136914. lajstromszámú szabadalom • Árnyékoló berendezés oly szerkezetekhez, melyeknek elemei egymáshoz oldhatóan illeszkednek

136.914 3 sen alkalmazható minden oly esetben, amikor árnyékoló köpenyen oldható illesztési helyeket kell kialakítani. így például a találmány előnyösen alkalmazható például árnyékoló szekrény leszerelhető fedelén. Ilyen kiviteli példát az 5 ábrában tüntettünk fel. 23 az árnyékoló tok árnyékoló fala és 24 annak fedele. Az árnyékoló fal két 25 és 26 részben végződik, amelyekhez a fedél két megfelelő 27 és 28 alkatrésze illeszkedik. így a két érintkezési hely között ismét áramhurok van, amely üreget vesz körül. Ebben az üregben, mint fent már említettük, alkalmas anyagból készült mágnesezhető 29 test rendezhető el. Ez esetben ugyanazokat a viszonyokat kapjuk, amelyeket fent az 1. ábra kapcsán általánosságban és az eddig leírt kiviteli példákban hatásukban ismertettünk. Az ilyen kivitelnél nem feltétlenül szükséges, hogy az egyik test, például a 4. ábrában feltüntetett módon egyetlen vezetőt alkosson, hanem az például több ' vezetőből is összetehető, feltéve, hogy. megvan a kívánt hatása, nevezetesen hogy a két összeillesztett alkatrész között az érintkezés két vagy több ponton megy végbe és áramhurok alakul ki. Ha az egyik test, amellyel az érintkezés két- vagy többsarkú, egymástól meghatározott távolságban elrendezett több vezetékrészből van, ff találmány előnyösen alkalmazható. Az így kelet kezett áramhurok ugyanis lényegesen nagyobb « így nagyobb a két vezeték alkotta térben keletkező induktivitás. A két alkatrész, illetőleg vezető közötti köztartás szempontjából lényegtelen, hogy azok között levegő, vagy köztartóként alkalmazott szigetelőtest van-e elrendezve. Ilyen példakénti kivitelt a 6. ábrában tüntettünk fel. Ebben az ábrában a 30 tartánnyal együttműködő fedél két 31 és 32 részből van, melyek egymásra szigetelő anyagú 33, 34 testek közvetítésével támaszkodnak és a tartány 30 testével, illetőleg abban elrendezett 35 hordozó gyűrűvel egy-egy helyen érintkeznek. Az 5. ábrában a 27 és 28, illetőleg 25 és 26 alkatrészek közötti tér az egész fedélen átmegy, úgyhogy az. áramhurok lényegesen nagyobb és így nagyobb a látszólagos ellenállás is az első és a második érintkezési hely között. Ennek következtében külső zavaró mezővel a 30 árnyékoló szekrény külső falán keltett zavaróáram lényegében a 32 fedél külső felületén folyik és nem áll fenn az a veszély, hogy a fedél érintkezési helyén a 30 tartány belső falán áram menne át. A leírt példákon kívül a találmány más berendezésekben is alkalmazható. Ilyenek például tengelyek átvezetési helyeinek tokokkal való ernyőzése. Ebben az esetben a találmány értelmében a tengely ágyazási' helyét akként alakítjuk ki, hogy az ágyazó alkatrészek a tengellyel két- vagy. többsarkúan érintkeznek, mégpedig akként, hogy az induktivitás létesítése végett áramhurok keletkezik és az alkatrészek egyike, amely az érintkezést adja, a másikat úgy veszi körül, hogy azt kifelé elfedi. Többrészes érintkezés esetén a csapágy ily kialakításának természetesen nem feltétele, hogy az érintkezés adásában résztvevő valamennyi alkatrész a csapágy részét is alkossa. Az érintkezéstadó egyes helyek, illetőleg az azokat tartalmazó alkatrészek pusztán az érintkezésadás céljából is alkalmazhatók és ennek megfelelően méretezhetek. Így járhatunk el például különösen forgókondenzátorok és oly villamos gépek szerkesztésénél, amelyeknél a találmány szerinti árnyékoló burkolatot a gép háza alkotja. Az ágyazási helyeken levő és az érintkezéstadó alkatrészek között az induktivitás fokozása végett a többi példakénti kivitelnél már ismertetett módon mágnesezhető testet rendeztünk el, amelynek peremstabilitása és szerkezete a célnak megfelelően van , megválasztva. Ily kivitel példáját a 7. ábrában tüntettük fel. A rajzban 36 helytálló ágyazótest, 37 tengely, 38 és 39 a helytálló csapágytestnek a 37 tengellyel érintkező részei, amelyek egyben a két érintkezéstadó helyet alkotják. A 38 és 39 alkatrészek közötti 40 térben mágnesezhető anyagból készült szalagból tekercselt 41 csévét rendeztünk el, amelyet helyzetében 42 feszítő gyűrű rögzít. Valamennyi példakénti kivitelnél célszerű, ha a mágnesezhető testet indukciós tekercseknél önmagában ismert módon a tekerccsel szemben szigeteljük, vagyis az üregbe helyezett mágnesezhető testet szigetelten rendezzük el, illetőleg a szerkezet e részét szigetelőanyagból készült oly kehelyként alakítjuk ki, amely megfelelő anyagú port tartalmaz. Az ehhez szükséges szigetelés természetesen csak kis átütő szilárdságú, mert a szigetelést nem veszik igénybe nagy feszültségek és a berendezésnek kisohmos jellege van. így például elegendő, ha a szigetelőréteg egyszerűen az üreg falára helyezett vagy ragasztott papiros vagy lakk. Szabadalmi igénypontok: 1. Árnyékoló berendezés oly szerkezetekhez, melyeknek elemei egymáshoz oldhatóan illeszkednek, melyre jellemző, hogy az illeszkedés helye azáltal van a zavaró feszültségeknek az árnyékolt térbe való átmenetét gátló szervként kialakítva, hogy az árnyékoló berendezés egymáshoz illeszkedő alkatrészeinek legalábbis egyike a másik alaktrésszel két- vagy többsarkúan, áramhurok létesítése közben érintkezik, mely áramhurok látszólagos ellenállása a hurokban levő érintkezési helyek átmeneti ellenállásánál nagyobb. 2. Az 1. igénypont szerinti árnyékoló berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy két érintkezési helyhez csatlakozó összekötőfelületek induktivitást alkotó üreget határolnak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti árnyékoló berendezés kiviteli alakja, melyet az áramhurok induktivitását fokozó mágnesezhető anyagú test jellemez. 4. A 3. igénypont szerinti árnyékoló berendezés kiviteli alakja, melyet megosztott, mágnesezhető anyagú test jellemez. 5. A 4. igénypont szerinti árnyékoló berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a mágnesezhető anyagú test mágnesezhető anyagból van tekercselve. ^ 6. A 4. igénypont szerinti, árnyékoló berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a mágnesezhető anyagú test mágnesezhető anyagú rétegekből van. 7. A 4. igénypont szerinti árnyékoló berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a mágnesezhető anyagú test nagyfrekvenciás masszamag anyagból van.