136709. lajstromszámú szabadalom • Csővezetékkapcsoló

136.709 rolva, a két kapcsolórészt egymással • összeköthet-jük. Ha a (10) és (22) tömlőkapcsolórészeket összeillesztettük, akkor a (28) szelep lépcsőzetes része a (10) kapcsolórész (12) fészkén áthalad, míg a (10) kapcsolórész vége a (28) szelep (41) vállában elrendezett (42) tömítőgyűrűvel érintkezik. Az üreges (25) orsó (26) feje gyakorlatilag ugyanekkor a (10) kapcsolórészben levő (15) szeleppel jut érintkezésbe. ' Ha most a (45) szárnyas csavaranyát a (22) kaprsolórészre csavaroljuk, akkor a két kapcsolórész egymás felé mozog és a (15) és (28) szelepek üléseikről felemelkednek, mert mindegyikük a másik kapcsolórész valamely szilárd részével lép érintkezésbe. Az egyes részek a 3. ábrán feltüntetett helyzetbe jutnak. A gáz vagy a folyadék tehát az üreges (25) orsón, a (38) kivágásokon és a (10) kapcsolórész (15) szelepének kivágott (21) részein át a tömlőkapcsolón átáramolhat. Mivel a (10) tömlőkapcsolórész (15) szelepe már a szelepek nyitása előtt a (26) fejre támaszkodik, a kapcsplórészek közé levegő semmiképpen sem léphet be és így le. vegő bezáródása és a tömlővezetékbe való bejutása meg van akadályozva. A (22) tömlőkapcsolórészben lévő folyadék vagy gáz tehát a (25) orsó és a (28) szelep közötti térbe áramolhat, innen azonban kifelé nem illanhat el, mert ebben a (36) tömítőgyűrű megakadályozza. Ha tehát a folyadék vagy gáz ebben a (33) térben nyomás alatt áll, akkor ez a nyomás a (34) rugót abban a törekvésében, hogy a (28) szelepet záróhelyzetében tartsa, támogatja. A valamely szabad felületre ható folyadéknyomásra visszavezetendő erő, melynek az a törekvése, hogy a szelepet a nyitott helyzetbe mozgassa, a záróerővel szemben működik. Ha a szelep zárva van, akkor az a felület, melyre nyitóerő juthat hatásra, gyakorlatilag zérussal egyenlő, kivéve, ha a szelep szöge ülésfelületének szögétől kis mértékben eltér és ezek a részek egymással csak külső szélükön vagy ennek szomszédságában kapcsolódnak. Ha azonban a kapcsolórészek összeillesztése következtében a szelep nyitása megkezdődik, akkor a külső (41) váll egy része is felszabadul. A felszabadult felület nagysága ama körvonalgörbe helyzetétől függ, melynek mentén a tömítés a (41) váll (42) tömítőgyűrűje és az első (10) kapcsolórész vége között bekövetkezik. A részeket úgy állítjuk elő, hogy ez a körvonalgörbe kisebb sugarú legyen mint a (25) orsó és a (28) szelep közötti (33) tér legnagyobb része, úgyhogy az említett szelepet mind az öszszeillesztés, mind az oldás tartama alatt a tömlőkapcsolóban uralkodó nyomás állandóan ülésére szorítja és ez a nyomás nem képes arra, hogy a szelepet úgy tolja el, hogy a (10) kapcsolórésszel való érintkezése megszűnjék és ennek következtében e részek között tömítetlenség mutatkozzék. A (28) szelep belül lépcsőzetes, úgyhogy a (46) váll képződik. Ez utóbbi akkor, amikor a kapcsolórészeket összeillesztettük, a (36) tömítéshez támaszkodó laza (37) gyűrűvel jut érintkezésbe és a tömítőgyűrűre kényszermenetű, vagyis nem rugalmas nyomást gyakorol. A laza gyűrűnek azonban olyan átmérője is lehet, hogy a szelep lépcsőzetes része föléje tolódhat és