136919. lajstromszámú szabadalom • Berendezés négysarkú szerelvények átviteli mértékének mérésére

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 136.919. SZÁM 21. a2 . 36—37. OSZTÁLY — F—10662. ALAPSZÁM Berendezés négysarkú szerelvények átviteli mértékének mérésére „Fides Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzrechten mit beschränkter Haftung", Berlin, mint a Siemens & Halske Aktiengesellschaft Berlin-Siemensstadt-i cég jogutódja A bejelenés napja: 1943. október 12. Németországi elsőbbsége: 1942. október 22. Négysarkú szerelvények, például távvezetékek, átviteli mértékének mérése végett sok esetben szükséges, hogy térbelileg elosztott adókat és ve­vőket alkalmazzunk. A mérőadókat és vevőket szinkronizálják, ha a mérőfrekvencia a felhasznált frekvenciasávot szakaszosan átfutja és a négysar­kú szerelvény erősítését, illetve csillapítását a vál­tozó frekvencia függvényében, például Braun-féle csővel jegyzik fel, vagy teszik láthatóvá. Ismert berendezéseknél a szinkronizáló impulzust a mérőfrekvencia változásának minden egyes perió­dusában a periódus végén viszik át és e célból ál­talában a változást felölelő körzet végén levő frek­venciákat, például szintfrekvenciákat alkalmaznak. Ez az eljárás célszerűtlen, mert a vizsgálandó négysarkú szerelvények gyakran egymástól tel­jesen eltérő hasznos frekvenciakörzetekben dol­goznak és így előfordulhat, hogy a négysarkú sze­relvény az adóval adott frekvenciasávot, amely például 300—3000 Hz-ig terjedő frekvenciákat tar­talmaz, nem viszi át teljes egészében. Tegyük fel például, hogy valamely négysarkú szerelvény csak 1800 Hz-ig visz át frekvenciákat. Ebben az esetben szükséges, hogy az átviteli periódus vesén külön szinkronizáló impulzusadóval, szinkronizá­ló impulzust vigyünk át. Ez a szinkronizáló frek­vencia ismert módon akként választható . meg, hogy az általában mindig a kellő biztonsággal át­vihető, így például ez a frekvencia fekhet a hasz­nos frekvenciasáv tartományának közepén. Külön­leges szinkronizáló impulzusadó berendezés azon­ban költséges. Hogy a költségeket csökkentsük és általánosan használható berendezést alkalmazhassunk, a talál­mány értelmében az időkitérítés szinkronizálása végett a vevőben az adott frekvenciasáv időbeli közepén fekvő frekvenciát használunk és az erre a frekvenciára hangolt, a vevőben levő körön ke­letkező impulzusnak a vevő billenő generátorára való hatását a mérőadó frekvenciaváltozásában jelenlevő periódus "befejeztéig késleltetjük. Evég­ből eljárhatunk úgy, hogy az impulzust járulékos billenőgenerátor szinkronizálásához használjuk, melynek frekvenciája a vevő billenő generátorá­hoz tartozó frekvencia kétszerese. E billenő gene­rátor nem szinkronizált rezgése a vevő billenő ge­nerátorát szinkronizálja. Az 1. ábrabeli diagramban az —a—• sorban az adóoldalon levő billenő generátor rezgését tün­tettük fel, a —b— sorban a mérőadó frekvencialefolyását ábrázoltuk, mely frekvencia a felvett példában szakaszosan 0,3—3 Hz-ig terjedő hasznos, frekven­ciasávon halad végig. Az adófrekvenciasáv időbeli közepéből a vétel oldalán elrendezett hangolt kör segítségével a —c— sorban feltüntetett szinkroni­záló impulzust szűrjük ki és azzal oly járulékos billenő generátort szinkronizálunk, melynek két­szeres frekvenciája van. Ennél a billenő generátornál minden második rezgést a —d— sorból kitűnő módon szinkroni­zálunk. A közbülfekvő rezgést, tehát a nem szinkronizált rezgést, amely a főperiódus felével késik, arra használjuk fel, hogy azzal az —e—­sorból kitűnő módon a vevő időkitérítő billenő generátorát tápláljuk. A találmány szerinti megoldás egyik példakénti kiviteli alakját a 2. ábrában vázlatosan tüntettük fel. A kisfrekvenciás mérőfeszültséget az S adó ad­ja, amely lebegő adó módjára dolgozik, vagyis a kisfrekvenciás feszültséget két nagy frekvenciás generátorral, melyek közül az egyik változtatható frekvenciával dolgozik, modulátorban létesítjük, így például a változtatható generátor rezgőköré­vel feszültségében vezérelt kapacitás kapcsolható párhuzamosan, amelyet például önmagában ismert módon megfelelően szembecsatolt szabályozó cső kelt. Az így előállított kis frekvencia tehát e ka­pacitás nagyságától és így a szabályozócső rács­feszültségétől függ. A rácsfeszültséget a KGi bil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom