136716. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízvezetékek vagy tartályok védőszelepe befagyásának megakadályozására, amely szelepet kifolyónyilása alatt elrendezett hőérzékelő erőművi közvetítő szervek révén vezérel

Megjelent: 1955. október hó 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.716. SZÁM 85. d. OSZTÁLY — F-10.555. ALAPSZÁM Berendezés vízvezetékek vagy tartályok védőszelepe befagyásának megakadályozására, amely szelepet kifolyónyílása alatt elrendezett hőérzékélő erőművi közvetítő szervek révén vezérel Alex. Friedmann Kommandit-Gesellschaft cég, Wien A bejelentés napja: 1943. július 24. Németországi elsőbbsége: 1942. július 25. A találmány vízvezetékek vagy tartályok védő­szelepe befagyásának megakadályozására való be­rendezés, amely szelepet a kifolyó nyílása alatt elrendezett hőérzékélő erőművi közvetítő szervek révén vezérel. Az ilyen berendezéseknél a külső hőfoknak kitett hőérzékélő többnyire vízzel telt edény, amelyet membrán zár el. Fagy esetében a hőérzékélő vize a tartály vagy vezetek vizét megT előzően fagy be, miközben a víznek jéggé való vál­tozásakor a térfogatnövekedés kitágítja a mem­bránt és az átvivőszervek révén a szelepet alulról fölfelé üléséről felemeli. Az ez után a vezetékből Vagy tartályból elfolyó víz, melynek hőfoka a fagypontnál magasabb, a hőérzékelőt átöblíti és a jég a hőérzékélő edényben újból elolvad, úgyhogy a szelep újból a záró helyzetébe kerül. A szelep ilyen nyitásai szakaszosan ismétlődnek mindaddig, amíg fagy van. Ezek tehát vízveszteségeket okoz­nak. Ha most a biztosítandó berendezés nagyon üres lesz, előfordulhat, hogy a szelep akkor záródik, ha már csak egész csekély mennyiségű víz marad vissza a kifolyó nyílás előtt, amely most megfagy­hat, még mielőtt a legközelebbi szelepnyitás végbe­menne és a zárt szelep lezártan marad. Ha most a készülékbe friss vizet töltünk, a szelep nem olvad lel és ennek folytán a készülék fagykárt szenved­het. Ilyen esetek gyakran , fordulnak elő, pl. vasúti üzemeknél a vasúti kocsikban elhelyezett víztartályoknál, vagy motoros járművek hűtővíz­tartályainál, vagy efféléknél, E hátrány megszüntetésére a találmány értelmé­ben a szelep kifolyó nyílása körül a biztosítandó csővezeték vagy tartály vízterétől zsákszerűén le­felé terjedő gyűrűs teret alkalmazunk. E térben a víz sokkal később veszi fel a fagyási hőfokot, mint a hőérzékelőben és a kivezetőnyílást az eljegese­déstől megóvja, minthogy az említett, a teljes ki­ürítés előtt esetenként visszatartott káros vízmara­dék az újólagos szelepnyílások folytán eltávozik, még mielőtt az befagyhatna. A szelep tehát mind­addig nyitva marad, míg friss vizet öntünk a ké­szülékbe, ami újból a szelep szakaszos nyitását és zárását okozza. Lappangó szelepnyítások mindig előbb cseppek keletkezését vagy vízszivárgásokat okoznak. Ezek a szelepről a szelep és a hőérzékélő közötti közve­títő szervekre mennek át és végül a hőérzékelő­höz jutnak vagy arra függőlegesen ráhullanak. Ezek a hőérzékelőt jégréteggel vonják be, amely rendszerint gyorsabban képződik, mint a hőérzé­kelőnek a nagyobb nyitáshoz szükséges hőfok­süllyedése. Ez esetben egyáltalán nem jön' létre nagyobb szelepnyitódás jelentős vízelfolyással, ami a hőérzékélő helyes működéséhez szükséges. Sőt a hőérzékelőre és a közvetítőszervekre mindig na­gyobb mennyiségben rakódik jég, míg végül a sze­lep teljesen bejegesedik és azt elzárja. Hogy a ká­ros cseppeket és szivárgásokat a hőérzékelőtől tá­voltartsuk, a találmány szerint az említett gyűrűs térben a szelep kifolyónyílása körül levő víz hő­fokával befolyásolt vezetőfelületeket a . kifolyó­nyílástól elvezető módon úgy helyezzük el, hogy azok a szelep és a hőérzékelők közötti közvetítő­szerveket, valamint azt magát nem érintik. Ha úgy, mint az ismert védőszelepeknél, a sze­lep vezetését a szelep alatt kívül helyezzük el, ak­kor különösen nagy lesz a veszély, hogy az emlí­tett ártalmas cseppek vagy szivárgások át tudnak haladni, ami a szelep esetleges tömítetlensége foly­tán is bekövetkezhet. A szelep vezetéke befagyhat és a szelep elzáródhat, úgyhogy a készülék mű­ködése emiatt lehetetlenné válik. A találmány sze­rint e hiba megszüntetésére a szelep vezetését a vezeték vagy a tartály vizében fürdetve rendezik el. Ekkor az a biztosítandó készülékben mindig a víz hőfoka hatásának van kitéve. A találmány szerint emiatt a szelep ütésszerű záró-és nyitómozgásainak elérésére a közte és a hő­érzékelő között elrendezett csappanószerkezet nem álul a közvetítőszervekben, hanem azon szeleprész

Next

/
Oldalképek
Tartalom