136793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés begyujtó előállítására

Megjelent: 1955. december hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.793. SZÁM 10. b. OSZTÁLY — W—7505. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés begyújtó élőállítására Warzilek Károly kereskedő, Troppau. (Németország) A bejelentés napja: 1944. február 16. Németországi elsőbbsége: 1943. február 17. Az ismert, sajtolt begyújtoknak az a hátrányuk, hogy fűtőképességük, égési felületük és égési idő-. tartamuk nagyon kicsiny és ezért nem felelnek meg céljuknak, mert egyidejűleg fára is szükség van a szén meggyújtására. Az öntéssel készített begyújtok előállításához drága anyagokra van szükség, és így ezeknek al­kalmazása nem gazdaságos. Ismeretesek továbbá olyan begyújtok, amelyek durvaszemcséjű fűtőanyagból, például aprószénből való magból és finomabb szemcséjű fűtőanyagból való köpenyből vannak összetéve és az ismert saj­tolt vagy öntött begyúj tokkal ellentétben egyen­letesen lyukacsosak, mimellett lyukacsaik egész térfogatuknak 30—60%-át teszik ki. A találmány nagyon egyszerű eljárás és beren­dezés ilyen, különböző fűtőanyagból készült mag­ból és köpenyből összetett begyújtó előállítására. A találmány szerint a mag anyagát, amelyhez cél­szerűen rostos fűtőanyagot, például tőzeget adunk hozzá és a köpeny anyagát, amelyhez célszerűen rostos fűtőanyagot, és kötőanyagot, például nafta­lint keverünk, egymástól elkülönített, célszerűen közöstengelyű csövekben szállítjuk és azután a szál­lítás közben akként egyesítjük egymással, hogy a köpeny anyaga egyenletesen körülvegye a mag anyagát, mimellett az egyesülés időpontjában fel­hevítjük a köpenyt. Ismeretesek ugyan már olyan begyújtok, ame­lyeknek köpenye fűrészporból és kötőanyagból van, azonban ezek brikettek, vagyis sajtolt testek, ame­lyek nem olyan laza szerkezetűek és ennélfogva nem is képesek olyan gyors elégésre, mint a talál­mány szerinti eljárással készült begyújtó, amely­nek egész térfogatából 30—60% a lyukacsokra esik. Ismeretesek továbbá olyan brikettek is, amelyek­nek foiyékony fűtőanyaggal itatott magjuk és en­nél keményebb anyagból készült köpenyük van. Ez esetben is sajtolt brikettekről van azonban szó, amelyeknek szerkezete sokkal tömörebb, mint a találmány szerinti eljárással készített begyújtóé. A találmány szerinti eljárás foganatosítására elő­nyösen két vagy több, közöstengelyű, közös ki­bocsátócsőbe torkolló olyan szállítócsövet használ­hatunk, amely szállítócsövek mindegyike szilárd fűtőanyag továbbítására alkalmas szállítószervvel rendelkezik. A rajz a találmány szerinti berendezés kiviteli példáját szemlélteti. Áz 1. ábra a berendezés hossz­metszete, a 2. ábra a berendezés keresztmetszete, a 3. ábra a berendezés felülnézete, a 4. ábra a be­rendezés egyik részének nagyított vázlata, az 5. ábra pedig a berendezéssel készített begyújtó hosszmetszete és keresztmetszete. A berendezésnek 2 töltőtölcsérrel egy darabból készült 1 talapzata van. A töltőtölcsér a begyújtó magja és köpenye anyagának betöltésére Való két 3 és 4 kamrára osztott. A töltőtölcsér alatt két közöstengelyű 5 és 6 cső van. Ezeket a csöveket egy-egy 7 és 8 cső köti össze a töltőtölcsér egy­egy kamrájával. Mindegyik 5 és 6 csőben egy-egy forgatható 9, illetőleg 10 szállítócsiga van, amely arra való, hogy a csőbe töltött anyagot a 11, ille­tőleg 12 kibocsátócsövek felé továbbítsa. A szállító­csigákat például elektromotor alkotta nem ábrá­zolt közös hajtószerv hajtja. Az 5 és 6 csöveket tölcsér alakú 13 és 14 összekötődarabok kötik össze a 11 és 12 kibocsátócsövekkel. A 11 kibo­csátócső végén villamos 15 fűtőberendezés van. A 14 összekötődarabot M gyűrű kö^i össze az 5 cső­vel, a 13 összekötődarab pedig csavarmenetes W gyűrű segélyével van a 6 csövön rögzítve. A töltőtölcsér 3 kamrájába durvaszemcséjű, azaz kb. 4—6 mm szemnagyságú, aprószenet és ennek • kb. 10%-át kitevő mennyiségű rostos fűtőanyagot, például tőzeget, 4 kamrájába pedig 60% finomabb szemcséjű, azaz 2—4 mm szemcsenagyságú apró­szénből, 20% rostos fűtőanyagból, például tőzegből és 20% őrölt naftalinból összetett keveréket töl­tünk. Ezeket az anyagokat a 9 és 10 szállítócsigák­kal a 3 és 4 kamrákból az 5 és 6 csövekbe és ezekben a 11 és 12 kibocsátócsövek felé továbbít­juk. A köpeny anyagában tartalmazott kötőanyag, például naf talin, a 15 fűtőtekercs hatására meg­olvad, azonban a kibocsátócső elhagyásakor azon­nal ismét megdermed. Ez a kötőanyag egyrészt összetartja a begyújtót, másrészt azonban köny­nyen gyújthatóvá is teszi anélkül, hogy ehhez a begyújtó külön itatására volna szükség. A 11 ki­bocsátócsőből olyan rúd lép ki, amelynek durva­szemcséjű aprószénből való magját finomabb szem­cséjű aprószénből és naftalinból való köpeny zárja

Next

/
Oldalképek
Tartalom