136883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivacsgumi előállítására
Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 136.883. SZÁM 39. b. 1-11. OSZTÁLY — F—10.304. ALAPSZÁM Eljárás szivacsgumi előállítására I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. Bejelentés napja: 1943. február 26. Németországi elsőbbsége: 1941. július 12. (A 620/1940. M. E. sz. rendelet alapján.) Szivacsgumi előállításához hajtóanyagként eddig különösen az alkáliák és ammonium bikarbonátjait alkalmazták. Egyenletes likacsú szivacsgumi az említett hajtóanyagokkal csupán nehezen érhető el, mivel a likacsok kialakítása az alkalmazott keverék masztikálási fokától, a vulkanizálás módjától és egyéb kevésbé ellenőrizhető körülménytől igen messzemenően függ. Ezenkívül az alkáli- és ammoniumkarbonátok az alkalmazott vulkanizálási gyorsítókra többé vagy kevésbé aktíválóan hatnak, amires a gyorsító anyagok megválasztásánál tekintettel kell lenni. A bikarbonátoknak a keverékben való jó elosztásának biztosítása végett e vegyületeket rendszerint vizes oldat alakjában adagolják. A hajtóanyagok hatása ismeretesen szénsav lehaeadásán alapul, mely az egyéb gázokhoz viszonyítva, a vulkanizátumon igen gyorsan átdifundál. Ez. a körülmény, valamint a bikarbonátoknak a kaucsukbán való oldhatati-insága és az egyenletes elosztásnak ezzel járó nehézsége az egyenletes és különösen finom likacsú szivacsok előállítását rendkívül megnehezíti. Ügy találtuk, hogy igen egyenletes és igen finom likacsú szivacsot állíthatunk elő, ha hajtóanyagként oly alifás azovegyületeket alkalmazunk, melyeknek általános képlete R R, X—C—N=N—C—X R-, R» melyben R, R„ ft2 , R s alkil- aralkil- és arilgyökö/° ket és X—C=N nitrilcsoportot, — CC észter-OB / O csoportot vagy —C\ savamidcsoportot jelent. NHa E meghatározás alá oly vegyületek is esnek, melyekben az R—C—Rj, ill. R2—C—R 3 csoportozatok cikloalifás gyűrű tagjait alkotják. Ezek az önmagukban ismert vegyületek a fentemlített bikarbonátokkal szemben a kaucsukban oldódnak és ennek következtében jól eloszthatók. A vegyületeknek továbbá az a nagy előnyük, hogy a hatásuk nem szénsav, hanem nitrogén lehasadásán alapul, úgyhogy a gáz kisebb mértékben oldódik, ami a likacsképződés egyenletességét szintén elősegíti. Végül az említett anyagok a vulkanizálást •gyorsító anyagokat semmiféle módon sem befolyásolják. Ilyenfajta vegyületek pl. az azoizovajsav, azoetilpropionsav, azopropilpropionsav és az azoetilvajsav dinitríljei, továbbá az azoizovajsavdietilészter, azoizovaj savdiamid és azohexahidrobénzoesavdiriitril. Példa Oly keveréket, melynek összetétele: 100,0 rész világos kreppkaucsuk 25,0 rész cinkfehér 3,0 rész stearinsav 5,0 rész vazelin 10,0 rész parafinolaj 3,0 rész, kén 0,5 rész benzotiazil-2-szulféndietilamid 0,15 rész dibenzotiazildiszulfid 2,0 rész azoizovajsay-dinitril 30 percig 100 C-on 20 percig 142 C°-on 20 percig 151 C°-on sajtóban vulkanizálunk. Teljesen egyenletes, finom likacsú és színtelen szivacsgumit kapunk, melynek \ tél-fogata a kiindulási térfogat hatszorosa. Az aromás sor diazoaminovegyületeinek hajtóanyagként való alkalmazását már javasolták. (The Rubber Age, New York, 47, kötet, Í67. oldal.) Ezekkel az anyagokkal szemben a fentemlített anyagoknak az a nagy előnyük, hogy színtelen teri-ríókeket eredményeznek, mimellett az aromás azovegyületek mindig többé vagy kevésbé erősen szí. nézett vulkariízátumokát adnak. %
