136920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés távirójelek átvitelére vivőáramos táviróberendezésekben
Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.920. SZÁM 21. a4 . 7—10. OSZTÁLY — F—10696. ALAPSZÁM Eljárás és kapcsolási elrendezés távírójelek átvitelére vivőáramos távíróberendezésekben „Fides Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzrechten mit beschränkter Haftung", Berlin, mint a Siemens & Halske Aktiengesellschaft Berlin-Siemensstadt-i cég jogutódja A bejelentés napja: 1943. október 29. Németországi elsőbbsége: 1942. október 29. Olyan vivőáramos távíróberendezésekben, amelyekben a távírójelek átviteli szintje változó, az átvitelhez használt elektroncsövek munkapontjának helyzetét az érkező jelfeszültségekből elágaztatott szabályozófeszültség és egy járulékos tényező befolyásolja. Az ismert berendezésekben ezt a járulékos tényezőt a munkacső rácskörében ható rögzített járulékos feszültség alkotja. Ilyen és más ismert berendezésekben vagy nem lehet venni azokat a jeleket, amelyeknek feszültsége nem éri el az egyszer s mindenkorra meghatározott legkisebb átviteli szintet, vagy pedig — előírt legkisebb átviteli szint hiányában — határozatlan a munikacső anódkörébe kapcsolt vevőjelfogó horgonyának a jel- és szünetáramokra vonatkoztatott állása. A -találmány szerint az ismert berendezések eme hátrányait úgy küszöböljük ki, hogy a munkacső rácskörében ható járulékos tényezőt a jelfeszültségből elágaztatott szabályozófeszültség nagyságától függően változóvá tesszük. A találmánynak különleges előnye az is, hogy biztosítja mind az első jel, mind az arra következő jelek torzításmentes visszaadását. A járulékos tényezőként akár feszültségeket, akár áramokat használhatunk. A találmány szerint a járulékos tényezőt mind addig, amíg az érkező jelfeszültség az előírt legkisebb átviteli szintet el nem éri, megközelítőleg annyival csökkentjük, amennyivel a fent említett szabál^ozófeszültség növekszik. A járulékos tényezőt olyan segédcsővel létesíthetjük, amelynek anódárama vagy anódfeszültsége foganatosítja a szabályozást. A találmány kiviteli példáit rajzon részletezzük. Az 1—3. ábrák olyan kapcsolási elrendezéseket szemléltetnek, amelyekben a munkacső rácskörében változtatható járulékos feszültség hat. A 4. és 5. ábra szerinti kapcsolási elrendezés esetében a járulékos tényezőt segédcső anódárama alkotja. Az 1. ábra szerinti FL távvezetéken a VÜ átvivőhöz érkező vivőáramokat a VR előerősítőcső megerősíti és az Ü átvivőbe juttatja. Ennek az átvivőnek három Ül, Ü2 és Ü3 másodlagos tekercse van. Az Ül tekercsnek a GR1 egyenirányítóval egyenirányítóit feszültsége tetszőreges kivitelű VZ késleitetőtagon át az RÍ ellenállásra hat. Bizonyos üzemi körülmények között, például nyugalmi áramos üzem esetében a VZ késleitetőtagot el is hagyhatjuk. Az Ü2 tekercs menetszáma Ül tekercs menetszámának fele, minek folytán az Ü2 tekerccsel gerjesztett szabályozófeszültség félakkora, mint az Ül tekercsben gerjesztett munkafeszültség. Az Ü2 tekercsnek a GR2 egyenirányítóval egyenirányítóit feszültsége úgy van az R2 ellenállásra kapcsolva, hogy sarkítása ellenkező az RÍ ellenállásra «ható feszültség sarkításával. A Cl kondenzátor az AR munkacső rácskörében ható szabályozófeszültségnek a billentyűzés szüneteiben való fenntartására hivatott. Az R3 ellenállás elhanyagolhatóan kicsiny értékre korlátozza a rácsáramot. A HR segéd csövet tápláló Ü3 tekercs a ssgédcső adatainak megfelelően méretezett. E tekercs feszültsége GR3 egyenirányítón át hat a segédcső rácsára. Az Ü3 tekercs feszültségének szűrésére való C2—R5 kondenzátor — ellenállás — kombináció időállandója akkora, hogy a HR segédcsőben végbemenő folyamatok időbeli lefolyása megfelel az R2 ellenállásra ható feszültség időbeli lefolyásának. A Bi telep az AR munkacső rácselőfészültségét adja, a B2 telep pedig a HR segédcső anódáramának létesítésére való. Ez az anódáram, amely az RÍ ellenálláson folyik át, a segédcső rácsfeszültségétől függően változó. A berendezés nyugalmi állapotában a segédcső anódáramának a legnagyobb értéke van és ennélfogva az R4 ellenálláson nagy feszültségesés keletkezik. A kapcsolószerveket úgy méretezzük, hogy az R4 ellenálláson keletkező feszültségesés egyenlő a Bl telep feszültségével. E két feszültség összege alkotja az AR munkacső rácsfeszülségét, amelyet úgy választunk meg, hogy a munkacső munkapontja a berendezés nyugalmi álla-
