136831. lajstromszámú szabadalom • Visszacsatolt csőgenerátort tartalmazó kapcsolási berendezés

2-136,831 13 és 14 ellenállásodból álló feszültségosztón át a cső rácsára a kívánt . nagyságú ellenfeszültséget vezetjük. A 16 katódellenállás létesíti a negatív rácselőfeszüllséget, míg a 15 kondenzátor és a 11 ellenállás a rácsáramot szűrik. A leírt rezgésgerjesztőt az alkalmazott f észül t­ségellencsatolás a frekvencia és a kimenő feszült­ség változásai tekintetében a terhelés és az üzemi feszültségek változásai közben állandósítja. A fe­szültségellencsatolás hatása, hogy a generátor belső ellenállása kisebb, mint amilyen ellencsatolás nél­kül volna. Ha a terhelés hirtelen megváltozik, te­hát például a 3 ellenállás hirtelen megnő, akkor íi 2 transzformátor III tekercsén is hirtelen meg­nő a feszültség és az 5 vezetőbe a 4 ellenálláson átfolyó J, áram szintén hirtelen megnő, valamint f'zzel együtt, az 5 vezető kapocsfeszültsége is, mert hiszen az 5 vezető termikus késleltetéssel megha­tározott végső értékre, például 2 Voltra szabályoz. Ennek következtében tehát először megnő a rács­feszültség, valamint azzal együtt járulékosan a 3 terhelő ellenállás feszültsége is. A 6 ellenálláson jelentkező feszültség vi.szont a 3 ellenállás hir­telen megnövekedésekor hirtelen csökken. A 3., áram tehát, kisebbé válik. A két Jj és 3„ áramot úgy választjuk meg, hogy a 3 ellenállás hirtelen változásakor az áramok összege és így az 5 vezető kapocsfeszültsége is állandó. A 2. ábrában másik példakénti kivitelt tüntet­tünk fel. Az azonos kapcsolási elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük, mint az 1. ábra-' ban. A visszacsatoló feszültséget az egymással szo­rosan kapcsolt 22 és 23 ellenállásokról vesszük le. A 3 terhelés a 2 transzformátor útján az egy­mással sorosan kapcsolt 22. és 21 ellenállásokkal van összekötve. Ha a terhelés csökken, akkor a 23 ellenálláson a feszültségesés megnő, míg a 22 el­lenálláson a feszültségesés csökken. A 21, 22 és 2b ellenállásokat úgy választjuk meg, hogy a terhelés megváltozásakor a 22 és 23 ellenállásokon mért feszültségesések összege állandó és így állandó a határolón átfolyó áram is. A 3., 4. és 5. ábrákban példaként további kap­csolási berendezéseket tüntettünk fel. A 3. ábra a HL hőérzékeny ellenállásból és Rv előtétollenál­lásból álló határoló kör csatolását mutatja arra az esetre, amikor az Ue feszültségforrás, tehát a cső belső Rj ellenállása a külső Ra ellenállással szem­ben igen nagy. Ekkor az Ra külső ellenállással cél­szerűen viszacsatoló R^ ellenállást kapcsolunk, so­rosan, amelyről a határoló kör feszültségét, vesz­szük le. Miután feltettük, hogy a belső ellenállás a terhelést alkotó külső ellenállással szemben nagy. a külső ellenállás megváltozásakor- az áram csak. kevéssé változik. Ennek következtében az R/,- visz­szacsatoló ellenálláson átfolyó áram is csak kevéssé változik. Ha adott esetben az áram e kis változá­sait is. elkerülni kívánjuk, akkor a 4. ábra szerinti kapcsolást alkalmazhatjuk. Az R^ visszacsatoló el­lenállással sorosan kapcsolt Üc terhelő transzfor­mátor meg van csapolva. A visszacsatoló kör fe­szültségét a osapolás és a visszacsatoló R/c ellenál­lásnak a transzformátorral össze nem kötött vége között vesszük le. Ha például a terhelés a kisebb ellenállások értelmében változik meg. akkor az L^ visszacsatoló- ellenálláson átfolyó áram