136685. lajstromszámú szabadalom • Kályha

2 136.685 lei a külső —10— lapok függélyes szélein túlnyúlnak (1. ábra). Az —1— élkövék a külső —10— és a belső —11— lapokhoz viszonyítva magassági irányban eltoltan, téglakötésben vannak elrendezve és a külső —10—és a belső —11— lapok magassági irányban egymáshoz viszonyítva is téglakötésben el vannak tolva (2., 3. ábrák). Különálló külső —10— és belső —11— lapok alkalmazása azt a különös előnyt nyújtja, hogy ezek a lapok, repedés veszélye nélkül, külön-külön szabadon terjedhetnek. A belső —11— lapok, amelyek magasabb hőmérsékletnek vannak alávetve, a külső —10— lapokhoz viszonyítva elmozdulhatnak anélkül, hogy a hályhatesten légrések keletkeznének, amelyek hamis levegő bevezetésével a kályha huzamát és a fűtés hatásfokát rontják. A külső —10— és a belső —11— lapok között elkerülhetetlenül vékony légréteg marad, amely a vékony —10,11— falak ellenére is jó hőtárolóhatást biztosít, úgyhogy a találmány szerinti kályha, — ugyanúgy mint a vastagfalu cserépkályhák, a szobalevegő gyors átmelegítése mellett, a tűz elhamvadása után is sokáig tárolja a meleget. Megejtett kísérletek igazolták, hogy koksszal való erős túlfűtés ellenére a kályha, —- a felső rész átmeneti kihasasodása mellett, — alakját jól megtartotta és a megejtett rázókíserietek is a kályha tartósságát igazolták. A kályha tűztere, tüzelőnyílása és hamueltávolítónyílása az ismert megoldásokkal egyezik. A külön szerelési egységet alkotó tűztér, kiégés esetén a kályha szétszedése nélkül javítható, cserélhető. Körkeresztmetszetű —3— vasrudak helyett egyenes szalagvasak is alkalmazhatók, melyek a végeiken hengeresek és csavarmenetekkel vannak ellátva. Egyenes szalagvasak helyett csavart szalagvasak is jól megfelelnek a célnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Kályha, melyet az jellemez, hogy a sarokéleit kerámiai anyagból való oly élkövek alkotják, amelyeken átmenő függélyes furatok vannak és ezeket az élköveket egymással a furatokon átvezetett vasrudak vagy szalagvasak tartják össze. 2. Az 1. igénypont szerinti kályha kiviteli alakja, jellemezve a kályha fenéklapja alatt és fedéllapja fölött elrendezett, a vasrudak vagy szalagvasak alsó. illetve felső végeit összetartó vaskeretekkel és a vasrudak vagy szalagvasak felső és alsó csavarmenetes végeire csavarolt csavaranyákkal. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kályha kiviteli alakja, jellemezve az élkövek oldalfalaiban alakított függélyes hornyokkal és a szomszédos élkövek hornyai közé illesztett, a kályha oldalfalait alkotó, tűzálló anyagból való belső és külső lapokkal. 4. A 3. igénypont szerinti kályha kiviteli alakja, jellemezve külső csempelapokkal és belső samottlapokkal. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti kályha kiviteli alakja, jellemezve a belső és külső lapokat az élkövek függélyes hornyai között rögzítő, az oldallapok és az élkövek közötti szabad teret kitöltő kötőanyaggal. 6. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti kályha kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az élkövek az oldalfalakat alkotó belső és külső lapokhoz viszonyítva és a belső lapok a külső lapokhoz viszonyítva magassági irányban téglakötésben eltoltan vannak elrendezve. 7. A 3—6. igénypontok bármelyike szerinti kályha kiviteli alakja, jellemezve az élkövek függélyes hornyaihoz csatlakozó külső nyúlványokkal, amelyek a kályha oldalfalait alkotó külső lapok függélyes széleit túlfedik. 1 rajz A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója. 1852. Terv Nyomda, 1955. — Felelős vezető: Bolgár Imre