136879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizises gázreakciók foganatosítására

2 136.879 mint amilyen a zárószakasz fölött és alatt elhelyezkedő két munkaszakaszban a reakciós gázokban keletkezik, zárógázt, pl. nitrogént vezetünk. A találmány szerinti eljárás különösen magasabb forrpontkörzetű szénhidrogénolajoknak kopogásmentes benzinné és Diesel-olajjá való átalakításához alkalmas. Azonban minden oly esetben is, ahol katalizátorok jelenlétében gázreakciók mennek végbe és a katalizátorok jó hatákonyságukat csupán korlátolt ideig tartják meg és .ezután regenerálandók, előnyösen a találmány szerinti eljárást alkalmazhatjuk és az üzemet folyamatossá tehetjük. A találmány szerinti , eljárást a mellékelt rajz kapcsán bővebben magyarázzuk. A —D— reakciós térben használt katalizátort az —E— szállítócsiga —F—nél eltávolítja és a —G— úton és —A— készlettartányon át a —B— regenerálótérbe szállítja. A —B— regenerálótér elé —H— fűtőszakaszt iktattunk, melynek az a célja, hogy a visszaadagolt katalizátort a regenerálási hőmérsékletre hevítsük. Erre a szakaszra csupán akkor van szükség, ha a katalizátor a —D— reakciós térből a —G— úton át a —B— térbe való visszajutása közben annyi meleget veszített, hogy a széntartalmú lerakodásoknak az oxigéntartalmú regeneráló gázzal való gyújtásához szükséges hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletű. A —H— fűtőszakaszban a katalizátor felfűtéséhez szénlerakódás veszélye nélkül a forró szénhidrogénmentes regenerálógáz teljes mennyiségét vagy egy részét használhatjuk fel és ekként a katalizátort gyújtási hőmérsékletre hozhatjuk és a regenerálást megindíthatjuk. A regenerálögázt —a—nál vezetjük be és a hőmérséklet szerint, melyet a regenerálótérben elért, —4—nél vagy —d—nél és —f—nél a —K— és, —L— vezetékeken át elvezetjük, mimellett egy részét a —J— szellőző segítségével a —B— regenerálótérbe vezethetjük vissza. A katálitosan reagáló gázokat vagy gőzalakú kiindulási anyagokat az alsó —D— reakcióstérbe alul :—c—nél vezetjük be és a kész termékeket—b—nél szívjuk el. E termékeket az —M— elyálasztóban hűtés segítségével folyadékra és gázra választjuk szét. A katalizátor mozgásának sebességét a szállítóberendezés pl. az —E— szállítócsiga határozza meg, metly a katalizátort tartányba továbbítja, amelyből ismert berendezések újból az —A—készjettartányba szállítják. A középső szakaszban alkalmazandó zárógázt, pl. nitrogént —e—nél valamivel nagyobb nyomás alatt vezetjük be, mint amilyen nyomás —a—nál és —b—nél uralkodik. Ez a gáz, túlnyomása következtében, mindkét irányban —a—nál és —b—nél áramlik ki. E gáz tehát a regenerálógáznak a reakciós térbe, valamint a reakciós gáznak a regenerálótérbe való behatolását meggátolja. Avégből, hogy lehetőleg kis zárógázmennyiségre legyen szükség, önműködő nyomásszabályozás segítségével a reakciós gáz nyomását célszerűen —b—nél azonos értéken tartjuk, mint a régenerálógáz nyomását —a—nál, ezenkívül a zárógázelhasználás csökkentése végett a —C— zárószakaszt célszerűen nem választjuk túl rövidre. A találmány szerinti eljárás előnyös hatása főleg az alkalmazott katalizátor hatékonyságában és élettartamában mutatkozik, amint ez az alábbi táblázatból kitűnik, melyben román eredetű 250—360 C° forrpontkörzetű nehéz középolaj elbontásának eredményét tüntettük fel, melyet a találmány szerinti eljárás szerint dolgozva katalizátorként alumíniumszilikát alkalmazásával értünk el. Reakciós tér 2 liter óránkint szállított katalizátor 4 liter bontási hőmérséklet 420 C° óránkint bevezetett olajgőzmennyiség 3,— kg óránkint kapott folyékony termék 2,75 kg 200 C° alatt forró benzin 1,20 kg 200 C° fölött forró maradékolaj 1,55 kg Ca- és C4-szénhidrogének 0,13 kg gáz és koksz 0,12 kg a benzin oktánszáma 87 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás katalizises gázreakciók, különösen olajgőzök katalizises bontásának fogantosítására szemcsés vagy darabos katalizátorok alkalmazásával, melyeket időnként regenerálni kell, melyre jellemző, hogy a katalizátort hosszúra nyújtott edényen át fölülről lefelé mozgatjuk és az edény alsó részében a reakciót és felső részében egyidejűleg a katalizátor regenerálását foganatosítjuk, mimellett e két részt egymástól oly szakasszal választjuk el, melyben célszerűen közömbös gáz bevezetése útján azonos vagy nagyobb" nyomást tartunk fenn, mint a reakciós és regenerálási szakaszban. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a reakciós térből a regenerálási térbe visszavezetett katalizátort először közvetlenül a regenerációs tér elé iktatott fűtőszakaszban a regeneráláshoz használt gáznak célszerűen körfolyamban vezetett részével, a regenerálási hőmérsékletre hevítjük. 1 rajz r's Jogi Könyvkiadó igazgatója 2527. Terv Nyomda. 1955. Felelős vezető: Bolgár Imr«