136624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés már famentesített háncszárak, különösen zöld len tisztítására (fésülésére)
13&.624 v 3 irányú eltolódását határolja. A forgó mozgás keresztirányú, illetve merőleges a szalagos szállítás irányára, amint azt különösen az 5A ábrán a —b— nyílirány jelzi. Ezáltal a fésülés a 4. ábrával megegyezésben helyesen történik (1. az 5A ábra —8— nyílirányát), ha a tisztítás a virágos végtől kezdődik is. Hogy a rostok összekuszálását vagy megrongálását elkerüljük akkor, amidőn a tűsléces rostély a rostokra hat, feltéve, hogy ezt a —9— bádoglemezek különleges alakja megengedi, az elrendezés olyan, hogy a —ci— összetett tűmozgásnak a szalagszállítás irányába eső —c— út-komponense egyenlő a szalagnak ugyanazon idő alatt megtett ' —b— útjával. Idevonatkozólag utalunk kivált a 6. ábrára. Ennek elérésére a —-15— vezetékek c = b mértékben, így tehát az —5, 6— szállítószalag előrehaladásával egyenlően ferdén vannak elhelyezve. A —9— bádoglemezek, amint már említettük, az —5, 6— szállítószalaggal együtt dolgozó —7— fogassin síkjában vannak. Hogy az alakos bádoglemezek a —14— tüslécek tűivel ne súrlódjanak. (1. különösen a 12. ábrát), bizonyos léctávolságokban tűk helyett —16— tompa fapeckek vannak, amelyek körülbelül 1—2 irím-el nagyobbak, mint a.—14— tűslécek tűi. Ezeknek a —16— fapeckeknek az elrendezése olyan, hogy a pecek tovacsúszásával a —9— bádoglemezek alatt már ismét egy másik —16— pecek veszi át a feladatot, mint távolságot tartó támaszték úgy, hogy eszerint a tűsléces rostély tűi lenn nem súrolhatják a —9— bádoglemezeket. A tűsléces rostély a tűosztás szerint különböző finomságú lehet, éspedig a kiviteli példában három ilyen finomság van felvéve úgy, hogy ezáltal a tűslécés rostély a tűk" finomsága szerint három mezőre oszlik, nevezetesen durva tűosztású, közepes tűosztású és finom tűosztású mezőre. Ezt kiváltképp mutatja a 6. ábra. Ezáltal elérjük, hogy a leválasztott fának a kivonása, illetve kifésülése a rostból lehetőleg kíméletesen megy végbe, mivel először a durva tűk kezdik a munkát és azután csak a végén hatolnak be a finom tűk a rostokba a leválasztott fa eltávolítására. A durva tűk fésülik ki a faalkatrészek nagyobb mennyiségét és azután, ha a rostszárak a közepes, illetve finom tűk mezejébe jutnak, a rostokból még eltávolítandó faalkatrészeknek ez a mennyisége mindig kisebb lesz. Eszerint a tűk túlterhelése sem lép fel. A —10— végtelen hevedert a főtengelyen lévő —17^— ékszíj tárcsa hajtja, amelyet az egyik hevedertengelyen lévő —18— ékszíj tárcsával ékszíj köti össze. Ugyanezen a hevedertengelyen (1. kivált az 5A., 8, és 11. ábrákat) van a —19—• ékszíjtárcsa, amelyik a fordulatot a párhuzamosan ágyazott másik hevedertengelyen lévő és vele összekötött —20—• ékszíj tárcsára kény szerszerűén viszi át. Az —5, 6— szállítószalag hajtása az ugyancsak a főtengelyen lévő —21— csigáról történik a —22— csavarkerék közvetítésével. Ez utóbbinak a tengelyén van a —23— lánckerék és ez a lánckerék viszi át a forgást a —j24-^- lánckerékre, amely az —5, 6— szállítószalag tengelyén van. Idevonatkozólag utalunk ugyancsak az 5A., 8. és 11. ábrákra. A tűsléces rostélyhoz vagy tűz mezőhöz nyomólégberendezés tartozik. Ennek az a célja, hogy a háncsrostfátyolt a tűsléces rostély tűmezejébe beleszorítsa. A nyomáson lévő levegőt a —25 — exhausztor szállítja és nyomja be a —26— csővezetéken át a —21-— lapos szekrénybe (1. a 6., 7., 8., 10 és 11. ábrákat). A —27— lapos szekrényen —28— rések vannak, amelyeken át az összenyomott levegő kiáramlik, A —28:— rések meghatározott elhelyezésűek, éspedig úgy, hogy a tűs mezőnek a —9— bádoglemezek által szabadonhagyott része felett vannak. A —28— réseken kiáramló összenyomott levegő azután a háncsrostfátylat a tűsléces rostély tűi közé nyomja úgy, hogy a háncsrostfátyolnak a tűk segítségével jó átfésülése és ezzel a leválasztott farészecskéknek jó eltávolítása következik be. A leírt —5, 6— szalagos szállítóberendezés (—5, 6— szalag; —7— acélsín) a csak rövid darabon befogott háncsrostfátylat a tűsléces rostély felett tovamozgatja, éspedig az a durva, közepes és finom tűkkel ellátott, már említett háromtűs mező fölé jut. Először tehát a durva tűk hatolnak be a háncsrostfátyolba és csak a végén a finom tűk, hogy a leválasztott farészeket abból eltávolítsák. Az a körülmény, hogy—9— alakos bádoglemezek kerülnek alkalmazásra, amelyek a rostoknak szintén csak részleges tűs megmunkálását engedik meg, éspedig oly módon, hogy csak a csúcsoktól kezdve lehet lépésenként hátra a gyökérrész felé fésülni, azonban az 5A. ábra —8—- nyíliránya szerint a 4. ábrával való helyes megegyezésben, megakadályozza a háncsrostfátyolnak a tűsléces rostély tűivel történő megmunkálásakor a vetődést és torlódást. A háncsrostfátylat a tűk a durva, közepes és finom részre való különleges beosztás miatt és a —9— bádoglemezek különleges alakja következtében nagyon kíméletesen dolgozzák meg és ennek az a következménye, hogy a háncsrostfátyolnak a tűsléces rostéllyal történő kifésülésekor nincs említésreméltó rostveszteség. A . fától megtisztított háncsfátyol most már irányváltoztatás nélkül rétegzőre jut. Az 5. ábrán a háncsfátyol mozgásirányát a rétegzőn —a3 — jelzi és ebből kitűnik, hogy ez az irány ugyanaz, mint a háncsfátyolnak —a2 — mozgásiránya az előkapcsolt tisztítón. A rétegző elrendezése és működési módja a következő. A —30, 31, 32— hengereken és a —33— vezetőhengeren át —29—végtelen szalag van kifeszítve,, amelynek szélessége a háncsfátyol szélességének, illetve a szárhosszúságnak felel meg, (1. kivált a 8. ábrát). A —30—• henger határolóvonala (1. ugyancsak a 8. ábrát) az előkapcsolt berendezés —9— alakos bádoglemezeinek síkjában fekszik. A —32— henger tengelyvégén mindkét oldalon—34—• karimás keretek vannak, amelyek a —35— síneken vízszintesen ide-oda mozognak. A —34— karimás kerekek e mozgását a —36 —excenter és az ugyanazon a tengelyen lévő —37— excenterhajtótárcsa idézi elő a —38— tolórúdcsap és a —39— tolórúd közvetítésével, amikor is a —34— karimás kerekek vízszintes ide-oda mozgásának mértéke az —E— excentricitással (1. 5. és 8. ábrát) és egyszersmind a háncsrostszárnál megkívánt .szalagszélességgel egyenlő. A —34— karimás kerekek révén a —32— henger helyzete is a vízszintesben —E-— mértékkel megfelelően meg-