136788. lajstromszámú szabadalom • Stabilizált kéthuzalos erősítő

\ 136.788 Kelet-nyugati átvitel. A keleti E vonalról jövő beszédenergia megosz­lik a V'i cső anód áramköre és a Pt feszültségosztó között. A V'i cső anódkörébe jutó energiát a csilla­pítástoldat nyeli el. A feszültségosztóról csapolt fe­szültséget a„Vj cső vezérlőrácsára vezetjük, amely cső a fentebb tárgyalt egyenirányítóként működik oly módon, hogy csupán a beszédet egyenirányítja, a zaj áramokat pedig elvágja. A Vi cső anódkörében kifejtett teljes energiát az S jelfogó S, vonaltekercsére vezetjük, amely jel­fogó a beszéd első szótagjának vételére az érzé­kenységéből és a segédtekercsek működéséből folyó biztonsággal nyitja érintkezőjét. Az S jelfogó érintkezőjének nyitása az A jelfo­gót, mint a 2. ábrából látható, elengedteti és az áramkör a következőképpen módosul: 1. Az S jelfogó Sí tekercse kikapcsolódik az anódkörből. 2. A rácselőfeszültséget szabályozó ellenálláshá­lózatban az R3- ellenállást az A4 érintkező földeli és ezért a Vi cső közönséges erősítőként működik. A szükséges rácselőfeszültséget ekkor az R4 ellen­állás szolgáltatja és a C2 kondenzátor az; R4 elő­feszültségi ellenállás csatolásmentesítésére szolgál. 3. Az R7 visszacsatoló ellenállás bekapcsolódik, miután rövidzárját az aa érintkező nyitása meg­szüntette. 4. Az a3 érintkező nyitása növeli a V'i cső rács­előfeszültséget. Ez a növelés abból folyik, hogy ke­leti oldalról jövő beszédáramok, amelyek e csőhöz a T'i transzformátor útján jutnak el és később is­mertetendő módon a Vi erősítő felszabadítását ve­zérlik, most a Vi csőben erősítődnek és ezért sok­kal magasabb szinten érkeznek, mint a nyugati W vonalról jövő beszéd, zaj vagy visszhangáramok. Ez az elrendezés tehát további védelmet nyújt hi­bás működés ellen, amikor a beszélgetés az egyik átviteli irányban már megkezdődött és amikor a terem- és mikrofonzajra való tekintettel a felté­telek kritikusabbá váltak. E^ különösen értékes a visszhangáramokra, valamint arra való tekintettel, hogy mind a két előfizető egyszerre beszélhet. Ily módon a beszélgetés alatt visszhangáramok, zaj vagy a másik előfizető közbeszólása az átvitelt egyáltalán nem befolyásolják, hanem csak a B' jel­fogó (2. ábra) elengedési idejével meghatározott áthúzódási idő után válnak hatásossá. Ily módon az erősítő bugyborékolása igen hatásosan kiküszö­bölhető. 5. a V'i cső egyenirányítóit beszédenergiája'az ez­zel a csővel összetartozó S' polarizált jelfogót mű­ködteti. Ezt megelőzően az A' jelfogónak tartást ad az A jelfogó ai érintkezője, amely előbb zár, mint az RB egyenirányítóhíd vezetővé válik. Ily módon a Vi cső áramköre az A jelfogó vezérlése alatt marad, amelynek újból való működését a B' jelfogó akadályozza meg. A B' jelfogó az a's érint­kező útján az S' jelfogó w érintkezőjének zárása­kftr működik. Lassú elengedésű elrendezése folytán a B' jelfogó nem követi az S' jelfogó horgonyának mozgását, hanem csak minden szó, vagy mondat végén enged el. Tekintettel arra, hogy a tartási idő alatt a beszédet a Vi csőben való egyenirányí­tás előtt a V1 cső erősíti és mert visszhang- és zajáramok nem rontják többé a kielégítő műkö­dést, az S' jelfogó magasabb szinten működik, amikor az átviteli pálya már létrejött. Ennélfogva az S' jelfogó nem marad r nyugalmi kontaktusán oly hosszú ideig, hogy a B' jelfogó elengedjen és így az átviteli pályát bontsa. A szikrázást az S' jelfogó érintkezőjén oly módon akadályozzuk meg, hogy az A' és B' jelfogókat telítjük (az A' jelfogót tartótekercse útján). A B' jelfogó elengedési ideje határozza meg a rendszer áthúzódási idejét. Ez az idő úgy választ­ható, hogy az átviteli pálya, ha egyszer felépült, ne bontódjék a szótagok közötti, 150 ezredmásod­perc nagyságrendűre tehető szünetekben. Nyugat-keleti átvitel. Miután az áramkör teljesen szimmetrikus, nyu­gat-keleti irányban az előző ismertetés alapján a megfelelő jelölések (pl. R4 és R'4) kölcsönös fel­cserélésével-Jíövethető. Jelzőáramátvitel. Hangfrekvenciájú jelzőáramokat az erősítő ugyanúgy visz át, mint beszédet. Kisfrekvenciájú jelzőáramok kerülő úton vihetők át a Cj és C'i kon­denzátorokról leágaztatott 1 és 2, illetőleg 1' és 2' vezetékek keresztülkapcsolásával, vagy e vezeté­kek közé iktatott szokásos csengető szerelvénnyel. Az erősítőn keresztül való átvitelüket a Pi és P'i feszültségosztókkal sorbakapcsolt Cß és C'B elre­kesztő kondenzátorok nyomják el, továbbá az, hogy a Ti és T'i bemeneti transzformátorok a csengetőáramtól telítődnek. A fenti ismertetésből a találmány következő előnyei, illetőleg jellemzői olvashatók ki: Művonal nem szükséges. A visszhang- és csen­getőpályék gyakorlatilag megszakítottak az erősítő­nek mind nyugalmi, mind működési állapotában. Miután az erősítésben kis- ég nagyfrekvenciák el­nyomására alkalmas elrekesztő kondenzátorok, ille­tőleg szűrők vannak, szuperponált távíró berende­zések okozta minden zaj elfogadható szintre csök­kenthető a kapcsolóberendezés minden külön sze­relvénye nélkül. Ha az erősítő pálya az egyik átviteli irányban helyreállt, az ellenkező irányból jövő visszhang­áram vagy zavaró beszéd nem borítja fel annak működését és így bugyborékolás nincsen. Az elő­fizetők beszélgetése közben kattanások nem hall­hatók. Miután a jelfogók csak a kapcsolás kezde­ményezésében vesznek részt, a szótagok közötti szünetben azonban nyugalomban vannak, üzem­költségük a legkisebb. A váltóáram pályájában nincsenek jelfogóérintkezők, egyebütt pedig szu­perponált egyenfeszültség véd minden jelfogó­érintkezőt. Az átviteli pályákban semmi sem okoz nem lineáris torzítást. Miután az átváltási idő a polari­zált jelfogók segédtekercsének közreműködése foly­tán rendkívül rövid, például 2...4 ezredmásodperc, több ilyen erősítő egymásután kapcsolható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom