb —e'— vasfegyverzeteket alkalmaztunk, melyeket az utolsóelőtti csomópontoknál az —e— fegyverzetekhez hasonló módon horgonyoztunk le. Az —e"— vasfegyverzetek ugyancsak előfészültségek létesítése végett alkalmazott és húzásra igénybevett oszlopokban elrendezett fegyverzetek. A húzásra igénybevett fegyverzetek végeiken különböző eszközökkel horgonyozhatok le., A felvett példában a fegyverzetek végein horgonyzó Iemiezeket rendeztünk el. A horgonyzó lemezek helyett kábelkarmantyúkhoz hasonló vagy tetszőleges, más, alkalmas, rögzítő elemeket is használhatunk. Adott esetben a fegyverzetek a betontestben közvetlenül, például kapcsokkal is lehorgonyozhatok, különcsen akkor, ha a fegyverző vasak vékonyak. A fegyverzeteket a rajzban fel nem tüntetett, hidraulikus sajtókkal vagy más hasonló eszközökkel, például emelőkkel vagy csavarorsókkal feszítjük elő. Mind az —e— fegyverzetek, mind az —e'— és —e"— fegyverzetek is, a felvett példában, a húzott rúd egész hosszában, a betontesttől különállóan vannak elrendezve. Ez az elrendezés azzal valósítható meg, hogy a fegyverzeteket, a 2. ábrában feltüntetett módon, a betontestben ágyazott, külön csövekben, szabadon rendezzük el. Ugyanez a hatás azzal is elérhető, hogy a betonban a fegyverzeteket megfelelő közzel befogadó kimetszéseket alakítunk ki. Ugyané célból a húzott öv oly módon is felosztható az egyes rudakra, hogy a húzott fegyverzeteket a rudak között, nyitottan fektetjük el. A húzott fegyverzeteknek az azokat övező betontól való különválasztása oly módon is lehetséges, hogy a vasrudakat, betonozás előtt, képlékeny anyaggal borítjuk, például ilyen anyagból készült szalaggal tekercseljük be. A betekercseléshez használt anyagnak oly szilárdnak kell lennie, hogy az a betonozás közben fellépő nyomásokat felveszi, viszont a búzott vas nyúlásával szemben észrevehető ellenállást nem fejt ki. Erre a célra például alkalmas a központi fűtőberendezésekben a csövek burkolásához használt, képlékeny anyagú szalag. Ugyanerre a célra használhatók kis szilárdságú anyagokból készült csészék, például cellabetonból vagy hasonló anyagból készült csészék, amelyeket a húzott vasak köré fektetünk. A találmány szerinti, rácsos tartónál a fegyverzetek előfeszültségét úgy választhatjuk meg, hogy a kész betontestben minden rúd pusztán nyomásra van igénybevéve. A rácsos tartó megfelelő kialakításával lehetővé tehetjük; hogy egész rúdcsoportok átmenőfegyverzetekkel előfeszíthetők. így járhatunk el például szabadon alátámasztott, egyenesvonalú alsó övvel készült tartóknál. Eközben valamennyi vagy a különböző nagyságú rúderőknek megfelelően a fegyverzővasak egy részét csak a rúdcsoport végein horgonyozzuk le a betontestben és a betonról csak a rácsos tartó végpontjain adunk át erőket a fegyverzővasakra. Valamennyi közbenső csomópontban a rúderők lépcsőzetes változásai csak a betonra hatásosak, mely azokat egyszerű módon veszi fel, mivel ezek az erők a természetes eloszlásnak megfelelnek. Ennek következtében e csomópontokban a különbözeti erők felvétele és átadása végett nem kell különleges intézkedéseket tenni. Ez különösen fontos oly tartóknál, melyeknél a forgalmi terhelés befolyása az állandó terhelés befolyásánál lényegesen nagyobb. Eddigelé ilyen tartóknál valamennyi húzott fegyverzetet minden egyes csomópontban különlegesen kellett lehorgonyozni, mert a rúderők ugrásszerű változása, a teher mindenkori helyzete szerint, mind az egyik, mind a másik irányban is létrejöhet. Mivel az előfészültségek megfelelő megválasztása esetén a betonban csak nyomófeszültségek lépnek fel, az új rácsos tartó előállításához — eltekintve a már említett, az előfeszültségeket keltő fegyverzetektől — nincs szükség további fegyverzetekre. Ha a fegyverzetet nagyfeszültségekre használjuk ki, úgy rendszerint célszerű, ha a hú-