136824. lajstromszámú szabadalom • Osztott csúszócsapágy
2-136.824 rinti, forgattyús tengelyhez készült csapágy összeszerelés előtti keresztmetszete. A 2. ábra ugyanazt a csapágyat Összeszerelt állapotában keresztmetszetben tünteti fel. A 3. ábra hajtókarcsapágy keresztmetszete. A 1. és 2. ábrákban feltüntetett osztott forgattyútengelycsapágy lényegében a 4 csapágytalpból és az 5 csapágyfedélből van, amely részeket egymásssA a 7 csavaranyákkal felszerelt 6 tőcsavarok kötik össze. A szokásos módon a csapágy 8 furatában elrendezett csapágycsészék fehérfémből, ólombronzból vagy e célra használatos más anyagból vannak és azokat a rajzban egyszerűség végett nem tüntettük fel. Egyébként a csapágyfém a két csapágyfélbe közvetlenül is beönthető. A hasábalakú 5 csapágyfedél a 4 csapágytalp 9 kimetszésébe van süllyesztve, úgyhogy oldalsó 10 illesztő felületei a csapágy 2. ábrában? feltüntetett összeszerelt állapotában a csapágytalp 11 illesztőfelületeire szorosan felfeküsznek és így a csapágyfedél üzemközbeni oldalirányú kitéréséi. meggátolják. Hogy az illesztőfelületek pontos felfekvését a csapágyfedél ki- és beszerelését túlságosan megnehezítő szoros illeszkedés nélkül biztosítsuk, a két csapágyfélnek a .12 osztórés mentén fekvő érintkezőfelületéi a csapágyfeleket egymással összekötő 6 támcsavarok • tengelyeihez rézsútosan vannak kialakítva. A két rést- meghatározó két felület keresztmetszetben tetőalakú, amit az áb rá ban a 13 eredményvonal jelez. Emellett a 12 osztórés 14 éle a osapágyfurat 15 hossztengelyének magasságában van. Ä 7 csavaranyák meghúzásakor a csapágyfedélnek az osztórésben fekvő rézsútos felületei a csapágytalp szembenfekvő rézsútos felületein a csapágyfedél enyhe behajlása közben kifelé csúsznak, úgyhogy a 10 illesztőfelületek a csapágytalp 11 illesztőielületeire, legalábbis az osztórés közelében, minden esetben pontosan felfeküsznek. Hogy az illesztőfelületek necsak az osztórés közelében, hanem a csapágyfedél felső részének mentén is ellenfeljileteikre pontosan felfeküdjenek, a 10 illesztő felületek a csapágy közepe felé enyhén lejtő felületek, míg a 11 illesztőfelületek egymással párhuzamosak, úgyhogy a csapágyfedél könynyen vezethető be felülről a csapágytalp 9 kimetszésébe, a bevezetés vége felé azonban, még mielőtt a 7 csavaranyákat meghúztuk volna, felső része már szorosan felfekszik a 11 ellenfelületre. Mivel a csapágyfedélnek a rögzítőcsavarok meghúzása közbeni alakváltozása a rugalmassági határon belül marad és a csapágyat a 2. ábrában feltüntetett összeszerelt állapotában fúrjuk ki, a csapágyfedél a rögzítőcsavarok oldása után az 1. ábrában feltüntetett helyzetet foglalja el, amely ben jobb érzékelhetőség végett a csapágyfedél alakváltozását nagymértékben torzítva tüntettük fel. Ha más okból, például a csapágyfedélben fúrás közben fennálló belső feszültségek miatt, a csapágyfedél a rögzítőcsavarok oldásakor elhúzódik, a esapágyfedél 16 szárai a rögzítőcsavarok újbóli meghúzásakor ismét az osztórés és az oldalsó ütközőfelületek közé szorulnak, úgyhogy azok üzemközben a forgattyútengeJyről. a csapágyfedélre átadott váltakozó irányú erők hatása alatt oldalirányban nem tolódhatnak el és ennek következtében a csapágycsésze hengeres alakját megtartja. Ennek következtében a csapágyfeleknek sokszor szokásos, az osztórés mentén alkalmazott drága fogazása és a csapágyfedelet rögzítő illesztőcsavarok megtakaríthatók. A sokízben alkalmazott, hengeres süllyesztett csapágyfedelek esetén, melyeknek alaprajzban körívalakú illesztő- és ütközőfelületeik vannak, az osztórés csonkakúpalakú forgásfelület lehet, melynek alkotója a 13 vonal és forgástengelye a 17 tengely. A 3. ábrában a találmánynak haj tokáron való alkalmazását tüntettük fel. A 20 osztórés a 21 csapágyfedél és ä 22 csapágytalp között a csapágy mindkét oldalán ugyanabban, a csapágy 23 középvonalán átmenő, rézsútos 24 síkban van. Mindegyik csapágyfélen, egymással szembenfekvő oldalakon egy-egy 25 ütközőt és egy-egy 26. illesztőfelületet alakítottunk ki, mely utóbbi felület a 20. osztóréssel meghatározott síkra merőleges. Ilymódon az illesztőfelületek és az ellenfelületek különösen egyszerűen és ennek dacára igen pontosan állíthatók elő. Evégből gyártásuknál a 21 csapágyfedelet leszerelt állapotban 180° -ka! elfordítjuk és oldalával a 22 csapágytalp oldalára fektetjük, úgyhogy az osztórések síkjai a közös síkba essenek. Ezután a két rést alkalmas szerszámmal összefogjuk és egyidejűleg ugyanazzal a maróval munkáljuk .meg mindkét rész illesztő-és ellenfelületeit. A két csapágyfél összeszerelése és a 27 csavaranyák meghúzása után a csapágyfedél és a csapágytalp valamennyi illesztőfelülete egymásra pontosan felfekszik és azok üzem közben egymással szemben nem mozdulhatnak el. * Szabadalmi igénypontok: 1. Osztott csapágy, melyre jellemző, hogy mindkét csapágyfélnek a csapágy osztórése mentén fekvő érintkezési felületei a csapágyfeleket egymással összekötő kötőelemekben, például csavarokban, ható erők irányához rézsútosak, úgyhogy az egyik csapágyfél oldalsó illesztőfelületei a kötőelemek meghúzásakor a másik csapágyfél ellenfelületeire feküsznek. 2. Az 1. igénypont szerinti csúszócsapágy, különösen forgattyús tengelyekhez való csúszócsapágy kiviteli alakja, melynek hasábos, süllyesztett csapágyfedele van, melyre jellemző, hogy a csapágy osztóréseivel (12) meghatározott felületek keresztmetszetben tetőalakúak és előnyösen akként vannak elrendezve, hogy e felületek és a csapágyfurat (8) határfelületének metszésvonalai (14) a csapágy középvonalának magasságában vannak. 3. Az 1. igénypont szerinti csúszócsapágy, különösen forgattyús tengelyekhez való csúszócsapágy kiviteli alakja, melynek hengeres, süllyesztett csapágyfedele van, melyre jellemző, hogy a csapágy osztórésével meghatározott forgásfelülete csonkakúpfelelület. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti csúszócsapágy kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a csapágy oldalsó illesztőfelületei (10) a csapágy közepe felé lejtő felületek, mimellett a csapágytalp megfelelő .ellenfelületei (11) egymással párhuzamos felületek.