136821. lajstromszámú szabadalom • Buktatóberendezés teherjárművekhez, valamint vontatott járművekhez

2 136.821 az mind a jármű egyik, mind annak másik olda­lára is billenthető. A kocsiszekrény billentése vé­gett a kocsiszekrény feneke alatt a felvett példá­ban 2 tengelyeket rendeztünk el, amelyek a jár­műalvázon megerősített felül nyitott 3 csapágyak­ban helyezkednek el, ha a kocsiszekrény az 1. áb­rában feltüntetett, tehát vízszintes helyzetben van. Az 1 kocsiszekrény közepén és annak fenekén 4 sínt erősítettünk meg, amelynek egyik, vagy mind­két végén mankószerű 5 támaszték számára ke­resztcsuklót erősítettünk meg. Ha a kocsiszekrényt mindig csak az egyik oldalra kell billenteni, úgy elegendő csak egy ilyen keresztcsukló és támasztó­emelő elrendezése. Az 5 emelő egyrészt a kocsi hossztengelyére merőleges tengelyű 8 csap körül, másrészt erre harántirányú 9 csap körül fordít­ható el. Az 5 emelő alsó végén 6 talprészt mereven erő­sítettük meg, amely a jármű egyenesvonalú hala­dása közben ívelt részével az úttesten legördül, miközben a 6 talprésznek az úttesttel érintkező pontja és a 7 tengely közötti távolság mindjob­ban nő. E kialakítás következtében a mankót al­kotó 5 emelő hossza rövidebbre választható mint az a magasság, amelyre a kocsiszekrény alsó éle buktatáskor az úttest fölé emelkedik. A 6 talprész­nek az úttesttel érintkező felületén a felvett pél­dában fogakat alakítottunk ki. E felület súrlódása azonban más eszközökkel, például érdesítéssel is fo­kozható. A 6 talprész e felülete ívelt és a 7 ten­gelyhez excentrikusan elrendezett. A leírt buktató készülék működése a következő: Használaton kívüli állapotban az 5 emelő a 6 talprésszel együtt a járművön oldalt az 1. ábrában feltüntetett módon úgy van elrendezve, hogy az úttesttel nem érintkezik. Ha a kocsiszekrényt buk­tatás közben kiüríteni kívánjuk, akkor az 5 emelőt le kell fordítani, úgyhogy az a harántirányú 7 ten­gely körül elfordulva a 6 talprésszel az úttestre* fekszik. Ezután a járművet az 1. ábrában feltünte­tett helyzetből a 2. ábrában feltüntetett helyzetbe, tehát balfelé mozdítjuk el. Az elmozgás közben a mankószerű 5 emelő 6 talprészével az úttestre fek­szik és a 6 talprész az úttesten legördül. E legör­dülés közben, mint fent már említettük, a 7 ten­gelynek az úttestől való távolsága mindjobban nö vekszik, úgyhogy a 6 talprész és az 5 emelő a ko­csiszekrényt az oldalnézetben a 2. ábrában és elül­nézetben a 3. ábrán látható, teljes vonallal kihú­zott buktatott helyzetbe, állítják. Ha a buktatott helyzetet elérjük, úgy a járművet megállítjuk. A buktató szerkezet használata után a járművet ismét mozgásba helyezzük, még pedig az előbbivel ellentétes értelemben, mindaddig, amíg a jármű kocsiszekrénye a 3. ábrában eredmény vonallal, fel­tüntetett vízszintes helyzetbe nem jut. Ekkor az 5 emelő az 1. ábrában feltüntetett helyzetet foglalja el. Az emelőt a 7 valamint a 8 csapok körül el­forgatva a tárolt helyzetbe hozzuk. Ha a készülék használaton kívül van, akkor a kocsiszekrény 2 buktató tengelyei csapágyaikban tetszőleges alkalmas módon elreteszelhetők és így a kocsiszekrény nem szándékolt buktatással szem­ben rögzíthető. Buktatás végett azt a 3 csapágyat reteszeljük ki, amelyből buktatás végett a 2 ten­gelyt ki kell emelni. A fent leírt buktatóberendezés nemcsak géperő­vel, hanem állati erővel vontatott járműveken is előnyösen alkalmazható. Szabadalmi igénypont: Buktatóberendezés teherjárművekhez, valamint vontatott járművekhez, melyeknek a jármű hossz­tengelyére harántirányban buktatható kocsiszek­rényük és a kocsiszekrény buktatására alkalmas emelőjük van, melyre jellemző, hogy a buktató­emelő oly mankószerű tag (5"), melynek a jármű hossztengelyére harántirányú forgástengelye (7"> és egy második, erre a forgástengelyre merőleges forgástengelye (8) van. úgyhosy a mankószerű emelő a jármű hosszközépsíkjával párhuzamos irányban és erre merőleees irányban is elfordít­ható és annak alsó vérrével fogazott, vagy más módon érdesített felületű ívelt talprész (6) a iármű hossztenselvére harántiránvú tengelyhez (7^ excentrikus helyzetben van összekötve, úgyhoffy a talnrésznek az úttesten való leeördülécp közben H forgástengely (7) és a talprésznek az úttesttel való érintkezési pontja közötti távolság folytonosan vál­tozik. (2 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2522. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom