136683. lajstromszámú szabadalom • Kettős tartály, konzervek és hasonlók számára

Megjelent: 1955. október 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.683. SZÁM. 53. b. OSZTÁLY - D—5413. ALAPSZÁM Kettős tartály, konzervek és hasonlók számára Dailos Alajos postaműszaki ellenőr Maglód és Kiss Béla műszaki rajzoló Budapest. A bejelentés napja: 1941. június 4. A találmány kettős tartály konzervek és hasonlók szamára s az a célja, hogy adott esetben, távol a technika vívmányai által nyújtható, minden melegítési lehetőségtől, a leggyarlóbb tűzkészítés elkerülésével is fel tudjuk melegíteni a tartály tartalmát. A használatban lévő tartályokban — konzervdobozokban — eltett anyagok '•— ételneműek •— a lakott helyéktől — otthontól — távol tűzkészítés útján melegíthetek fel vagy csak hideg állapotban fogyaszthatók el. Bizonyos esetekben nincs módunkban — nem tudunk — tüzet gerjeszteni vagy nem szabad tüzet gyújtani, mivel az, bármilyen kis formában is, fényt ad, ami figyelembe véve az esetleges harcászati eseményeket, mindenképpen elkerülendő volna. Azonban bizonyos anyagok — ételneműek — hidegen — mert zsiradékot tartalmaznak — még kis mértékben is káros hatással vannak az emberi szervezetre, ezért célszerű ezeket valahogyan meleg állapotba hozni, amit a találmány céloz, mindennemű korszerű szerkezet, valamint tűzkészítés nélkül. A találmány jellemzője a ijól záró belső és külső tartály, melyek közötti űr egyenletességét rögzítőszerv biztosítja, továbbá a két tartály között lévő, bármikor melegítőhatást előidézhető anyag, A találmány egy példaképpeni kiviteli alakját a mellékelt rajz két ábrája mutatja.be

, amelyek szerint az 1. ábra részben metszet, részben nézet és a 2. ábra a rögzítőszerv felülnézete. Áz 1. ábrának az r—a, b—• szimmetrálistól balra eső része a metszet és- jobbra eső része a nézet. A belső, kisebb —-1— tartály a külső, nagyobb —2—- tartályban van elrendezve. A belső —1— tartályba az anyag — konzerv — az ismert eljárások szerint, légmentesen van zárva. A belső és külső —1, 2— tartályok oldalfalán préselt ^—3, 4— vájatok vannak. E két —3, 4— vájat között az —5— rögzítőszerv fekszik, mely a két különböző nagyságú —1, 2-— tartály közötti- űr egyenletességét biztosítja. A két tartály között lévő űrben, fenekén és az oldalfalak között —6— melegítőanyag van. Végül ä külső —:2— tartálynak —7— fedője van, mellyel légmentesen zárjuk le. A példaképpeni kiviteli alak szerint a két —1, 2 —tartály között lévő —6— melegítőanyag az oltatlan mész, mely légmentesen zárva hosszú idő múlva is aktív, de bármi más anyag is lehet, ami valami módon melegítőhatást tud előidézni. Az —5— rögzítőszerv példaképpeni kiviteli alakját a 2. ábra felülnézetben mutatja be, amely szerint az —8— furatokkal ellátott köralakú gyűrű, mivel a találmány szerinti tartályok, hengeralakúak. Ez az —5 —rögzítőszerv nemcsak a két —1, 2— tartály egymáshoz képesti helyzetét biztosítja, hanem egyúttal a belső, kisebb —1— tartály, valamint a külső, nagyobb —2— tartály oldalfalán levő —3, 4— vájatokba feszülő fekvésével a belső, kisebb —1— tartályt a külső, nagyobb —2— tartályban helyzetileg is rögzíti es egyúttal meggátolja a —6— melegítőanyag kiszóródását, mely a tartályok szállítása közben állhat elő. Használat alkalmával a —7— zárófedőt eltávolítjuk, a kettős fal közé, az —5— rögzítőszervre, a fentebb példaként felhozott esetben, kis mennyiségű vizet öntünk, mely a rögzítőszerv —8— furatain a —6— oltatlan mészre szivárog, miáltal ez vegyi bomlásnak indul, eközben hőt fejleszt és e hő az —1, 2— tartályokat és a benne tárolt anyagot —ételneműt — felmelegíti. E művelet az eltett anyagot — konzervet — pár perc múlva felmelegíti olyannyira, hogy ha az zsiradékos is, élvezhetővé válik s az emberi szervezetre — gyomornak — nem káros hatású. A kellőleg felmelegített belső —1— tartály kevés erővel kirántható a külső —2— tartályból, mivel az —5— rögzítőszerv vékony és ruganyos anyagból készül, ezért könnyen elhajlik és a —4— vájatból kijőve a belső —1— tartályt a külső —2— tartályból kiemelhetjük. Ezek után az —1— tartály kinyitható és vagy kiöntik belőle, az anyagot — konzervet — az evőedénybe, vagy akár belőle is megehetjük azt, mivel az oltottmész illata nem zavar bennünket, mert nincs közvetlen közelségben.