136872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csapágyfémeknél a kopás és a csúszófelület tulajdonságainak szempontjából kedvező szövetszerkezet előállítására

Megjeleni: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.872. SZÁM 40. d. 1. OSZTÁLY - M-12.794. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés csapágy-fémeknél a kopás és a csúszófelület tulajdonságainak szempontjából kedveső szövetszerkezet előállítására Vereinigte Deutsche Metallwerke Aktiengesellschaft, Frankfurt a. M. Heddernheim. A bejelentés napja: 1943. július 13. Németországi elsőbbsége: 1942. július 13. A találmány eljárás és berendezés csapágy fé­meknél, különösen ólombronzokból készült csapágy­fémeknél a kopás és a csúszófelület tulajdonságai­nak szempontjából kedvező szövetszerkezetnek a poralakú fémek vagy ötvözetek vagy ezek alkotó­részeinek sajtolása és zsugorítása útján való elő­állítására. Ismeretes, hogy csapágyfémeket a por­alakú alkotórészekből sajtolás és zsugorítás útján nagymértékben vagy kis mértékben likacsos, kü­lönösen úgynevezett olajnélküli vagy önkenő csap­ágyakban alkalmazandó csapágycsészékké dolgoz­nak fel. Ismeretes továbbá, hogy ily csapágyfé­mekbe fémkerámiai úton grafitot vagy ólmot visz­nek. Kitűnt, hogy csapágyfémek, különösen ólom­bronzok szövetszerkezete a poralakú ötvözetek vagy ezek alkotórészeinek sajtolása és zsugorítása útján különösen kedvezően alakul, ha a cm2 -ként 6000—17 000 szemű szitán átesett szemcsék alkotta fémportömeget előbb hidegen fémes támtestre, pél­dául acélból készült alátétre sajtoljuk — előtömö­rítjük — és ezután nyomás alatt foganatosított zsugorítás útján a por szemcséit egymással és a fémtesttel összehegesztjük és eközben a fémpor hőmérsékletének növekedésével a zsugorításkor al­kalmazott nyomást úgy csökkentjük, hogy a zsu­gorított réteg e nyomás hatása alatt a folyékony fázist el ne érhesse és ennek következtében ne csepegjen. A szövetszerkezet elemeinek egymás­közötti helycseréjét ily módon megakadályozzuk. A lehűlést ugyancsak a zsugorításkor alkalmazott nyomás alatt foganatosítjuk. A támtestre vitt por hidegen való saj tolását vagy előtömörítését például 1500 kg/cm2 -es nyomáson foganatosítjuk, úgyhogy a fémpor ekkor már brikettesedik és szilárdan ta­pad az alátétet alkotó fémtesthez. Az előtömörített por zsugorítása közben a porréteget terhelő nyo­mást az előtömörítő nyomás értékének fele és ti­zede közé eső értékek valamelyikének, a megadott példa esetén tehát körülbelül 750—150 kg/cm2 -es nyomásnak megfelelően állítjuk be. A pór hőmér­sékletének növekedésekor a nyomás csökkentése útján meg kell akadályoznunk, hogy a port alkotó keverék vagy ötvözetek valamelyik alkotórésze a zsugorításkor kifejtett nyomás alatt a folyékony fázisba juthasson és ennek következtében csepeg­jen vagy kiolvadjon. A lehűtéssel járó kiszivárgá­sok megakadályozása végett a zsugorított testnek a zsugorítást követő lehűtését is a zsugorításkor utoljára beállított nyomáson kell foganatosíta­nunk. Kitűnt továbbá, hogy célszerű, ha a zsugo­rítást inaktív, célszerűen hidrogén adagolása útján gyengén redukáló nitrogénatmoszférában fogana­tosítjuk. Szénsavatmoszféra erre a célra kevésbé alkalmas. A szemcsenagyság-megoszlás határainak a találmány értelmében való megválasztásával és a nyomás alatt eszközölt zsugorításnak a találmány értelmében való foganatosításával nem dendrites, teljesen irányítatlan, finom szövetszerkezetet érünk el, amelynél például 6400—16 900/cm'-' szemegységnek megfelelő szemcsenagyságú, 80% Cu és 20% Pb alkotta ólombronzpor alkal­mazása esetén 60 X lineáris nagyításnál mér­ve az ólombeágyazódások nagysága a szövetszer­kezet 1/3 részében körülbelül 0,75 mm2. 13 részében körülbelül 1,8 mm2 és 1/3 részében körülbelül 5—6 mm2 . A találmánnyal tett tapasz­talatok alapján az ily szövet szerkezetű csapágy­fémek csúszófelületi tulajdonságaik az ötvözetek teljes ólomtartalmától függetlenül a legjobbak; kü­lönösen a kopással szembeni viselkedés és a bejá­ratott felület tartós folyási határa igen kedvező. Az ólombronzcsapágyak csúszófelületeinek mikro­geometrikus maródási helyek okozta gyakori cse­repesedése a találmány értelmében előállított szö­vetszerkezetek esetén sokkal ritkábban jelentkezik. Ezzel egyidejűleg a tengelyeknek valószínűleg az említett maródási helyek okozta kopása is csök­ken. A csapágyfém alkotta port, amely esetleg vas­por is lehet, a találmány szerinti eljárás érelmé­ben lehetőleg a zsugorításkor alkalmazott nyomást meghaladó nagy nyomáson kell előtömörítenünk, minthogy kitűnt, hogy ilyenkor a nyomást a zsu­gorítás folyamán a kívánt szövetszerkezet elérése végett lényegesen csökkenthetjük. A por hidegen

Next

/
Oldalképek
Tartalom