136785. lajstromszámú szabadalom • Zár önműködő lőfegyverekhez
Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.785 SZÁM 72. h. OSZTÁLY — R-8807. ALAPSZÁM Zár önműködő lőfegyverekhez Rneinmetall-Börsig Aktiengesellschaft cég, Berlin A bejelentés napja: 1944. február 1. A találmány kétrészes zár önműködő lőfegyverekhez. A zárnak olyan részei vannak, amelyek csavarvonal alakú görbe vezetékekben egymáshoz képest elforgathatok, továbbá hosszirányban elmozgathatok,- és amelyekre a zárórugón kívül az ütőszeg és az elülső zárrész között elrendezett ütőrugó hat, mely utóbbi az elreteszelő- és gyújtófolyamatkor járulékos működést fejt ki. Ismeretes már olyan megoldás, mely szerint a zárórugó és az ütőrugó úgy működtek együtt, hogy erős elreteszelődés, és így a gyújtás részére erőteljes ütőhatás jöjjön létre. 'Ennek a megoldásnak az elve az volt, hogy röviddel az elreteszelő moz-. gás előtt az ütőrugót hozzákapcsolták a zárórugóhoz. Erre a célra az elülső zárrészt a hátsó zárrészhez képest a kireteszelt helyzetben kiforgatható kilincs tartja meg, melynek kiváltása úgy történik, hogy a kilincs a fegyvertok valamilyen ütközőjéhez ütődik, ezt követőleg helyzetéből kimozdul, amikor is a rákövetkező elreteszelő mozgáshoz a zárfej szabaddá válik. Nyilvánvaló, hogy a kilincs kimozdítását célzó ütközés, mely az ütőrugó hozzákapcsolását a zárórugóhoz közvetíti, hátrányosan befolyásolja a zár előresiklási sebességét. Ezzel szemben a találmány szerint az ütőrugó energiáját nem röviddel az elreteszelő, mozgás előtt, hanem ennek függvényeként kapcsoljuk a zárórugó energiájához. Ez úgy történik, hogy az elreteszelő helyzetben az ütőrugótól egymáshoz szorított szembenfekvő támasztófelületek révén egymás felé húzott zárrészek olyan hatás alá kerülnek, hogy az ütőrugó energiája hozzákapcsolódik a zárórugó energiájához; a hozzákapcsolódás az elülső zárfej olyan elreteszelő mozgása révén és következtében jön létre, amely a támasztófelületeket egymástól elválasztja. Ilyen módon az említett korábbi megoldás szerinti késleltető ütközés elmarad, ami gyorstüzelő fegyverben különösen előnyös, eltekintve attól, hogy az ismert elforgatható zárókilincs egyáltalában elhagyható. A kireteszelt helyzetben a zárrészek blokkozásának szerepét széthúzás ellen a találmány szerint a megfeszített ütőrugó veszi át. A zárrészek összetolódása ellen a hátsó zárrész vezetőgörgőit a görbevezetékek olyan részei támasztják meg, amelyek erre a célra a zárhossztengelyhez képest merőlegesen meg vannak hajlítva, és kisterjedelmű támasztékokat alkotnak; ekkor a támasztékokkal szembenfekvő horonyfelületek a vezetőgörgők hátsó ütközőit alkotják. Olyan kétrészű zárak már ismeretesek, amelyek-, ben egyenesvonásúan vezetett hátsó zártesthez képest elforgathatóan és hosszirányban eltolhatóan vezetett zárfej van, és amelyekben kireteszelt helyzetű és egymáshoz képest széthúzott zárrészeket úgy blokkoztak, hogy a görbe vezetékek végfelületeit a zárhossztengelyre merőlegesen meghajlították (151,781. sz. német szabadalom). Ezzel szemben a zárrészek egymás elleni megtámasztása görgőkkel nemcsak kisebb kopást eredményez, hanem fokozott könnyű járást is, ami különösen igen előnyös a kívánt nagy tűzgyorsaság eléréséhez. A mellékelt rajz. a találmány szerinti kétrészes zár példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a zár hosszmetszete, részben nézete, elreteszelt helyzetben. A 2. ábra ugyanilyen metszet, ill. nézet kireteszelt helyzetben. A 3. ábra a kireteszelt zár oldalnézete. A fegyvertokban ismert módon hosszirányban mozgatható zár a hátsó zártestből és b elülső zárfejből áll, mely utóbbi a zártestben elforgatható és bizonyos határok közt hosszirányban mozgatható; a zárfej a csővel vagy a fegyvertokkal bt szemölcsök révén elreteszelhető. A két zárrész forgatóvezeték segítségével, egymáshoz képest állítható. A forgatóvezeték a b zárfej köpenyében kialakított szembenfekvő b2 görbe vezetékekből áll, melyekbe az a zártest elülső végén elrendezett c vezetőgörgők nyúlnak. A b zárfejen oldalt, egymással átlósan szemben, e vezérlőbütykök vannak, melyek a fegyvertok és a csővég vezetékeivel a b zárfej el- és kireteszelő forgómozgásait hozzák létre. A b zárfej d hengeres űrös csapja belenyúlik az a zártestbe. Ebbe^ a csapban és a zárfej megfelelő furataiban az f ütőszeg mozgatható, melyet hátsó végén az a zártest fenekében g kimozdítható rugós biztosító rögzít. Az ütőszeg fj akasztéka és a d csapban megerősített h hüvely közt i ütőrugót fogunk be, mely ilyen módon az a zártestben- rögzített f ütőszeg révén az elülső és hátsó zárrész közé van kapcsolva. Az a zártest fenekéhez k zárórugó támaszkodik.
