136876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonsavkloridok előállítására

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.876. SZÁM 12. o. 23^24. OSZTÁLY — F-10.244. ALAPSZÁM Eljárás szulfon&avkloridok előállításéra I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt am Main. A bejelentés napja: 1943. február 3. Németországi elsőbbsége: 1942. február 4. Ügy találtuk, hogy nem-aromás szénhidrogéneket vagy halogénszénhidrogéneket technikailag igen kielégítő módon szulfonsavkloridokká alakíthatunk át, ha gyökképző szerves vegyületek jelenlétében kéndioxid és klór ismert behatásának vetjük alá. Kiindulási anyagokként nem-aromás gázalakú, folyékony vagy szilárd szénhidrogéneket vagy halogénszénhidrogéneket, valamint ilyen anyagok keverékeit, pl. ásványolajokat, barnaszén és kőszén hasítási vagy hidrogénezési termékeit, vagy ezekből kivonatolással vagy desztillálással kapott szénhidrogénkeveréket vagy a szénoxid hidrogénezésénél keletkező termékeket vagy ezek frakcióit használhatjuk. Előnyösen telített szénhidrogéneket vagy szénhidrogénkeverékeket használunk. A kéndioxiddal és klórral való kezelést oldószer, mint tetraklórmetán jelenlétében foganatosíthatjuk. A szilárd kiindulási anyagokat szintén oldjuk vagy megolvasztjuk. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmas gyökképző anyagokként pl. az ólomtetrametiltf, ólomtetraetilt, cinkmetilt, cinketilt, higanyalkileket és diazometánt említjük. Ezeket csupán csekély mennyiségben kell alkalmaznunk. A találmány értelmében pl. akként járhatunk el, hogy a gyökképző anyagot, pl. az ólomtetraetilt a reakciós anyagba gőzalakban vezetjük be. Ha a gyökképző anyagot, pl. hordozógáz, mint nitrogén segítségével vezetjük a reakciós anyagba, mennyiségét az erre a célra használt gáz hőmérsékletének és áramlási sebességének szabályozásával pontosan beállíthatjuk. A fémek szerves vegyületei eközben a megfelelő fémkloridokká alakulnak át. Ekként pl. ólomtetraetil reakció közben ólomkloriddá alakul át, mely a reakciós termékből pelyhesen kiválik. A pelyhes csapadék a reakciós termékből szűrés vagy röpítés segítségével könnyen eltávolítható. Egyébként célszerűen szobahőmérsékleten vagy gyengén emelt hőmérsékleten és közönséges nyomáson dolgozunk. Dolgozhatunk azonban csökkentett vagy nagyobb nyomáson is. Míg a kéndioxidnak és klórnak szénhidrogénekre való behatása közben, amennyiben egyáltalán kielégítő reakció megy végbe, a klór nemcsupán szulfokloridszerűen, hanem jelentős mértékben a szénatomhoz is kötődik, a gyökképző szerves anyagok jelentlétében meglepő módon a hidrogénnek klórral való helyettesítése messzemenően visszaszorul és ezfcel szemben főleg a szulfokloridcsoportok bevezetése megy végbe, amint az az alábbi példákból is kitűnik. A reakció ezenkívül fény teljes kizárása mellett is végbemegy, ami a találmány szerinti eljárás ipari foganatosítását megkönnyíti, ugyanis eddig kéndioxidnak és klórnak főleg szulfokloridszerű anyagok előállításához alkalmazott ismert behatásánál hatékony, különösen rövidhullámú fény alkalmazásával kellett dolgozni, A találmány szerinti eljárás tehát igen alkalmas oly folyékony szénhidrogének feldolgozására is, melyeket a bennük foglalt szilárd összetevők zavarossá tesznek, úgyhogy a rövidhullámú fénnyel való besugárzás egyedül nem igen vezet célra. Ekként pl. szénoxidból alacsony nyomáson való katalizises hidrogénezéssel kapott szénhidrogénölajat. melynek forrpontkörzete 230—320 C° és mely még szilárd parafinos összetevőket, úgynevezett makroparafint tartalmaz, kéndioxiddal és klórral besugárzás közben sem lehet kielégítően reagáltatni, ólomtetraetil jelenlétében ez a fény teljes kizárása esetében is sikerült. 1. Példa: Szénoxidból közönséges nyomáson katalizises hidrogénezéssel kapott és utólagos hidrogénezéssel a telítetlen és oxigéntartalmú összetevőktől mentesített, 200—370 C° forrpontkörzetű és 20 C°~on 0,768 falysúlyú szénhidrogénolaj 6600/g-nyi menynyiséget szobahőmérsékleten fény kizárása közben óránként 150 g kéndioxiddal és 150 g klórral kezeljük. A reakciós edénybe egyidejűleg óránként 50 liter nitrogént vezetünk, melyet ólomtetraetilt tartalmazó edényben áramoltattunk át. A reakció időtartama 6 óra. Ez alatt az idő alatt-a kiindu-