136779. lajstromszámú szabadalom • Hanglemezkészlet lemezeinek tetszőleges sorrendben való lejátszatására alkalmas lemezváltóberendezéssel felszerelt lemezjátszó

Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.779. SZÁM 42. g. 17-20. OSZTÁLY — B-16.280. ALAPSZÁM Hanglemezkészlet lemezeinek tetszőleges sorrendben való lejátszatására alkalmas lemezváltóberendezéssel felszerelt lemezjátszó Bisping József, Berlin A bejelentés napja: 1944. március 28. A találmány célja olyan hanglemezváltóberendezés létesítése, amely lehetőséget ad hanglemezkészlet bármelyik lemezének nyomógomb vagy villamos lemezválasztó működttésével való lejátszatására, mimellett a hangszedő és a lemeztányér összes mozgásai önműködőlég mennek végbe. További célja a találmánynak az említett berendezés olyan kialakítása, amely lehetővé teszi a lemezkészlet összes lemezeinek egymásután önműködőlég való lejátszatását. Ismeretesek hanglemezek választás szerinti lejátszatására alkalmas, lemezkészletes olyan lemezjátszók, amelyekben a lemezek egyenként fekszenek forgatható lemeztányérokon, amelyeknek tartói közös tengely körül elfordíthatók. E lemezjátszókban a hajtómotor és a hangszedő a iemeztányérok tengelyével párhuzamosan eltolható szánra van erősítve, amelyet kézzel lehet a kívánt helyzetbe állítani. Ez a berendezés azonban nem felel meg annak a követelménynek, hogy bármelyik lemezt nyomógomb egyszerű működtetésével önműködően lehessen lejátszani. Ismeretesek továbbá olyan lemezjátszók is, ame- • lyek egymás felett elrendezett lemeztányérokon egyenként fekvő hanglemezek mindkét oldalának egymásután következő önműködő lejátszatására alkalmasak. ' Ezekben , kettős hangszedőszerv és a hanglemezek széléhez szorítható súrlókerekekkel felszerelt hajtómű közös szánra van erősítve, amely függőleges irányban mozgatható. A szánt önműködőlég oldható reteszelőszervek állítják meg a lejátszandó lemez mellett. Ez a berendezés sem alkalmas azonban a lemezkészlet bármelyik lemezének választás szerinti lejátszatására. A találmány szerint a fent említett célt úgy érlük el, hogy a helytálló elrendezésű hajtómotort függőleges helyzetű gumihengerrel kapcsoljuk össze, a lemeztányérokat elfordíthatóan ágyazzuk úgy, hogy a kívánt lemezt hordozó lemeztányért hozzá lehessen szorítani a gumihengerhez, a hangszedőt pedig a gumihengerrel párhuzamos tengelyre szereljük, és nyugalmi helyzetéből önműködőlég munkahelyzetébe fordító és ismét visszaállító szervekkel kapcsoljuk össze. A találmányt a kiviteli példáját szemléltető rajz nyomán magyarázzuk részletesebben. Az 1. ábra a lemezváltóberendezés távlati képe, a 2. ábra a hangszedő szánjának metszete, a 3. ábra a hangszedőnek és mozgatószerveinek távlati képe, a 4. ábra a henlemezválasztóberendezés vázlata, az 5. ábra pedig a lemezjátszó villamos berendezésének kapcsolási vázlata. Az 1 szinkronmotor a 3. lemeztányérok hajtására való, gumival borított függőleges 2 tengelyt hajt. Á lemeztányérokat közös, helytálló 5 tengely körül elfordítható 4 karok tartják. Ezeket a karokat a lemeztányérok nyugalmi 3' helyzetében 5' kilincsek fogják meg. A, kilincsekre 6 mágnesek hatnak. Valamelyik mágnesnek például lemezválasztóberendezés nyomógombjának működtetésével foganatosított bekapcsolásakor az 5' kilincs elengedi a vele tartott 4 kart, mire ezt 7 rugó elfordítja az óramutató járásának irányával ellenkező irányban és ezzel hozzászorítja a 3 lemeztányér szélét a 2 gumihengerhez, amely a lemeztányért forgatni kezdi. A 4 kar eme elfordításakor az 5 tengelyen ágyazott, elfordítható 8 kengyelbe ütközik. A 8 kengyelt 9 emeltyű 10 reteszelőszervvel köti össze, amely a berendezés nyugalmi helyzetében elreteszeli a 12 hangszedő 11 szánját. Amikor a 4 kar a 8 kengyelbe ütközik, elfordítja ezt a kengyelt az óramutató járásának irányával ellenkező irányban, mire a 10 reteszelőszerv szabaddá teszi a 11 szánt, amely ekkor golyóscsapágyain lecsúszik a 13 tengely mentén mindaddig, amíg a hangtű érintkezésbe nem jut a játszóhelyzetbe állított 3 lemeztányéron levő lemez hangbarázdájának legkülső szélével. A 2. ábra a berendezés ama részeit szemlélteti, amelyek arra valók, hogy lefékezzék a 11 szán lefelé irányuló mozgását, mielőtt a szán egész súlyával a hanglemezre nehezedik. A 12 hangszedő 14 karja a 15 ponton billenthetően van a szánon ágyazva. A 14 kar szabad végén 16 horog van, amely lapos 17 rugót feszít meg. A 17 rugó gumiból, vagy más rugalmas anyagból készült 18 fékpofát hordoz. Amint a hangtű a 11 szán lefelé irányuló mozgása közben érintkezésbe jut a hanglemezzel, a hangszedő karja szaggatott vonalakkal ábrázolt helyzetébe jut és szabaddá teszi a 17 rugót, mire ez a 18- fékpofát a 13 tengelyhez szorítva megállítja a szánt. A lemez lejátszatása közben a hangszedő kö-