tömítőfelületével maga jut érintkezésbe. A vállnak ilyenkor csonkakúpalakot adunk. A tömlőkapcsolónak a 4. ábrán feltüntetett változat szerinti foganatosítási alakjánál a (47) szelep hasonló módon a központos (48) üreges orsó és a kapcsolórész (51) főhüvelye között van elrendezve. A (47) szelep azonban belül nincs kibővítve, hanem az (52) tömítőgyűrűt a szelep és a külső hüvely között helyezzük el. Az (51) főhüvelynek belül gyűrűalakú (53) vájata van, míg a szelepen az ívelt (54) váll van kialakítva. Az (52) tömítőgyűrű a vájat és az ívelt váll között helyezkedik el és reája az (55) alátéttárcsa közvetítésével az orsó és a hüvely közötti (57) térben elhelyezett (56) rugó hat. Ez a rugó a szelepet az (52) tömítőgyűrű közvetítésével a (48) orsó fején kialakított (58) üléshez nyomja. A tömlőkapcsoló belsejéből a folyadék vagy a gáz a tömítőgyűrű mögötti (57) térbe áramolhat, ahol az (56) rugót abban, hogy a szelepet üléséhez szorítja, támogatja. A tömlőkapcsolónak ugyancsak a 4» ábrán látható másik része lényegében azonos azzal, melyet az 1. ábrán szemléltettünk. A (61) test végén befelé van görbítve és így a (62) fészket, mellyel a (63) szelepiíműködik együtt, a kívánt helyzetben tartja. A (61) test külső felületén a (64) gyűrű van, mely mögé az (51) kapcsolórész (66) menetére csavarolt (65) hollandi csavaranya fogódzik. A tömlőkapcsolóból a folyadék vagy a gáz az orsó és a szelep között átáramolva, az 1-—3. ábrák szerinti kivitelnél a (33) térbe, a 7. ábra szerinti megoldásnál pedig az (57) térbe kerül. A szelep és az orsó között elegendő mennyiségű folyadék vagy gáz áramolhat át ahhoz, hogy a tömítőtérben nyomást tartson fenn. szükség esetében az üreges orsó falának (59) csatornái- lehetnek (4. ábra), melyek szabadabb közlekedést biztosítanak. Erre azonban rendszerint nincs szükség. Szabadalmi igénypontok:: 1. Cső vezetékkapcsoló, jellemezve a saját fészkét és a közeget vezető hüvelyt körülzáró szelep ülése mögött elrendezett felülettel, mely a közeget vezető hüvelyben uralkodó nyomásnak oly módon van alávetve, hogy ez a nyomás a szelepet a zárási értelemben befolyásolja. 2. Az 1. igénypont szerinti csővezetékkapcsoló foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a szelepzárótest hüvelynek van kialakítva, mely egyik végén a szelepfészket és a mögötte elrendezett, nyomásnak kitett felületet tartja, míg másik vége a közeget vezető hüvelyen lévő tömítés felett eltolható és saját maga, valamint a közeget vezető hüvely között gyűrűalakú teret hagy szabadon. 3. A 2. igénypont szerinti csővezetékkapcsoló foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a tömítőgyűrű a csővezetékkapcsoló főrészén alkalmazott, sugárirányban kifelé divergáló felületek és egy laza gyűrű között van elrendezve, amivel a tömítőgyűrűnek szelephez való szorítását hozzuk létre. ' 4. A 3. igénypont szerinti csővezetékkapcsoló foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a tömítőgyűrű téglányalakú keresztmetszetű. 5. A 3. igénypont szerinti csővezetékkapcsoló foganatosítási alakja, jellemezve a (28) szelephüvelynek belső, lépcsőzetes (46) részével, mely a laza (37) gyűrűvel érintkezésbe jut, amikor a kap-