136910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ammónia-szintézishez való gázelegyek előállítására
136.910 2 A koromtól megszabadított robbantási gázokat ezután hidrogénnel elegyítjük és magasabb hőmérsékleteken konvertáló katalizátorókon, mint pl. vasoxidon vezetjük át. A konvertálást adott esetben többször meg is ismételhetjük, de magasabb nyomásokon is végezhetjük. Az eközben keletkezett gázokat a hozzájuk elegyedett szénsavtól nyomás alatt álló vizes mosókban, káliurnkarbonátoldattal vagy hasonlókkal szabadítjuk meg. A keletkezett gázelegy nitrogénből és hidrogénből áll, melyeknek aránya 1:3 és így e gázelegyet nagyobb nyomáson katalizátorok segítségével ammóniává dolgozhatjuk fel, A találmány szerinti eljárásnak az az előnye, hogy aránylag kicsiny készülékeket kíván, amelyek ennélfogva könnyen ellenőrizhetők. Mindenek fölött azonban a találmány szerinti kicsiny készülékegységek teljesítőképessége igen tekintélyes. További előny az is, hogy melléktermékként értékes korom keletkezik, amelyet a fent említett célra alkalmazhatunk. Példa: Metánt 12 atm túlnyomásra nyomunk. Ugyanerre a nyomásra hozunk levegőt is, amelyet oxigénben 40%-ra dúsítottunk. A két nyomás alatt álló gázt a robbantási edény elé kapcsolt térben* elegyítjük, miközben 42% metánt, 23% oxigént és 35% nitrogént tartalmazó gáz keletkezik. Ezt a gázelegyet azután a nyomásálló robbantóedénybe vezetjük és ott villamosszikra-gyújtással robbantjuk. A keletkezett robbantási termékeket , az egyéb gázokkal és a finom eloszlású korommal együtt a robbantási edény periodikus megnyitásakor mindenek előtt a portalanító kamarába vezetjük, majd megszűrjük. A -robbanáskor 100 m3 gázelegyből 147 m 3 gáz keletkezik, amely .3% szénsavból, 22% szénoxidból, 50% hidrogénből, 3% metánból és 23% nitrogénből áll. A példában megadott gáztérfogatok 0°-ra és 760 m/m nyomásra vonatkoznak. A robbanás folyamán még 3,1 kg korom is keletkezik, amely mint festék vagy mint a gumiipar töltőanyaga, kiválóan felhasználható. A gázelegyet ezután vízgőzzel keverjük és kb. 450 C°-on vasoxidtartalmú bauxitra vezetjük. E konvertáló folyamat adott esetben két vagy több fokozatban végezhető. A konvertálásból kikerülő gázelegyet kb. 30 atm nyomáson ellenáramban vízzel kimossuk és ez úton a széndioxid tartalmától megszabadítjuk. Ezután a még nyomás alatt álló gázt adott esetben még finom tisztításnak vetjük alá és végeredményben olyan szintézisgázhoz jutunk, amely 25% nitrogénből és 75% hidrogénbőr áll. E gázt minden további nélkül felhasználhatjuk az ammónia-szintézishez. Szabadalmi igénypont: Eljárás ammónia-szintézishez való gázelegy előállítására, azzal jellemezve, hogy szénhidrogénekből, levegőből és előnyösen még járulékos oxigénből álló gázelegyet nagyobb, 5 atm és ezt meghaladó nyomásra hozunk, ezután gyújtással robbantunk, az eközben keletkezett kormot elválasztjuk, az ily módon kapott gázelegyet vízgőz hozzáadása után magasabb, a szénoxid-vízgőz elegyek átalakításához (konvertálásához) szokásos hőmérsékleten és légköri nyomáson a szénoxid és víz konvertálására alkalmas katalizátoron vezetjük át, majd végül a keletkezett széndioxidot ismert módon eltávolítjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági, és Jogi Könyvkiadó igazgatója 604961. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
