136796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél- és fémömledékekhez való vanádiumtartalmú ötvözőszer előállítására

Megjelent: 1955. december hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS y 136.796. SZÁM 18. d. 1. OSZTÁLY - G-9908. ALAPSZÁM Eljárás acél- és fémömledékekhez való vanadium tartalmú ötvözőszer előállítására Gesellschaft für Elektrometallurgie Dr. Heinz Gehm, Berlin-Charlottenburg A bejelentés napja: 1943. november 16. Acélömledék ötvözéséhez f errovanádium al­kalmazása ismeretes. Megkísérelték már vaná­diumnak az acélömledékbe más úton, például va­nádiumtartalmú salak alakjában való adagolását, továbbá vanádiumnak vanádiumsav alakjában való bevitelét is. Vanádiumsalak alkalmazása azzal a hátránnyal jár, hogy az acélömledék egyidejű­leg el nem kerülhető módon foszforban feldúsul. Bár szennyeződések bevitele elkerülhető, ha az acélömledékbe vanádiumsavat adagolnak, az eljá­- rásnál azonban vanádiumsavban elporlódás követ­keztében jelentős veszteségekkel kell számolni. A találmány eljárás, mellyel a vanádiumsavat oly állapotba visszük át, hogy az az ömledékbe könnyen és veszteségmentesen adagolható. A talál­mány értelmében ezt azzal érjük el, hogy a vaná­diumsavat brikettalakba hozzuk. Evégből a vaná­diumsavat ferrosziliciummal keverjük, mimellett a ferrosziliciumot, mely 75 vagy 90%-os lehet, elő­nyösen oly mennyiségben keverjük be, hogy a je­lenlévő sziliciummennyiség elegendő ahhoz, hogy az acélömledékbe adagolva a vanádiumsavat vaná­diumfémmé redukálja. A vanádiumsav és porított ferroszilicium keverékét brikettekké zsugorítjuk. A keverék előállításánál célszerű, ha a vanádium­savat megnedvesítjük. Mivel a vanádiilmsav olva­dáspontja közel 660 C°, a zsugorításnál e hőmér­séklet alatt kell maradnunk. Különösen előnyösnek 500—600 C° hőmérséklet bizonyult. Zsugorítás he­lyett olvasztást is alkalmazhatunk és az olvasztás­hoz célszerűen öntöttvasformákat használunk. A tömeg olvadási hőmérsékleté 660—750 C°. A találmány szerint előállított vanádiumbriket­tek, illetőleg öntött tömbök vanádiumnak az acél­ömledékbe való adagolásához kitűnően alkalma­sak. A brikettnek zsugorított állapotban is jelen­tős szilárdsága van. Ferrosziliciumtartalma elle­nére, mely ismeretesen őrölt állapotban nedvesség behatásával szemben nem ellenálló, a találmány szerinti brikett tárolóképes és szilárdsága követ­keztében a szállítás és tárolás közben előálló ko­pás mérsékelt határok között marad. Különösen fontos, hogy a brikett nem tartalmaz idegen kötő­anyagot, különösen oly anyagokat, melyek jelentős mértékben nem kívánt vanádiumkarbid-képződést eredményezhetnek. Továbbá nincsenek oly anya­gok, mint például cement vagy mész jelen, melyek hidráthidrogén lehasadását idézhetnék elő. ' A találmány szerinti briketteket célszerűen 35%-os vanádiumtartalommal készítjük, ami mint­egy 65% vanádiumsavnak felel meg. A brikettek­ben a «zilicium, illetőleg ferroszincium-tartalmat teljesen vagyTészben alumíniummal vagy kalcium­sziliciummal is-pótolhatjuk. Az előállítási mód lé­nyegileg azonos marad. A találmány szerinti briketteket acélömledékek ötvözésén kívül egyéb fémömledékek, különösen alumíniumömledékek ötvözéséhez is használhatjuk, amikoris az utóbb említett összetételű briketteket alkalmazzuk. A találmány szerinti rendszabályok nem felis­merhetők az ismert rendszabályokból, melyek az adagolandó anyagoknak szilícium alkalmazásával való előállítására vonatkoznak; abból ugyanis, hogy fémwolfrániot sziliciummal kevernek, nem lehet arra következtetni, hogy vanádiumsav bri­kettek vagy öntött tömbök előállításához alkalmas. Az az ismert eljárás, mely szerint az acélömle­dékbe az ötvözéshez használt fémmel együttesen redukálószert adagolnak, vanádiumsavnak az acél­ömledékbe való célszerű és gazdaságos beadagolá­sának feladatát szintén nem oldotta meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás vas- és fémöfiledékekhez való vana­diumtartalmú ötvözőszer előállítására, melyre jel­lemző, hogy vanádiumsavat ferrosziliciummal, vagy ezt egészben vagy részben helyettesítő alumínium­mal vagy kalciumsziliciummal 660 C° alatti, elő­nyösen mintegy 500 C° hőmérsékleten briketté zsugorítunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, melyre jellemző, hogy ferrosziliciumot 75, illetőleg 90%-os FeSi alakjában oly mennyiségben adagolunk, hogy a sziliciumtartalom elegendő ahhoz, hogy a brikettnek az acélfürdőbe való ada­golásakor a jelenlévő vanádiumsavat redukálja. 3. Eljárás vas- és fémömledékekhez való vaná­diumtartalmú ötvözőszer előállítására, melyre jel­lemző, hogy vanádiumsav és ferroszilicium, vagy ezt egészben vagy részben helyettesítő alumínium vagy kalciumszilicium keverékét — előnyösen ön-^ töttvasformákban — 660—750 C° hőmérsékleten megolvasztjuk. A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1944. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom