136704. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó belső égésű erőgépekhez

Megjelent: 1955. december hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.704. SZÁM 46. c1

. OSZTÁLY — V-4208. ALAPSZÁM Nyomásszabályozó belső égésű erőgépekhez Deutsche Vergaser Gesellschaft cég, Berlin A bejelentés napja: 1942. május 27. Belső égésű erőgépek nyomásszabályozójánál, melynek szabályozó szervét a motor által előidézett vákuum befolyásolja, különös nehézségek tapasztalhatók, amennyiben egyrészt a szabályozó szervnek pl. üres járatnál már aránylag alacsonyabb vákuumnál is működni kell, másrészt ellenben a motor állása esetén a beömlő szelepnek tökéletes tömítőhatással kell ülésére nyomódnia. Az e célból rendelkezésre álló zárónyomást az üresjárati fúvókák fojtása révén üresjáratnál uralkodó vákuum szabja meg, minthogy e vákuumnak a zárónyomást le kell győznie. A másik oldalon ellenben e zárónyomást a jó tömítés érdekében részben a nyomóoldalról a zárószelepre ható gáznyomás csökkenti, amely pl. folyékony gáz vagy más tartálygáz esetén jelentős értékű lehet. Ezért az ilyen berendezéseknél nagy nehézséget okoz a gázszivárgás biztos megakadályozása. A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy ezeket a nehézségeket a szelep zárási nyomásának emelésével minden további nélkül nem lehet megszüntetni, és a másik oldalon a záróhyomás ellen ható nyomás az ezen oldalon fekvő beömlő szelep felületére döntő befolyással van, amelyet eddig a teljes megterheléshez szükséges maximális gázmennyiség alapján méreteztek. A találmány célul tűzte e hátrányok megszüntetését és ezt lényegében a teljes terheléshez szükséges szelepkeresztmetszetnek két vagy több egymás mögött kapcsolt szabályozószelepre való felosztásával éri el. Az összes szabályozószelepek összkeresztmetszete a teljes terhelési szükségletnek felel tehát meg, mégis minden egyes szelep ellennyomásnak kitett felülete aránylag kicsi, úgyhogy a nyitás sorrendjében először működtetett szelep a gép állóhelyzetében kis zárónyomásnál és nagy ellennyomás mellett is biztos zárást nyújt, míg ezt a jó zárást a következő szelepeknél a zárónyomás növelésével érjük el. Ez a növelés azért lehetséges minden további nélkül, mert a második és következő szelepek oly időpontban kezdenek működni, amikor már nagyobb vákuum áll rendelkezésre. A találmány értelmében célszerű lehet az egyes szabályozó szelepek átömlési keresztmetszetét egymás között különbözőképpen méretezni úgy, hogy előnyösen a szelepek átömlési keresztmetszete a nyitási sorrendben növekedjék. * E gondolatkeretben a találmány különböző kivitelei lehetségesek, pl. a találmányt két egymás mögött kapcsolt szabályozószeleppel úgy lehet meg*valósítani, hogy a nyitási sorrendben első szelepnek a lökettel összefüggő gyorsan növekedő nyilaskeresztmetszete és a másodiknak lassan növekvő átrömlési keresztmetszete legyen. Ilyen és hasonló módon pl. részleges motorterhelés mellett takarékosságot érhetünk el, ha az első szelep átömlését úgy méretezzük, hogy az üresjárat után mindjárt gazszükséglet álrjpn elő, amely a nagyobb szelep megfelelő kialakításánál még a magasabb részleges terhelési körzetben is fennmaradjon és csak közvetlenül a teljes teihelés előtt szüntetjük azt meg. Evégett pl. a második szabályozószelep kis nyílásszögű csonka kúp módjára lehet kialakítva. Hogy ez a különlegesen takarékos üzemi eljárás ugyanazon szabályozóval, minden meglévő belső égésű erőgépnél alkalmazható legyen, a találmány szerint az egyes szelepüléseket könnyen cserélhetően alakítjuk ki. A találmány egyik további javaslata szerint a szabályozó szelepeket beállítható ütközők révén hozzuk egymással működési kapcsolatba. A találmánynak további előnyös részletei a csatolt-rajzon láthatók, amejy a találmány egy kiviteli példáját szemlélteti. —1— jelöli a szabályozó házát és —2— a szabályozó membránt. A —2— membránnal egy kétkarú —3— szögemelő van kapcsolva, melyet a kívülről beállítható —4—' rugó nyomása terhel, és amely az —5— forgáspontja körül elbillenve a —6— beömlőszelepet működteti. Az —5— forgásr pontban egy további —7— szögemelő van ágyazva, melyet a —8— rugó terhel, és amelyet a beállítható —9— ütköző révén a —3— emelő magával tud vinni. A —7— szögemelő egy második —10— beömlőszelepet működtet. A —6— szelep átömlési keresztmetszete aránylag kicsi, úgyhogy e szelep már aránylag csekély vákuumnál is elegendő zárónyomással működik. A —10— szelep.keresztmetszete ezzel ellentétben lényesen nagyobb és e szelepnek egyébként csonkakúp-alakja van. A —11— és