136892. lajstromszámú szabadalom • Többrétetű gumitest
2 136.892 lódnak, mivel az ütköző a terhelés súlya alatt összenyomódik és ennek következtében a kidudorodó része is elmozdul. Ilyen szerkezetű gumitestnél tehát a gumi idő előtti elhasználódásával kell számolni. A találmány szerinti kialakításhál azonban a gumi hosszú úton át a tokfalra egyenletesen fekszik fel és a gumi felülete messzemenően kímélődik. Ezenkívül a gumi túl erős kidudorodásánál gyakran fellépő berepedések képződését is elkerüljük. Mivel az ütköző alakváltozása annak egész terjedelmére egyenletesen oszlik el, a tapadó felület sincs túlságosan igénybevéve. A tapadó felület szélrészeinek további tehermentesítését a guminak ebben a körzetben alkalmazott lerézselésével vagy a szélrészek fel nem vulkanizálásával érjük el. A rajz a találmány kiviteli példáit szemlélteti mégpedig az 1. ábra beépített gumiütközőt metszetben és a 2. ábra a gumiütköző további kiviteli példáját szintén metszetben tünteti fel. A találmány szerniti gumiütköző két különböző keménységű —a— és —b— gumirétegből áll, melyek közül a találmány értelmében a —c— fémlapra helytállóan felvulkanizált —a— réteg lágy gumiból és a —b— réteg keményebb gumiból készült. A —c— fémlapot a fazékalakú —d— tok fenéklapjához rögzítettük. A gumiütköző és a tokfalak között —g— közbülső térről gondoskodtunk, melyet oly nagyra méreteztünk, hogy a guminak az alakváltoztatáshoz szükséges mozgási szabadság rendelkezésére álljon. A feltüntetett nyíl irányában kifejtett nyomással előidézett, meghatározott alakváltozás után az ütköző a tok falára fekszik fel. A keménydob —b— gumiréteg segtíségével elérjük, hogy a lágy gumiréteg nem csupán középső részében dudorodik ki és nem fekszik fel már csekély terhelés esetében is idő előtt a tok falára, hanem az oldalirányú kitágulása közel egyenletes mértékben az ütköző magasságának bizonyos körzetében jön létre. Avégből, hogy a guminak a fémlap felé fordított szélkörzetét elegendő alakváltoztatási lehetőséggel lássuk el anélkül, hogy -a tapadóréteget túlságosan terhelnők. a gumiütköző a tapadóréteg szélkörzetében le van rézselve illetve nincs fel vulkanizálva. A 2. ábra két lágyabb —a— és —a1 — rétegből és ezek között elrendezett keményebb —b— gumirétegből készült ütközőt mutat.. A külső —a— es—a!— lágy gumirétegeket a —c— és —c1 — fémlapokkal vulkanizálás útján tapadóan összekötöttük. Ha a gumitest nyomás alatt alakját változtatja, a kemény gumiréteg, valamint a —c— és —c1 — fémlapok a lágy —a— és —a 1 — gumirétegek túl nagy mértékű kidudorodását meggátolják. A gumiütköző tehát az: eddigitől eltérően nem csupán középső körzetben dudorodik ki oldalt erősen, hanem oldalirányú bővülése közel egyenletes mer ükben az ütköző magasságának meghatározott körzetére terjed ki. Az —a— és —a1 — lágy gumirétegeket a szélkörzetekben szintén lerézseltük, hogy a gumit a fémlapok élei ne sérthessék meg és a tapadó felületek ne legyenek túlságosan igénybevéve. Szabadalmi igénypontok: 1. Különböző keménységű rétegekből készült gumiütköző, mely egyik vagy mindkét végén merev lapokkal vulkanizálás útján van tapadóan összekötve, melyre jellemző, hogy a gumiütköző egymással oldhatatlanul összekötött, azonos átmérőjű és csupán két különböző keménységi fokú rétegekből (1. ábra a, b, illetve 2. ábra a, b, a1 ) készült és a lágyabb réteg közvetlenül merev lappal van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti gumiütköző kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a merev laphoz vulkanizált gumiréteg tapadási síkjának szélkörzetei le vannak rézselve,. illetve nincsenek felvulkanizálva. 1 rajz \ kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2529. Terv Nyomda. 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre
