136635. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumötvözetek gázmentesítésére

Megjelent: 1955. október hó 1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.635. SZÁM 40. b. 1-3. OSZTÁLY — F-10.054. ALAPSZÁM Eljárás alumíniumötwSzetek gázmentesítésére I. G. FARBENINDUSTRIE Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. október 10. Németországi elsőbbsége: 1940. április 4. (A 620/1940. M. E. sz. rendelet alapján.) Ismeretes, hogy az alumíniumötvözetek ömledekében jelenlevő oldott gázok, különösen hidrogén, az ömledék megdermedésekor a kapott termékre különböző szempontból hátrányos hatásúak. Az alumíniumötvözetek ömledékeinek gázmentesítésére ezért már számos javaslat ismeretes, melyek közül elsősorban oly eljárások említendők, melyeknél az ömledéket halogénekkel, illetve halogénvegyületekkel, mint pl. klór, TiCU, CCk vagy PCI», kezelik. Ezeknek az eljárásoknak azonban az a hátrányuk, hogy a javasolt anyagok kezelése körülményes, különösen akkor, ha azok folyadékok vagy gázok és hogy a vegyületek elbomlásánál fellépő többé-kevésbé önkéntes klórgazfejlődés szintén nehézségeket okoz. Javasolták már a fémömledékeknek nehézfémkloridokkal való kezelését is, amikor az említett hátrányokat ugyan nagyrészt messzemenően kiküszöbölik, másrészt, azonban az alumíniumom! edék a nehézfémek részeit ötvözetképződés közben felveszi, ami többnyire nem kívánatos. Ügy találtuk, hogy az alumíniumötvözeteket tökéletesen gázmentesíthetjük, ha az ömledéket gyakorlatilag vízmentes megömlesztett magnéziumkloriddal kezeljük. Ez a hatás azért meglepő, mert a magnéziumklorid az alumíniummal az eljáráshoz tekintetbe jövő hőmérsékleten kémiailag nem reagál, amivel az a lehetőség, hogy a szabad, illetve felszabaduló klór az oldott hidrogénnel sósavat képez — miként az ismert eljárások hatását magyarázták —, elesik. A magnéziumklorid hatása tehát csupán fizikainak látszik, amennyiben a magnéziumklorid az oldott hidrogént elnyeli vagy oldja és bizonyos idő múlva újra leadja, úgyhogy a már használt magnéziumkloridot mindig újból felhasználhatjuk. A gázmentesítéshez eddig használatos eljárásokkal szemben a magnéziumkloriddal való kezelésnek az az előnye, hogy egyszerűbb és a kezelendő fém összetételét semmiképpen sem változtatja meg. Ahhoz, hogy a kezelendő ömledéket maradék nélkül gázmehtesítsük, az ömledéket a magnéziumkloriddal bensőségesen össze kell kevernünk. Ehhez nem elegendő, ha a magnéziumkloridot a fémömledékkel huzamosabb ideig keverjük, úgy, mint a magnézumkloridot vagy ilyent tartalmazó sókeverékeket folyósítószerként az alumíniumnak és ötvözeteinek hulladékokból való visszanyerésénél alkalmazzák. A találmány értelmében a szükséges bensőséges elkeverést azzal érjük el, hogy az alumíniumötvözetet erőteljes sugárban nem túl csekély magasságból magnéziumkloridömledékekre öntjük. Ennek következtében a két egymással öszszekeverendő ömledék igen nagy felületen érintkezik egymással, ami a legrövidebb idő alatt azt eredményezi, hogy a magriéziumklorid a fémömledékben oldott gáz teljes mennyiségét felveszi. Az öntési folyamat befejezte után a magnéziumklorid felszáll és a fémömledék szintjén gyűlik össze, ahonnét újbóli felhasználásához lemerhető. A fém és a só elválasztásának tökéletesítése végett az ömledéket adott esetben néhányszor átkeverhetjük. Az említett hatás csupán a magnéziumkloridnál mutatkozik és egyéb alkáli- vagy alkáliföldfémhalogenidekkel nem érhető el. Csupán a karnallitnak van a csekélyebb magnéziumklorid tartalmának megfelelő kisebb, azonban kifejezetten észlelhető hatása. Mivel azonban célszerű, ha a találmány szerinti eljárást oly hőmérsékleten foganatosítjuk, mely . csupán mérsékelten magasabb, mint a fémömledék likviduszpontja és az eljárás előfeltétele továbbá, hogy a magnéziumkloridot ömledék alakjában alkalmazzuk, gyakran célszerű, ha a magnéziumkloridhoz csekély mennyiségben olvadáspontcsökkentő sókat, pl. káliumkloridot adagolunk. Példa: 300 kg Al-Cu-Mg típusú ötvözetet, • melynél öntéskor vákuumpróbában jelentős gázmennyiség