136868. lajstromszámú szabadalom • Fagylalkészítőgép

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.868. SZÁM 53. 1. OSZTÁLY - - M 11.949. ALAPSZÁM Fagylaltkészstőgép Hennefeld jégszekrény- és hűtőkészülékgyár Részvénytársaság, budapesti cég, mint Mészáros Béla MÁV tisztviselő és Stahler Imre szerelőmester budapesti lakosok jogutódja. t A bejelentés napja: 1941. március 6. A találmány oly fagylaltkészítőgép melynél a fo­gyasztandó folyadék forgó üstben van, melyet jég vagy más hűtőközeg vesz körül és az üst bel­éé j ében lapát van, mely a fagyasztandó folyadékot, illetve a fagyó masszái megmunkálja, hogy abból megfelelő halmazállapotú fagylalt váljék. A talál­mány célja az ilyen gépek üzemben tartásához szük­séges műveleteket egyszerű eszközökkel tökéletesen elvégezni. A forgó üsttel és ebben mozgatott lapát­tal dolgozó fagylaltgépeknek ugyanis meglehetősen kényes műveletek egész sorát kell elvégezni. Így szükség van arra, hogy a fagylaltmasszát az üst falára felkenjük hűtés és fagyasztás céljából, mi­közben gondoskodni kell arról, hogy á felkent ré­teg vastagsága bizonyos határok között maradjon, majd pedig ezt a réteget az üst faláról le kell va­karni, később ismét felkenni, az egész tömeget ke­verni kell, hogy egyenletes, sima fagylaltot kapjunk stb. Mindezeket a műveleteket a találmány értelmé­ben egyetlen csavarvonal alakú lapáttal végezzük el, mely a masszát az üst falára keni, onnan leszedi és a masszát keveri is, tehát egymagában elvégzi az összes szükséges műveleteket. A lapát ugyanis meredek emelkedésű csavarvonal alakú és ide-oda lengő mozgást végez, úgyhogy szokott módon mű­anyagból készült élének mindig más-más pontja érinti az üstfalat és az a része a lapátélnek, amely az üstfalat érinti, a masszát lekaparja, míg a többi rész a masszát felkeni. A csatolt rajz a találmány példaképem kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra az egész fagylaltgépet oldalnézetben, részben pedig függőleges metszetben mutatja. A 2. ábra a gép részleges és vázlatos felül­nézete. A 3. ábra a kavaró lapát nagyobb léptékű oldalnézete és a 4. • ábra metszet a. 3. ábra A—B vonala mentén felülről tekintve. Végül az 5. ábra ugyancsak metszet az A—B vonal ímentén, de még nagyobb léptékben és a 4. ábrához viszonyítva kissé elfordított helyzetben. A fagylaltgép o állványában szokott módon füg­gőleges tengely körül forgathatóan a b üst -van ágyazva, melyet a c villanymotor a d fogaskerekek révén forgat. A c motor tengelye felül túlnyúlik a rajta lévő d fogaskeréken és még egy e fogaskere­ket hordoz, mely az / fogaskerékkel kapcsolódik. Ez a fogaskerék a g hajtórúd és h kar révén az üstben lévő i lapáttal kapcsolódik olykép, hogy az f fogaskerék forgásánál a h kar ide-oda lengő moz­gást végez. A h kar mereven van az i lapátra erő­sítve, melyet a j csapágy magában véve ismert módon olykép ágyaz, hogy a lapát függőleges hely­zetben van az üstben és rugalmasan szorul annak falához. Az áttételezés olyan, hogy amikor a c motort elindítjuk, az az üstöt aránylag gyorsan, pl. per­cenként 200 fordulattal forgatja, míg az i lapát lé­nyegesen lassabban végzi lengő mozgását, pl. oly­kép, hogy percenként 6 ide-oda járást végez. A.lapátnak az üst fala felé eső részén külön k műanyag-él van, amely lágyabb anyagból készül, mint az üst, hogy ilymódon azt ne koptassa. Ez a k él egyenes körhenger felületére írt cisavarvonal alakú és az említett körhenger tengelye azonos a lapát í forgástengelyével. Ha tehát a lapátot úgy helyezzük el, hogy l tengelyének távolsága az üst­faltól éppen egyenlő ennek a képzeletbeli henger­nek m sugarával, akkor a lapát k élének egy pont­ja mindig érinteni fogja az üstfalat. Amint a rajz világosan mutatja, a k él magas­emelkedésű csavarvonal alakú és hossza akkora, hogy az l tengelyű, m sugarú körhenger palástjá­ból ß központi szögnek megfelelő darabot foglal el. Ennek a ß szögnek 180°-nál kisebbnek kell lennie vagyis a k él egy fél menetnél rövidebb, mert kü­lönben a lapátél felső és alsó része túlságosan el­távolodik az üstfaltól, ami az anyagnak az üst fa­lára rakása, illetve kenése szempontjából hátrányos. Tapasztalat szerint előnyös, haaí szög 100 és 140 fok között van és legjobb a 120° körüli érték. A lapát lengő mozgása legalább akkora kell, hogy legyen, mint a ß szög, mert különben a ?c élnek lennének részei, melyek sohasem jutnak érintke­zésbe az üstfallal. Ha a kilengés éppen a ß szöggel egyenlő, akkor a lapát egyik szélső (holtponti) helyzetében élének legfelső 0 pontja érinti az üst­falat. Amikor a lapát ebből a helyzetből az n nyíl irányában elindul, mind lejjebb és lejjebb lévő él­részei érintik az üstfalat, tehát sorban egymás után az 1 rész, majd a 2 rész stb. A 3. és 4. ábra szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom