136807. lajstromszámú szabadalom • Töltényhüvely
Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.807. SZÁM 72. d. OSZTÁLY — S-19.324. ALAPSZÁM Töltényhüvely Aktiengesellschaft vormals Skodawerke in Pilsen, Prag és Pantoflicek Bohdan mérnök, Pilsen ! A bejelentés napja: 1943. január 21. A 620—940. M. E. sz. r. alapján megállapított németországi elsőbbsége: 1940. május 15. A találmány ismételten használható töltényhüvely, amely hibátlan működés közben több száz, sőt ezer lövéshez is használható. Erre a célra a találmány szerinti töltényhüvely azért felel meg, mert a hüvely .egyes részeinek igénybevétele az igen alacsonyra szabott, gyakorlatilag azonban megengedhető határok közelében van, ami különösen azokra a részekre vonatkozik, amelyek nagyobb alakváltozásoknak vannak alávetve. Ezek a részek például rugalmas gyűrűk, melyeknek az adott igen kicsiny alakváltozás mellett viszonylag kicsiny az igénybevételük és amely részek kicsiny, könnyen kicserélhető alkatelemekből vannak. Az egyetlen, nagyobb igénybevételeknek alávetett alkatrész a tömítőpárna, mely rendkívül rugalmas anyagból készült és zárt térben akként van elrendezve, hogy annak megsérülése vagy elhasználódása gyakorlatilag ki van zárva. A töltényhüvely mozgatható alkatrészeinek kialakításánál a súrlódásra különös figyelmet fordítottunk. Evégből az egymáson súrlódó felületek fajlagos nyomását a lehetőség szerint kicsinyre választjuk, vagy pedig azokat tehermentesítjük, adott esetben azok kölcsönös eltolódását teljesen meggátoljuk és ezzel a kopást vagy teljesen kikapcsoljuk, vagy pedig a legkisebb mértékűre korlátozzuk. A találmány két példákénti kiviteli alakját a rajzok 1—10 ábráiban tüntettük fel. A. találmány szerinti töltényhüvelynek lényegében négy önálló része van. A legfontosabb rész a merev, nem deformálható és viszonylag kevéssé igénybevett 1 fenék, amelynek alacsony, körben futó 26 válla van, melynek átmérője' a fegyver töltőterének átmérőjével egyenlő. A töltényhüvely feneke további alkatrészek hordozója és abban van ágyazva a gyujtócsavar, az égő vagy annak kicserélhető 3 hordozója. Äz 1 fenéken van a töltényhüvely második része, amely rugalmas és képlékeny 5 tömítő párna. A tömítő párnának 6 terpesztő gyűrűi vannak. Az 5 párnán van a töltényhüvely harmadik része, amely 7 vezető toldatként Van kialakítva és tömítő hatású labirintét alkotó 9 hornyai vannak. Ebben a nyúlványban azonban a 4. ábrában feltüntetett módon 8 tömítőgyűrűk is elrendezhetők. A töltényhüvely negyedik része a 10 anya, amely a fent leírt alkatrészeket egymással összeköti. » A tömítő 7 toldat mindkét példakénti kivitelnél egyben a töltényhüvelyt a betöltés, valamint, a kihúzás közben is vezeti. A 7 toldat az 5 párnára támaszkodik, azt tengelyirányban nyomja és a párna sugárirányú terpesztéséhez hozzájárul. E terpesztés, illetőleg ellapítás közben mindkét 6 expanziós gyűrű is oly mértékben növeli meg átmérőjét, hogy azok is a töltőtér oldalfalára feküsznek és így a töltőteret tökéletesen tömítik. Az 5 párna és a hátsó 6 gyűrű a töltényhüvely tömör alsó 7 fenekére feküsznek, melynek közepén 11 toldat van. Ez a toldat a 7. toldatot vezeti és központos helyzetben tartja. Ebben a toldatban van a gyujtócsavar 2 ágyazása, illetőleg az 1. ábrabeli 4 égő kicserélhető 3 hordozója. A töltény elsülése közben keletkező gázoknak az 5 párnához való behatolását 14 tömítőgyűrű gátolja meg, amely a 11 toldatra fekszik és a feneket tengelyirányban terhelő gáznyomás hatása alatt átmérő»jét csökkenteni igyekszik. A 14 gyűrűt az 5 vánkoshoz a tömítő 7 "toldat kúpos felülete szorítja, úgy hogy e kúpos felület a gyűrű elékelődését biztosítja. Az 5 tömítőpárna és a 6 terpesztőgyűrű kialakítása különösen fontos. Az 5 tömítőpárna méreteit a találmány értelmében úgy választjük meg, hogy a párna és az • 1 fenék 15 felfekvő felületé, valamint a 7 toldat 17 felülete közötti nyomás a töltényhüvely készreszerelése után nagyobb, mint a 6 terpesztőgyűrűk 19 felületei és az 5 párna szemben fekvő felületei közötti fajlagos nyomás. Emellett ügyelnünk kell arra, hogy az 5 párna és a 15, valamint 17 felületek közötti súrlódás jóval kisebb legyen, mint a párna és a 19 felületek közötti súrlódás. E célból a 15 és 17 felületeket simára munkáljuk meg, grafittal kenjük és úgy alakítjuk ki, hogy azok egymással a 21 hivatkozási számmal jelölt szöget zárják be, míg áz egymáshoz 22 szög alatt hajló 19 felületek durva felületek. Ez elrendezés célja, hogy az 5 párna terpeszkedésekor a
