136784. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes aszaló- és szárítőberendezés

Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.784 SZÁM 82. a. OSZTÁLY - P-10.149. ALAPSZÁM Egyetemes aszaló- és szárító berendezés Pataki Károly műszaki tisztviselő, Esztergom A bejelentés napja: 1941. augusztus 26. Találmányom főleg gyümölcsfélék, konyhakerti termények, gumók, gyökerek, gombák, gyógynövé­nyek és hasonló, víztartalmú anyagok melegítéssel és légárammal vagy légritkítással való szárítására irányul, konzerválás vagy szállítási képességük fo­kozása céljából. Találmányomnál, az eddigi berendezésektől elté­rően, a fűtőtestek a szárítandó anyag alatt és fe­lett vannak elhelyezve; ezenkívül a berendezés a fűtőtestek sugárzó melegét is felhasználja, miáltal é.z egész szerkezet az összes eddig létezőknél jóval kisebbre tervezhető és önálló, szállítható egységet is alkothat. A szárítóberendezés egy kiviteli alakjának ke­resztmetszetét az 1, ábra szemléleti. A berendezés­hez központi fűtéseknél használatos a rajzon fel nem tüntetett alaosonynyomású gőz- vagy meleg­vízfűtésű kazán, valamint a rajzon ugyancsak fel nem tüntetett szárítószekrény is tartozik az össze­kötő csövekkel. A (16) szárítószekrényen, elől, a cserények szé­lességének megfelelő nyílású és azok számának megfelelő magasságú ajtó van, mely olyan, mint bármely más szekrényajtó s így azt, mint közis­mert alakot, az ábrán feltüntetni nem szükséges. A (16) szárítószekrénybe, egymás felett, olyan sűrűn vannak (2) fűtőtestek elhelyezve, hogy a közéjük behelyezett (4) cserények alatt és felett kis (5) légrés maradjon a (6); áramló levegőnek. Mivel e légrés a cserények alatt és felett cca l'/a—2 cm vastag, a fűtőtestek sugárzó melege is érvényesül a hőátadásnál, mely sugárzás úgy alul­ról fölfelé, mint felülről lefelé is kifejti hatását. A rajzon fel nem tüntetett kazánból a gőz vagy melegvíz a legfelső fűtőtest felett, az (1) csövön áramlik a (16) szárítóiszekrény (2) fűtőtesteibe, amelyeken áthaladva a szárítószekrény. belsejét egyenletes hőfokon tartja és a szekrény alján el­helyezett (3) csövön jut vissza a rajzon fel nem tüntetett kazánba. A szárítás légcserével vagy légritkított térben történhetik. Légcserével történő szárításnál a levegő a (16) szárítószekrény alján elhelyezett (8) nyíláson jut a berendezésbe, ahol a (9) szabályozó a légmennyi­ség beállítására szolgál. A legalsó fűtőtestnél a beömlő levegő tere a (15) terelőlappal egy darabon, vízszintesen le van zárva, hogy a levegő a (10) irányban haladva a legalsó fűtőtesttől meleget vehessen fel. A levegő a (8) beömlőnyílással szemben fekvő (11) nyílás­nál, a (15) terelőlap végénél fordul felfelé, honnan eloszolva a (7) nyilak irányában halad a szárító­szekrény tetején elhelyezett, kéményszerű kikép­zésű (12) páraelvezetőbe, amelynek nyílása a (13) szabályozóval szükség szerint beállítható. A (2) fűtőtestek között helyezzük el a (4) cse­rényekben elhelyezett, szárítandó terményt, mely a berendezésben légátbocsátó fémszövetre vagy ha­sonló, sűrűn lyuggatott lapra kerül, hogy a levegő alul és felül is átjárhassa úgy, hogy alatta az (5) légrésnek, felette pedig a (6) áramló légrétegnek helye legyen. A berendezés üzembe helyezésekor a levegő áramlásnak indul, melynek irányát a (7) nyilak mutatják, mikor is a fejlődő párákat a lég­áramlás magával viszi a szabadba. Intenzívebb szárításnál az alsó (8) és a felső (12) elzáró nyílások, valamint a rajzon fel nem tünte­tett ajtó légmentesen is elzárható, és a melegtől képződő páratartalom a szekrény belsejéből ex­hauster segítségével szivattyúzható ki, mely eset­ben a légritkított térben gyorsabb száradás érhe­tő el. • A készüléket a szárítandó termény (pl. zöldbab, káposzta stb.) előfőzésére is fellehet használni úgy, hogy az alsó (8). légbevezető és a felső (12) lég­elvezető nyílások teljes elzárása esetén a fűtőtes­ték mellett elhelyezett (14) csövön gőzt bocsátunk­a szekrénybe, amely gőz a (14) cső (17) lyukain kiáramolva megtölti a készüléket, és a cserények­ben elhelyezett terménynek a szükséges előfőzést megadja. A gőzölés befejezésével a gőzt elzárjuk, az alsó (8) légbevezető és a felső (12) légelvezető nyílást kinyitjuk, miáltal a légáramlás megindul, és a. szá­rítás kezdetét veszi anélkül, hogy a cserényekhez, illetőleg a bennük elhelyezett terményekhez kelle­ne nyúlni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom