136899. lajstromszámú szabadalom • Forrasztó eljárás főleg lágyforrasztáshoz vagy hegesztéshez, folyósítószer alkalmazásával

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.899. SZAlVí 49. h. 25—33. OSZTÁLY — G—9505. ALAPSZÁM Forrasztó eljárás főleg lágyforrasztáshoz vagy hegesztéshez, folyósítószer alkalmazásával Gema Ges. für elektroakustische u. median. Apparate, m. b. H. cég, Berlin, mint Erbslöh Paul Günther és Frhr. v. Willisen Hans Karl berlini-köpenicki lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1942. évi május hó 18. Németországi elsőbbsége: 1941. évi május hó 19. Forrasztásnál tudvalevőleg első követelmény, hogy az összekötendő fémfelületek oxidrétegtől és más szennyeződéstől mentesek legyenek. Ezt ismert forrasztó eljárásoknál a szervetlen vagy szerves folyósítószerekkel érik el, melyek hatása abban nyilvánul, hogy a közönséges hőmérsékleten szilárd vagy folyékony, ill. pépszerű folyósítószerben levő savanyú kémhatású anyagok közrehatása folytán az oxidok feloldódnak. Oxidoldó hatása van nemcsak a szervetlen folyósítószereknek, amilyen a forrasztóvíz vagy a szalmiák, hanem az ugyancsak gyakran használt szerves folyósítószereknek, például a gyantának is. E szerek a fémfelüJeteket teljesen szabaddá teszik és így kifogástalan a forrasztás. Valamennyi ismert folyósítószer azonban még közönséges hőmérsékleten is oxidoldó és így a korróziót elősegítő hatású. A kötést és annak környékét, még közönséges hőmérsékleten is, a folyósítószer, bármilyen gondosan eltávolítjuk is annak maradványait, annyira veszélyezteti, hogy sok esetben igen hatásos folyósítószerek használatától el kell tekinteni. De még a fémeket kevéssé megtámadó folyósítószerek, pl. a gyanta, még alacsony hőmérsékleten is, hoszszabb idő- után már számottevő korróziót okoznak, ami kedvezőtlen körülmények között, pl. sótartalmú légkörben, még erősen növekedhet is. A találmány« egészen új úton járva, azt eredményezi, hogy a forrasztandó tárgy felületén levő oxidok legalábbis az összeér ősi tés helyén, sőt célszerűen ennek környékén is a folyósító'szer hatására redukálódnak. E folyósítószer tehát, ellentétben az eddigiekkel, nem eltávolítja a felületen levő oxidréteget, hanem redukálással visszaváltoztatja fémfelületté. Minthogy tehát savanyú kémhatású anyagok egyáltalán nem juthatnak érvényre, az eddigi folyósítószereknél bekövetkező utólagos korrózió nem léphet fel. A folyósítószerek pl. olyan szerves anyagok lehetnek, melyek hevítéskor a bennük levő katalizátor hatására fejtik ki redukáló hatásukat. Ilyen szerves anyagok főleg alkoholok, cukor és egyéb, bomlásukkor redukáló összetevőket fejlesztő szerves anyagok, de más hasonló hatású anyagok is használhatók, pl. szerves fémvegyületek, így alkoholátok. A redukáló hatást elősegítő katalizátorok pl. alkáliák lehetnek. Az említett folyósítószerek redukáló hatása még teljesen ki nem derített vegyi folyamat. Lehetséges, hogy redukáló gázok, pl. hidrogén, szénoxkl, vagy pedig telített, vagy telítetlen szénhidrogének hatnak közre, melyek a folyósítószer bomlásakor a hevítés és az alkalmas katalizátorok hatására keletkeznek. Megfelelő katalizátorok jelenléte nyilván előfeltétele annak, hogy a kívánt bomlási termékek, nem. pedig esetleg savanyú .kémhatású anyagok keletkezzenek. E gázok in statu nascendi hatnak, úgyhogy a redukáló hatáshoz már a lágyforrasztás hőmérséklete is elegendő, hogy kifogástalan redukciót kapjunk. Feltehető, hogy egyes esetekben a forrasztási hőmérsékleten a katalizátorok hatására a folyósítószer alkatrészei oxidálódnak és az ehhez szükséges oxigént az oxidrétegből vonják el. Mindenesetre réz forrasztásakor a folyósítószer maradékában sohasem lehetett említésre méltó mennyiségű rezet kimutatni, amiből következtetni lehetne, hogy az oxidok oldatba mentek. A redukálást előidéző folyamatot először a katalizátorok vezetik be. A forrasztandó felületen az első szabad íématoimok megjelenése után bizonyára szabaddá vált felület maga is katalizátorként hat, úgyhogy az egyszer megindult folyamat folytatódik az egész felületen, minek folytán a reakció gyorsan végbemegy. így megfigyelhető, hogy a forraszanyag igen gyorsan terül szét a forrasztandó felületen és a forrasztás befejeztével a folyósítószer nem merül ki, hanem ugyanazon a helyén további forrasztásokra felhasználható. Az új folyósítószer a mindenkori kívánalmaknak megfelelően hígfolyós, igen