bizonyos mértékbén megnő és így e helyen növekszik a fe­szültségesés is. Az ÜP transzformátornak a csapo­lási hely és az R^ ellenállás közötti tekercsrészében a feszültségesés a terhelés csökkenésekor ugyan­csak csökken. Az Üe transzformátor csapolását úgy választjuk meg, hogy a határoló kör szempontjából rendelkezésre álló összfeszültség és így a határoló áram is állandóak. A 6. ábrabeli kivitel a fenti esetet tünteti fel. A nagy belső ellenállást például áramellencsatolás létesítheti. A katódavezetékbe iktatott -24 ellenál­lás alkotja az ellencsatoló ellenállást. A 2 transz­formátor a kimenő transzformátor, melynek sze­kunder oldalára van kapcsolva a 3 terhelés. A transzformátor primer oldala meg van csapolva. A7, ellencsatoló ellenállást 25 ellenállás alkotja. A többi kapcsoló elemnek ugyanaz a jelentősége van. mint a 2. ábra szerinti kivitelnél, Az 5. ábra a HL vezetőből és az Ry előtételel­lenállásból álló határoló körnek célszerű csatolási módját tünteti fel arra az esetre, amikor az U„ feszültségforrás, tehát a cső, belső R, ellenállása a külső Rö ellenállással szemben igen kicsiny. Ek­kor a határoló kört az RD ellenálláshoz célszerűen a feltüntetett módon csatlakoztatjuk. Mivel feltet­tük, hogy a belső ellenállás a terhelés alkotta kül­ső ellenállással szemben kicsiny, a külső ellenállás változásakor az Ra feszültség, tehát a HL ellenál-. lás árama is csak kevéssé változik. Ha a fentemlí­tett feltételek mellett a ieszültségnek e kis változá­sait is el akarjuk kerülni, akkor a 6. ábra szerinti kapcsolást választhatjuk, amelyben azonban az áramellencsatolást a 2. ábra szerinti feszültségel­lencsatolással helyettesítjük. A 7. ábrában feltüntetett példában az 1—25 hi­vatkozási számok ugyanazokat, az alkatrészeket je­lölik, mint a 6. ábrában. A visszacsatoló feszültsé­get 18 és 19 kondenzátorokon át önmagában is­mert módon megközelítően kiegyenlített hídkap­csoláson át a cső rácsára vezetjük. A hídkapcsolás részei a 28 ellenállás, a 29 ellenállás, a 30 izzó­lámpa és a 31 kvarc. A hídkapcsoláshoz csatlakozik a 9 transzformátortekercsből és a 10 kondenzátor­ból álló hangolt rezgőkör. A 2 transzformátor csa­polását és a 25 ellenállás nagyságát úgy választjuk meg, hogy a 3 terhelés és/vagy az üzemi feszült­ségek ingadozásaikor a 13 és 19 kondenzátorokon jelentkező visszacsatoló feszültség állandó marad. Szabadalmi igénypontok 1. Visszacsatolt csőgenerátort tartalmazó kapcso­lási berendezés, melynél az öngerjesztett rezgés amplitúdóját határoló elemek határolják, melyet a határolón átfolyó áramot a terhelés és vagy az üzemi feszültségek változása közben állandó érté­ken tartó eszközök jellemeznek 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási berendezés, kiviteli alakja, melyet két különböző úton két oly árammal táplált határoló jellemez, mely áramok a terhelés és/vagy az üzemi feszültségek változása­kor egymással ellentétes értelemben úgy változ­nak, hogy amennyivel az egyik áram nő, ugyan­annyival a másik csökken. 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási berende­zés, kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a hatá­roló áramkörben uralkodó összfeszültség két oly részfeszültségből van, melyek a terhelés és/vagy az üzemi feszültségek változásakor egymással el­lentétes értelemben úgy változnak, hogy az egyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom