136890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonamid származékok előállítására

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.890. SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — Sch—6345. ALAPSZÁM Eljárás szulfonamid származékok előállítására Schering A. G. cég, Berlin A bejelentés napja: 1943. március 3. Németországi elsőbbsége: 1942. március 3. Az irodalomból (C. r. soc. biol. 121. köt. 1084 lap. 1936.) ismeretes, hogy a p-amino-benzolszul­fonamid-forrnaldehid-biszulfit-nátrium, melynek képlete H2 N.S0 2 .C (j H 4 .NH.CH 2 .SO.,Na, streptokok­kusz fertőzések ellen hatásos. A vízoldhatóságot elősegítő formaldehid-biszulfit-csoport bevezetése azonban a p-amino-benzolszulfonamid hatékony­ságát ismeretes módon lecsökkenti. Azt találtuk, hogy az olyan hasonló szulfon­amidszármaEékok, amelyek az egyszerű szulfon­amidcsoport helyett heterociklusos maradékot, mint piridin-, tiazol-, pirimidin-, tiodiazol-, pira­zin-maradékot, amelybe még különösen alkil-cso­port lehet helyettesítve és az alifás, vagy aromás sor aldehid-maradékát tartalmazó aldehid-biszul­fit csoportot tartalmaznak, könnyebben elviselhe­tek, mint a kiindulási anyagok, a kiindulási anya­gok hatékonysága pedig a legtöbb esetben meg­lepő módon megmarad. Ezt különösen a formal­dehidtől különböző aldehidekkel, főként acetalde­hiddel előállított szulfonamid származékokon mu­tatkozik. E vegyületeket a szokásos módokon állíthatjuk elő, amennyiben vagy úgy járunk el, hogy a szul­fonamidot az aldehidbiszulfit vegyület oldatával melegítjük, vagy a szulfonamid sóiból indulunk ki és ezeket az aldehid-biszulfit addíciós termék oldatával hevítjük. Az utóbbi eljárás jobb kiter­melési hányadokat ad. Űgyis eljárhatunk azonban, hogy a szulfonamidot, az aldehidet és az alkáli­biszulfitot vizes oldatban együtt melegítjük. Azt is megtehetjük, hogy először a szulfonamidból és az aldehidből előállítjuk a megfelelő Schiff-féle bázist, majd ezt biszulfittal elbontjuk. Adott eset­ben a szulfonamid szerves oldószerének hozzá­adása mellett dolgozhatunk. 1. példa 2 g nátriumbiszulfitot 15 cma vízben oldunk és 2 cm3 formaldehid oldattal (40 térf. %) elbon­tunk. Ezután az elegyhez 5 g p-amino-benzolszul­fonamido-pirimidint adunk és a reakció keverékét 24 órán át gőzfürdőn melegítjük. A még forró ol­datot megszűrjük, a szüredéket betöményitjük és a reakcióterméket alkohollal és éterrel kicsapjuk. A termék p-amino-benzolszulfonamido-pirimi­din-formaldehidbiSzulfit-nátrium, amely vízben könnyen oldódik (pH = kb. 5). Alkali hozzáadá­sával könnyen juthatunk semleges oldathoz. 2. példa 2 g nátriumbiszulfitot 10 cm3 vízben oldunk és 1,1 g acetaldehiddel jeges-konyhasós hidegkeverék­kel való hűtés közben elbontunk, majd az ele­gyet 5,5 g p-amino-benzolszulfonamido-pirimidin­nátriumnak 25 cm3 vízzel készített oldatával 12 órán át gőzfürdőn hevítjük. A keverék bepárlá­sakor plasztikus termékhez jutunk, amely csak hosszabb szárítás után porítható és nem egyéb, mint p^amino-benzolszulfonamido-pirimidin-acetal­dehid-biszulfit-nátrium, amely vízben semleges kémhatással könnyen oldható és kokkuszokkal szemben különösen hatásos. A kitermelés 100%. Hasonló módon juthatunk a megfelelő szulfon­amid származékokhoz, ha tiazol-, tiodiazol-, piri­din-, pirazin-maradékokat tartalmazó aminoben­zol-szulfonamidokat az alifás, vagy aromás sor al­dehidjeinek biszulfitvegyületeivel reagáltatjuk. 3. példa 32 g szőlőcukrot 75 cm3 vízben oldunk, a gyen­gén savanyú oldatot 7,2 pH-ra hozzuk, majd 8,8 g nátrium-biszulfit töményvizes oldatát és erre 22 g 2-szulfamilamido-pirimidin-nátrium sójának tö­ményvizes oldatát adjuk hozzá. A reakció keve­réket vízzel kb. 250 cm3 -re hígítjuk, a forrás hő­mérsékletéig hevítjük, amíg hosszabb főzés után minden oldatba nem ment. Szárazra párlás után p-amino-benzolszulfonamido-pirimidin-glükoza •* bi­szulfit-nátriumot kapunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom