136737. lajstromszámú szabadalom • Berendezés segédüzemanyaggal és generátorgázzal hajtott belső elégésű motorokba

Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.737. SZÁM 46. a1

. OSZTÁLY — Y-4383. ALAPSZÁM Berendezés segédüzemanyaggal és generátorgázzal hajtott belsőelégésű motorokhoz Deutsche Vergaser Geseilschaft cég, Berlin A bejelentés napja: 1943. augusztus 11. Németországi elsőbbsége: 1942. augusztus 15. Ha Otto-rendszerű motorokat generátorgáz.zal tartunk üzemben, úgy az üzembevételhez először a generátort kell felszítani, mely célra kézzel vagy villamosan hajtott fúvót alkalmaznak.- . Az ezt követő tulajdonképpeni indításnál azután gyakran nehézségek lépnek fel, éspedig elsősorban azért, mert a generátorgáz összetétele erősen ingadozik, és minthogy a generátorgáz alacsony fűtőértékű gáz (úgynevezett gyöngegáz „Schwachgas"), nem is hajlamos oly könynyen gyulladásra, mint pl. a benzin-levegő elegy. Másodsorban azért is lépnek fel nehézségek, mert az indításkor a fordulatszám nem mindig elegendő ahhoz, hogy a motor működésbehozásához; szükséges gyújtás-sorozatot elérjük. E nehézségeket még a következő körülmények fokozzák: 1. Az akkumulátortelep erős igénybevétele a fúvónak megelőző üzembentartása alkalmával. A telepnek e műveletnél történt meggyengülése folytán az indító ezután már nem forgat a teljes fordulatszámmal. Fokozottan áll ez a hideg évszakokra, amikor a villamos telepek teljesítményszolgáltatása minden fok hideggel egyre csökken; 2. a fokozott erőkifejtés, amelyet magasabb kompressziójú motorok az első fordulatoknál megkövetelnek: Ügynevezett gyönge-gázok alkalmazásának ismeretes kísérőjelensége a nemjelentéktelen teljesítménycsökkenés, amelyet csak magasabb kompresszióval egyenlíthetünk ki. Magasabb kompressziójú motorokat azonban dekompresszor nélkül csak nagy erőkifejtéssel lehet átforgatni. Ez a . villamos telep további igénybevételét jelenti, amely igénybevételnek az a legritkább esetekben felel csak meg; 3. az a körülmény, hogy mezőgazdasági vontatóknak (traktoroknak) sem villamos telepük, sem indítókészülékük nincs, amiért is ezeket kézzel kell forgattyúzni; 4. minden esetben bizonyos számú fordulat szükséges ahhoz, hogy a kever oben vákuumhatás útján gyúlásra képes gáz-levegő elegyet létesítsünk és ezt a szívóvezetéken át egészen a hengerbe vigyük. A gyúlásra való hajlamosság csupán akkor áll fenn, .ha az elegy odajutott és csupán további fordulatokkal lehet elérni, hogy a motor önmaga járni kezdjen. Ezek a nehézségek abban az esetben is nagymértékben jelentkeznek,,ha a belső elégésű motorokat az indításnál segédüzemanyaggal (pl: benzinnel) hajtják meg, éspedig tekintet nélkül arra, hogy ezzel egyidejűleg a belső elégésű motor kipuffogógázai felhasználása útján a generátor szívóvezetékébe beiktatott injektorszerű berendezés segélyével a generátor felszítását is előidézik-e, vagy pedig e célra fúvót és egyéb eszközöket alkalmaznak.A találmány berendezés segédüzemanyaggal és különösen generátorgázzal hajtott belső elégésű motorokhoz, és a találmány azt célozza, hogy az indítási folyamatot oly rövidre foghassuk, amilyenre csak lehet avégett, hogy a cseppfolyós tüzelőanyaggal takarékoskodjunk és egyúttal a motorfordulatoknak a „beugráshoz" szükséges számát a lehető. legalacsonyabb értéken tartsuk. A találmány célja különösen oly berendezés létesítése, amelynél — tekintettel a kézzel való forgatásra — nem szükséges a motor teljes átforgatása, hanem, amelynél az éppen kompressziós löketet végző dugattyúnak a holtponton túl való lökésszerű túlforgatása már elegendő a gyújtási folyamat megkezdéséhez. A találmány szerint ezt a célt lényegileg úgy érhetjük el, hogy az indítás céljaira közvetlenül a szívószelep előtt létesítünk éghető benzin-levegő elegyet avégett, hogy a szelep nyitásakor azonnal e keverék beszívása következzék be. A találmány egyik különösen előnyös foganatosítási alakjánál a belső elégésű motor szívócsövében a segédüzemanyag részére egy vagy több befecskendezőszelepet rendezünk el. Emellett különösén előnyös lehet, ha a befecskendezőszelepet úgy rendezzük el, vagy úgy alakítjuk ki, hogy a befecskendezés megtörténte után a segédüzemanyag megszívása magától következzék be. A találmány értelmében tehát például a befecskendezoszelep a fúvókaszerű nyílásokkal a szívócső szívóáramában lehet elrendezve és, a befecs-