136905. lajstromszámú szabadalom • Juhlábhenger

Megjelent: 1961. május 15. ÜU5ZÁGUS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.905. SZÁM 19. c. OSZTÁLY — S—18441. ALAPSZÁM Juhlábhenger Szathmáry József oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1940. november 12. A juhlábhengert (Sheep-foot roller, Schaffuss-Walze) leginkább laza anyagok tömörítésére, ill. aprítására, gyúrására használják. A henger teljes súlya a lábak aránylag kis felületén át fajla­gosan nagyobb nyomást gyakorol a munkafelü­letre, mint ha a sima hengerpalást gördülne. Ha pl. 1000 kg súlyú, 100 cm hosszú, 100 cm átmérőjű henger közepes keménységű felületen gördül, súlyánál fogva legalább 8—10 cm széles sávon érintkezik a felülettel. A henger súlya tehát 10 X100 = 1000 cm2 felületen adódik át s így a felületegységre eső nyomás 1 kg/cm2 lesz. Ha ugyanezen méretű és súlyú henger palást­jára nyúlványokat, ún. juhlábakat erősítünk, egy alkotó mentén pl. 10 darabot s ezek mindegyike 2X2 = 4 cm2 felületű a talajjal érintkező ré­szén, akkor a 10 X 4 = 40 cm2 felületen 1000 : 40 = 25 kg/cm2 nyomás adódik át a talaj­nak. A juhlábhengernek ezt az előnyét pl. laza talajok tömörítésénél használják fel. A teljes tö­mörítéshez szükséges azonban, hogy a talaj min­den felületi pontja alávettessék ennek a nagy nyomásnak. Ezért a juhlábhengert többször, ill. több hengert kell a felületen elvontatni, ill. el­gördíteni, míg gyakorlatilag is minden talajfelü­leti ponton átadta tömörítő nyomását. Előfordul azonban hengerezéskor, hogy a hen­ger palástján egyenlő osztással elhelyezett juh­lábak a talajon bizonyos sávokat tömörítetlenül hagynak, más sávokat pedig többször is tömörítve — kigödrösítenek. Ezt elkerülendő, jelen talál­mány szerint úgy helyezzük el a juhlábakat a henger palástján, hogy 1. a keresztmetszeti síkban az osztás nem egyenlő az egyes lábak között, vagy pedig hogy 2. a henger különböző keresztmetszeti síkjai­ban nem ugyanannyi számú lábat helyezünk el, hanem egyik síkban többet, másikban kevesebbet. A találmány szemléltetésére szolgál a mellékelt rajz, mely a fent 1. alatt említett példaképpeni kiviteli alakot metszetben és nézetben mutatja. Az (1) henger palástjába vannak erősítve az ún. juhlábak (nyúlványok), éspedig az egyik kereszt­metszeti síkban a vonalkázott (2) jelű, a szom­szédos síkban pedig a (3) jelű lábak. A lábak elosztása nem egyenlő, hanem pl. az (a) ív ki­sebb, mint" a (b) ív. A hengert a (4) tengelyen csapágyazott (5) rudazat közvetítésével a (6) vonó­rúddal, pl. a (9) irányban vontatják. Vontatás közben a (7) talajba nyomódó lábak a (8) irány­ban adják át a henger súlyát a talajnak. A nyo­más akkor a legnagyobb, mikor a (8) vektor függőleges, ül. merőleges a (7) felületre. A juhlábhenger üregesen is elkészíthető. Ezzel elérhető, hpgy a munkahelyre kevesebb súlyt kell szállítani s ott vízzel, homokkal stb. töltve szolgálati súlyát növelhetjük, ill. vátoztathatjuk. A lábak egyenlőtlen kiosztása azzal az előnnyel jár,, hogy többszöri hengerezésnél kicsi a való­színűsége annak, hogy már tömörített felületre nyomódjon valamelyik láb, vagy, hogy rendsze­resen kihagyjon bizonyos tömörítetlen helyeket. Hasonló eredménnyel közelítjük meg ezt a célt akkor is, ha a 2. alatti változat szerint készít­jük el a hengert és a szomszédos keresztmet­szeti síkokba különböző számú lábat erősítünk. Ebben az esetben elegendő, ha a visszafelé-útban a henger tengelyirányban egy koszorú-szélesség­gel eltolva gördül, amivel máris biztosítva van az, hogy a lábak tömörítetlen felületbe nyomód­nak. A lábaknak a munkafelülettel érintkező profilja olyan evolvenciális, vagy cikloidális kiképzésű, mely a munkafelületből gördüléskor kiemelkedik s azt nem szaggatja. A leírt juhlábhenger előnyösen használható talaj tömörítésnél és általában mindenütt, ahol a nyomáson kívül bizonyos gyúró-dagasztó hatását is előnyösen hasznosíthatja, mint pl. dagasztó-, mosó-, aprítógépekben és berendezésekben, masz­százshengereknél stb. Szabadalmi igénypontok: 1. Juhlábhenger, melyet az jellemez, hogy a henger egyes nyúlványainak osztása ugyanabban a keresztmetszeti síkban változó. 2. Az 1. igénypont szerinti juhlábhenger vál­tozata, melyet az jellemez, hogy a szomszédos keresztmetszeti síkokban levő nyúlványok száma különböző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom