136611. lajstromszámú szabadalom • Hőtároló betétes hőkicserélő

136.611 nak, minthogy kísérleti eredmények szerint a hő­átadás sima lemezrészek közt sokkal tökéletete­sebb, mint a hullámosított lemezövekben, s ezért ajánlatos a hullámosított övek szélességét főképpen a köztartás céljából szükséges méretre korlátozni. Á sima lemezeken, vagy a 19.—20. ábrák szerint az övekben hullámosított lemezek sima lemezövein az átáramlás irányában fellépő hővezetés csökken­tésére, tehát ugyanabból a célból, amiért a 9.—Í.O. ábrák szerinti kivitelben a lemezköteg szigetelő légréssel ketté van osztva, az átáramlás irányát keresztező irányban 59 átvágások is létesíthetők, mimeliett a kötegben a tömítőkefék választott szélességétől függő ismétlődő helyeken egyes leme­zeket — az előbbi értelemben vett ún. osztólemeze­ket természetesen átvágatlanul kell hagyni, hogy a lemezkötegen belül a nagynyomású munkakö­zeg a kisnyomású áramlási térbe át ne iújhasson. (A 6.—8., ül. 9.—10. ábrák szerinti, vagy ezekhez hasonló megoldási esetekben, amikor a betétleme­zek a betétszerkezet egyes elkülönített rekeszei­ben vannak elhelyezve, természetesen a köteg minden lemeze átvágható.) Ugyancsak az átáram­lás irányában fellépő hővezetés csökkentése céljá­ból minden esetben ajánlatos a betételemeket — tehát a betétlemezeket is — kisebb hővezetőképes­ségű (lemezek esetén megfelelően ötvözött) anyag­ból készíteni. E követelményt szemcsés kerámiai anyagnak a 6.—8. ábrák szerint betéttöltésként való alkalmazása igen jól kielégíti. A találmány szerinti hőkicserélő, melynek, külön­böző nyomású munkaközegek közti hőátvitel ese­tén az elérhető igen jó hatásfok és a jó helykihasz­nálás szempontjából főleg gázturbinaüzemben van fontossága, az ismertetett kiviteli példáktól elté­rően kettőnél több munkaközeg közti hőcsere léte­sítésére is alkalmas. Gáztüzelésű gázturbinaüzem­ben pl. szükségessé válik úgy a turbinába beveze­tendő friss égési levegőnek, mint a gázalakú tüze­lőanyagnak a leexpandált égési gázok melegtartal­mával való előmelegítése. Minden ilyen esetben a munkaközegáramoknak a találmány értelmében tö­mítéssel való körülzárása legfeljebb egy munka­közegnél, éspedig a kisnyomású munkaközegnél, ill. több kisnyomású munkaközeg esetén ezek egyikénél mellőzhető. A találmány szerinti módon tömített hőtároló betétszerkezetekből egy hőkicserélőn belül, közös forgástengelyen, két vagy több betétszerkezet is egyesíthető. Az egyesítés abban az esetben, há nagy mennyiségű munkaközegekről van szó (minek folytán egyetlen betétszerkezet esetén nagyméretű, főleg nagy átmérőjű betéttárcsa adódnék), a 22. ábra szerinti vázlatnak megfelelőén az egyes betét­szerkezetek párhuzamos kapcsolásával történhetik. Ez esetben a munkaközegnek az egyes (az ábra F^rrinti 60, 61, 62) betétszerkezeték közt két-két szomszédos betéttárcsa számára közös csatlakozá­s.nik az (ábra szerint közös 63, ill. 64' hozzávetése­ik ás közös 65 ill. 66 elvezetéseik) vannak, úgy­hogy a munkaközegek a forgástengely mentén egy­másrakövetkező betéttárcsákon. váltakozva ellen­irányban áramlanak keresztül. Nagy hőesés ese­tén viszont indokolt több betéttárcsának a 23. áb­ra szerint az átáramlás irányában sorba való kap­csolása, amikor is az egyes (az ábra szerint a 67, 68, 69) betétszerkezetek közt a szélső áteresztő ha­tárfelületeken zárást létesítő tömítésekkel azonos viszonylagos mértékben elforduló és tengelyirány­ban nézve azonos helyzetű tömítéseket (az ábra szerint á 70, 71 tömítőpárokat) kell alkalmazni, hogy az átáramlási terek egymástól való elkülö­nítése tengelyirányban folytatólagosan minden be­tétszerkezeten helyesen történjék. Ez utóbbi kap­csolási esetben, éppúgy, mint a lemezbetétnek a 9. ábra szerint szigetelő légrésekkel való felosztása esetében, a hőtároló betét anyaga az egymásután következő hőcserélési fokokban a hőállóképesség megengedhető mértéke szerint különböző lehet. A forgó betéttárcsa hajtása a leírt megoldások­tól eltérően nemcsak a tárcsa forgástengelyéről, hanem a tárcsa kerületén levő fogaskoszorún át, ezzel kapcsolódó fogaskerékről is történhetik. Ek­kor — pl. az 1. ábra szerinti megoldást tekintve — a hőkicserélő háza, célszerűen a kisnyomású részen, a tárcsa palástfelületével szemben ki van vágva, ami miatt viszont a kisnyomású áramlási tér mindkét áteresztő határfelületén tömítést kell alkalmazni. A találmány szerinti hőkicserélő általában las­sú forgássebességét célszerű úgy megválasztani, hogy a hőátvitel hatásfoka ebből a szempontból is a legjobb legyen. E tekintetben, mint ismeretes, kétféle veszteséggel kell számolni. Ezek közül az egyik az a veszteség, amely a hőtárolóbetét anya­gának hőfokingadozásából származik; a betét ugyanis, illetőleg a betétnek a nagyobb hőfokú munkaközeg átáramlására bekapcsolt része ez áramlás alatt felmelegszik, a felmelegítő munka­közeggel való érintkezés ideje alatt pedig lehűl. E hőveszteség mellett a veszteségek másik forrása a bevezetőleg mondottak értelmében az a munka­veszteség, amely a nagynyomásról kisnyomásra át­váltott áramlási térrészek nyomáskiegyenlítődésé­ben jelentkezik. A találmány szerinti hőkicserélő­nek van egy olyan, kísérletileg megállapítható for­gássebessége, melynél e veszteségek összege leg­kisebb, s ezért a legelőnyösebb a hőkicserélőt e sebesség közelében járatni. Szabadalmi igények: 1. Különböző nyomású áramló közegek közti hő­átvitelre alkalmasan kiképzett hőkicserélő a hőt leadó és hőt felvevő munkaközegektől az átáram­lási keresztmetszet ugyanazon részére vonatkozz tátva váltakozva átjárt hőtároló betéttel, jel­lemezve a munkaközegek tápcsatlakozásai közt, ezekhez képest viszonylag elmozgó betétszerkezet­tel, melynek az áramlás által keresztezett, be- és elvezetési oldal felőli áteresztő határfelületein a viszonylag elmozgó szerkezeti részek közti szere­lési résekben az áramlási terek azáltal vannak egymástól elkülönítve, hogy a munkaközegáramok,, legfeljebb ezek egyikének kivételével, a viszony­lagos elmozgás közben a tápcsatlakozásokkal együttmaradó tömítésekkel vannak körülzárva, míg az áramlási tereknek a betéten belül való el­különítésére a betétet tartalmazó tér önálló át­áramlócsatornákra van felosztva, melyek végnyílá­sai oly módon jutnak a betétszerkezet átellenes határfelületein levő tömítésekkel egyidejű fedésbe, hegy a szomszédos áramlási terek között nyomás­különbség alatt való esetleges átáramlás még a tömítésekkel csak részlegesen fedett csatornanyílá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom