136773. lajstromszámú szabadalom • Kormánykapcsoló lánctalpas járművekhez többtárcsás kapcsolókkal

2 136.773 közelfekvő, továbbá a hajtótengelyt a kapcsoló közepén elválasztani és ily módon mindegyik féltengelyt különállóan lekapcsolhatóan kialakítani, mért emellett a kapcsoló szerkezetét nem kell jelentős mértékben megváltoztatni. Az ismert elrendezésekből azonban ném következik, és azok nem ösztönözhetnek minden további ok nélkül arra, hogy két többtárcsás kapcsolót egy tokban egyesítsünk, hiszen többtárcsás kapcsolók-szerkezeti szempontból egészen más kívánalmakat támasztanak és eltérő rendszabályokat igényelnek, mint az egytárcsás kapcsolók. Az ismert szerkezetű kapcsolóknál egyetlen kapcsoló tárcsa van alkalmazva, mely a kapcsolótokkal egy egységet alkot. A kapcsolónyomás emellett a tárcsára oldalról a tok közepe felé irányul, amikor is a kapcsolóhüvelyek egyúttal a tárcsa forgásközvetítői is. Többtárcsás kapcsolónál ellenben a kapcsolótárcsák a kapcsoló tok fqga'zatában vannak vezetve, és a kapcsolás folyamán a kapcsolóhüvelyek, illetve nyomótárcsák révén az ellentárcsákat hordó és a kapcsolandó tengelyen rögzített forgásközvetítő csillagra nyomódnak, és a kikapcsolásnál attól ismét eltávolodnak. Az. ismert elrendezésnél tehát a rendes egytárcsás kapcsoló kormánykapcsolóvá alakul azáltal, hogy a végigmenő tengelyt a kapcsoló közepén kettéválasztjuk, míg a találmány szerint az eredetileg elválasztott tengelyeken elrendezett két többtárcsás kapcsolót közös tokban rendezzük el, amikor is a két különálló kapcsoló jellegét megőrizzük. Két többtárcsás kapcsolónak egy tokban, mégpedig a jármű középsíkjában való egyesítése tehát további feltalálói megfontolásokat igényel, melyek a találmány szerint újszerű szerkezeti elrendezésre és műszaki rendszabályokra vezetnek, és ezek teszik csak lehetővé azt, hogy két többtárcsás kapcsolót egyáltalán egyesíthessünk. A mellékelt rajz a találmány egyik példaképpen! kiviteli alakját metszetben szemlélteti. Az 1, ábra a hajtóműtok keresztmetszete, míg a 2. ábra egy részlet metszete nagyobb léptékben. A két (1) és (2) kormánykapcsoló többtárcsás kapcsolóként van kialakítva, és a közös (3) tokban van elrendezve. E tok például kétrészesen van kialakítva, és a jármű hosszközépsíkjában van ágyazva. A (3) tok (4) és (5) agyai az (1) és (2) kormánykapcsolók eltolható (8) és (9) nyomótárcsáinak (6) és (7) agyain vannak elrendezve és a (10) hajtóműházon belül forgathatóan ágyazva. A (3) tok külső kerületén a (11) fogkoszorú van elrendezve, mely a működtetőszerkezet (12) fogaskerekével kapcsolódik. A (3) tok forgását a (14) és (15) kapcsolótárcsák és a forgást közvetítő (16) és (17) továbbítótárcsák a (18) és (19) előtéttengelyekre viszik át, amelye a (20, 21), valamint (22, (1 A kiadásért fele! a Nyorrn 23) közlőmű révén a jármű (24, 25) lánchajtókerekeit forgatják. A kormányzás folyamatát már most aszerint, hogy balra vagy pedig jobbra kormányzunk, a baloldali vagy jobboldali közlőműtengely kikapcsolásával kezdjük meg, mi végett a megfelelő (1), illetve (2) kormánykaposolónak rugóterhelés alatt levő (8), illetve (9) nyomótárcsáit a (26), illetve (27) rudazat révén tengelyirányban kifelé toljuk el, ennélfogva a (14) és (15) kapcsolótárcsák ismeretes módon egymástól eltávolodnak, minek következtében a kérdéses előtéttengely leáll. Keskeny kanyarok befutásánál a hajtóműtokban a (18) és (19) előtéttengelyeken bal- és jobboldalt elrendezett (28) és (29) szalagfékekkel a kormányzás folyamatát elősegíthetjük és meggyorsíthatjuk. A szalagfékek emellett kézzel vagy pedig lábbal működtethetők. A két. (18) és (19) előtéttengelyek között megközelítőleg félgömbalakú (30) és (31) közdarabok vannak elrendezve, melyek gömbszerű felületükkel egymás felé vannak fordítva, és a tengelyeket tengelyirányban biztosítják. E közdarabok úgy vannak kialakítva és elrendezve, hogy a tengelyek homlokfelületei között súrlódás ne lépjen fel. A 2. ábra mutatja, hogy miként nyúlnak e közdarabok széléi a kapcsolók (16) és (17) forgást közvetítő tárcsáinak (32) és (33) üregeibe és biztosítják azok helyzetét a (18) és (19) előtéttengelyeken. A közdarabok továbbá a (34) és (35) íeszítőgyűrűkkel biztosíthatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Kormánykapcsoló lánctalpas járművekhez, többtárcsás kapcsolókkal, azzal jellemezve, hogy mindkét kapcsoló hajtott kapcsoló tárcsáinak (pl. 15) közös kapcsoló tok ja (pl. 3) van, és hogy a két kapcsoló ellentárcsáinak (pl. 14) forgást közvetítő továbbítótárcsái. (pl. 16, illetve 17) az egymással kapcsolandó tengelyeknek (pl. 18 és 19) egymás felé fordított végein helytállóan vannak elrendezve. 2. Az 1. igénypontban meghatározott kormánykapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egymással kapcsolandó tengelyeknek (pl. 18 és 19) egymás felé fordított végei között gömbszerű közdarabok (pl. 30 és 31) vannak elrendezve, melyek egymással pontszerűen érintkeznek, és a két tengely (pl. 18 és 19), valamint a forgást közvetítő tárcsák (pl. 16 és 17) tengelyirányú eltolódását akadályozzák meg. 3. A • 2. igénypontban meghatározott kormánykapcsoló kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közdarabok (pl. 30 és 31) szélei a kapcsolók forgásközvetítő tárcsáinak (pl. 16 és 17) üregeibe (pl. 32 és 33) nyúlnak. rajz) átó Vállalat igazgatója. 1942. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető.: Bolgár Imre