136928. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, melynek közvetve fűtött izzókatódája és anódája van

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.928. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — T—7142. ALAPSZÁM Elektroncső, melynek közvetve fűtött izzókatódája és anódája van Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegsraphie m. b. H., Berlin-Zehlendorf A bejelentés napja: 1943. október 4. Németországi elsőbbsége: 1942. október 7. Elektroncsövekben használatos közvetve fűtött izzókatóda az emissziós réteg hordozójából és annak közelében elrendezett, illetőleg azt egészen vagy részben körülvevő oly fűtőtestből van, amelyből a meleg vezetés vagy sugárzás útján jut a katóda testébe. A gyakorlatban használt valamennyi elektroncsőnél az emissziós réteg hordozóját a fűtőtesttel a csövön kívül építik össze és mechanikus egységként rendezik el az elektródarendszerben. Kivételt alkotnak az eddig gyakorlatilag alkalmazásra még nem került csövek, amelyeknek kicserélhető fűtőtestük van és amelyeknél az emissziós réteg hordozója a vákuumedény falának egy részét alkotja, az a belső tér pedig, amelyben a fűtőtest el van rendezve, a külső környezetből hozzáférhető. A találmány oly elektroncső, amelynél az emissziós réteg hordozója a fűtőtesttől más okokból van elkülönítve, a vákuumtérbe vezetve és ott rögzítve. A találmány oly elektroncső, melynek közvetve fűtött izzókatódája és anódája van és amelynél az emissziós réteg hordozóját tárcsa alakú, adott esetben középütt áttört fémes alkatrész a vákuumedény falán rögzíti és a fűtőtestet a vákuumedényt lezáró falrész egymagában hordozza. Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy az emittáló katódafelület és az azzal szomszédos elektróda, például rács vagy anóda közötti távolságot pontosan állítsuk be. Az. ilyen pontos beállítás a katódaréteg hordozójának a fűtőtesttel egyetlen szerkezeti egységgé való egyesítése esetén nem lehetséges. A rajzban a találmány két példakénti kiviteli alakját hosszmetszetben tüntettük fel. Az 1. ábra fémes köpenyű kétsarkú csövet, a 2. ábra üvegedénnyel készült háromsarkú csövet tüntet fel. Az 1. ábrában 1 hengeres fémcső, melynek felső végét kerámiai anyagú 2 tárcsa zárja le, mely az üreges vagy tömör 3 anódát hordozza. Ennél a megoldásnál különösen fontos, hogy a katódát a vákuumedény belsejéből indukciószegényen vezessük ki. Evégből a -katódaréteg gömbsapka alakú 4 hordozóját 5 'fémtárcsa, vagy több fémes küllő útján hengeres alakú 6 fémgyűrűvel kötöttük össze, amelyet a fémes 1 csőbe toltunk és azzal az egész kerület mentén összeforrasztottunk vagy összehegesztettünk. Ily módon a nagyfrekvenciás váltóáram a 4 katódából az 1 fémes csövön és az azzal érintkező 7 rugókon át a legrövidebb úton vezethető a rezgőkörbe. A 4 katóda homlokoldala és a 3 anódának azzal szemben fekvő része közötti fávolság, melynek nagysága a korszerű csöveknél 0,2 mm nagyságrendű, sablonok segítségével nagy pontossággal állítható be, mimellett a távoságnak az üzemközbeni melegedés okozta változásai figyelembe vehetők. A katóda 8 fűtőtestét az emittáló réteg 4 hordozójától elkülönítetten, a vákuumedény fémes 9 fenekén szigetelten átvezetett 10 csatlakozó huzalokon rendeztük el. Miután a 6 fémes gyűrűt az 1 fémes csővel összekötöttük, beszereljük a 9 feneket és azt kerülete mentén az 1 cső 11 karimájával összehegesztjük, mimellett a fűtőtestet hordozó huzalok rugalmas kialakításával arról gondoskodunk, hogy a fűtőtest az emissziós réteg hordozójára gyengén rugalmasan feküdjék fel. Lényeges jelentőségű, hogy a 9 fenékrész 'és a 11 karima közötti hegesztés az anódának az emissziós réteg 4 hordozójától való távolságát nem befolyásolja. Ez nem állna fenn akkor, ha az emissziós réteg hordozóját a fűtőtesttel együtt a 9 fenéklemezre szereinők, äaaert a vákuumedényen végzett hegesztési munkálatok közben az edény alakja megváltozik és ez az alakváltozás függ a hegesztés közben kifejtett nyomástól és más oly, a hegesztett kötéssel, összefüggő tényezőktől, amelyek nem befolyásolhatók és így az alakváltozás mértéke a milliméter tört részeinek megfelelő nagyságban előre meg nem határozható. A találmány oly csöveken is alkalmazható, amelyeknek anódán és katódán kívül legalább egy rácselektródájuk van. Ebben az esetben döntő a katóda felülete és a katódához legközelebb fekvő rács közötti távolság. Ez a távolság igen nagy pontossággal állítható be, mert a katódaréteg hordozója és a fűtőtest nem közös alaplemezen,